Jordan Pickford, Bruno Fernandes, Renato Sanches, Goncalo Guedes, Saúl Niguez, Marco Asensio, Gerard Deulofeu, Serge Gnabry, Davie Selke, Gigi Donnarumma, Federico Bernardeschi.
A korábbi korosztályos Eb-k legjobbjai között találunk néhány egészen márkás nevet is, de ahogy az lenni szokott, nem mindenki futotta be azt a karriert, amit a nagy siker után jósoltak neki.
1978-ban vitték le a korhatárt 21 évre, persze a mostani tornán is találunk ennél idősebb játékosokat, ennek az az oka, hogy az életkori kritériumoknak a selejtező elején kell megfelelni, az idei Eb-n az 1994. január elseje után születettek szerepelhetnek.
Ki nyeri az U21-es Eb-t? | |
---|---|
Spanyolország | 2.60 |
Németország | 4.80 |
Olaszország | 5.00 |
Anglia | 7.75 |
Portugália | 10.00 |
Szlovákia | 28.00 |
1978-ban Jugoszlávia lett a győztes, és a legjobb játékos is innen került ki Vahid Halihodzic személyében, aki később kétszer volt a francia bajnokság gólkirálya és a Ligue 1 legjobb külföldi játékosa, és edzőként is büszke lehet jónéhány eredményre, volt például afrikai BL-győztes a Raja Casablancával, francia kupagyőztes a PSG-vel, valamint vb-nyolcaddöntős az algériai válogatottal. Jelenleg ő Japán szövetségi kapitánya.
1980-ban a Szovjetunió nyerte a tornát, és itt is a győztes csapat adta az MVP-t, Anatolij Demjanenko neve szinte összeforrt a Dinamo Kijevvel, amellyel többek között hat szovjet és egy ukrán bajnokságot nyert. A magyar futballrajongóknak egy fájdalmas emlék juthat eszébe a neve hallatán, mivel tagja volt annak a szovjet csapatnak, amely 6-0-ra kivégezte Détáriékat az 1986-os vébén. A Dinamóval edzőként is nyert bajnokságot és kupát, de dolgozott Azerbajdzsánban és Üzbegisztánban is.
1982-ben egy bizonyos Rudi Völler vitte el a pálmát, pedig a németek 5-4-es összesítéssel elbukták a döntőt az angolok ellen. A 90-szeres válogatott német csatár megfordult az 1860 Münchennél, a Werdernél, a Románál, a Marseille-nél és a Leverkusennél is, ehhez képest nem sok a BL- és olasz kupa-győzelem, de a német válogatottal szerepelt győztes, valamint vesztes vb-döntőn is, sőt szövetségi kapitányként is eljutott a 2002-es torna utolsó meccséig, de Ronaldo keresztülhúzta a számításait.
1984-ben ismét Anglia ünnepelt, és a legjobb csapat csatára, Mark Hateley az arany mellé egy egyéni elismerést is begyűjtött. Hateley nagy vándor volt, a Coventryben kezdett, aztán játszott a Milanban, a Monacóban, legnagyobb sikereit a Rangersszel aratta, amellyel 11 trófeát nyert, köztük hat bajnoki aranyat. 1984 és 1992 között összesen 32 meccs jutott neki az angol válogatottban, 9 góllal hálálta meg a bizalmat.
1986-ban a magyar csapat az elődöntőben 3-1-re nyerte az első meccset a spanyolok ellen, akik a visszavágót 4-1-re húzták be, majd a fináléban az olaszok ellen büntetőkkel kerekedtek felül. A spanyol csapatban játszott Manolo Sanchis, aki igazi Real Madrid legenda-lett, 13 évig volt csapatkapitánya a blancóknak, összesen 710 meccsen lépett pályára, nyert nyolc bajnokságot, két Király Kupát, két BL-t, két UEFA Kupát, Világkupát, a válogatottal pedig az 1988-as Eb-n és az 1990-es vébén is részt vett, de pechjére, az még nem a seleccion sikerkorszaka volt.
Az 1988-as Eb legjobbja is egy védő lett, aki Sanchissal ellentétben felnőttként is tarolt a nemzetközi porondon, Laurent Blanc 1998-ban vébét, két évvel később Eb-t nyert a francia csapattal. Klubszinten is csurrant-cseppent ez-az, két francia kupa (Montpellier, Auxerre), egy hazai arany (Auxerre), egy Király Kupa és KEK a Barcával, egy angol bajnoki cím a MU-val, majd edzőként a Bordeaux és a PSG játékosai is a levegőbe dobálták a bajnoki címek, francia kupa és Ligakupa-döntők után.
1990-ben a Szovjetunió elég meggyőzően, 7-3-as összesítéssel pofozta le Jugoszláviát a döntőben, de mégis a vesztesből került ki a kitüntetett, a menetelés során hat gólt szerző Davor Suker fogadhatta a társak gratulációját. Osijek, Dinamo Zagreb, Sevilla, Real, Arsenal, West Ham, nem rossz karrier, főleg, hogy spanyol bajnoki cím, BL- és Világkupa-diadal is belefért. Nem beszélve a horvát válogatottal elért vb-bronzról, Suker 45 válogatott góljából hatot az 1998-as vébén szerzett, aminek ő lett a gólkirálya.
1992-ben az olasz fiatalok pezsgőzhettek, akik közül a 3 gólig jutó Renato Buso a gólkirályi címet is megkaparintotta. Buso játszott a Juvéban, a Fiorentinában, a Sampdoriában, a Napoliban, a Lazióban is, de a felnőtt válogatottságig nem jutott el, és nem is tudott igazán kiteljesedni.
Az 1994-es győztes nevét mindenki ismeri, Luis Figo a kiapadhatatlan portugál aranybánya egyik legfényesebb drágaköve, akinek nagy fájdalma, hogy utánpótlásszinten volt Eb- és vb-győztes, de a felnőttek között csak egy Eb-ezüstig jutott. A Sportingból induló és az Interből visszavonuló Figo legszebb éveit a két spanyol gigásznál, a Barcánál és a Realnál töltötte, a bajnoki címeket igazságosan elosztotta, kettő itt, kettő itt, a katalánokkal a KEK-ben, a madridiakkal a BL-ben ért a csúcsra, és 2000-ben az Aranylabdával is pózolhatott.
Fabio Cannavaro 2006-ban lett a France Football által alapított díj győztese, abban az évben, amikor az olasz válogatott története negyedik világbajnoki címét nyerte. Cannavaro 1996-ban lett az U21-es Eb királya, de már két évvel korábban is tagja volt a tornagyőztes olasz csapatnak, ekkor állt össze a felnőttválogatottban is nagy hatékonysággal dolgozó Cannavaro, Nesta védőpáros. Napoli, Parma, Inter, Juventus, Real, al-Ahli, UEFA Kupa-győzelem, scudettók, spanyol bajnoki aranyak, lesz miről mesélni az unokáknak a jó Fabiónak.
1998-ban Spanyolország a negyeddöntőben, az elődöntőben és a fináléban sem kapott gólt, így pedig máris nem olyan meglepő, hogy a kapus, Francesc Arnau lett a befutó. Aki 1996 és 2001 között bajnokságot, Király Kupát, spanyol Szuperkupát és KEK-et is nyer a Barcával, de nem tudott elsőszámú kapussá válni, így 2001-ben eligazolt a Málagához, onnan is vonult vissza 2011-ben.
2000-ben Olaszország 2-1-re nyert a csehek ellen a döntőben, így öt kiíráson belül negyedik sikerét aratta az azzurrini. A 2000-es csapat motorja és a döntő hőse Andrea Pirlo volt, aki 3 góljával egyben a torna aranycipőse is lett, azóta pedig szépen kinőtte magát.
Megteremtette a mélységi irányító prototípusát, leakasztott két scudettót, két BL-t, klubvébét, olasz kupát, szuperkupákat a Milannal, majd amikor már a többség herótozta, hogy lassú, kiégett, hagyja már abba, elment a Juvéba, és ott is halomra nyerte az érmeket. 2006-ból van egy vb-aranya, 2012-ből egy Eb-ezüstje, 2004-ből egy olimpiai bronza, és még mindig csapatja, az MLS-ben szereplő New York City szurkolóinak nagy örömére.
2002-ben ismét egy kapuskesztyűben landolt a díj, Petr Cech a franciák elleni döntőben csak egy tizenegyest engedett be, a többinél ő győzött, nem csoda, hogy még azon a nyáron elvitte a Rennes, aztán később jött a Chelsea, manapság meg az Arsenalnál vetődget a speciális fejvédőjében. A 124-szeres cseh válogatott a Chelsea-vel bezsákolt négy PL-aranyat, ugyanennyi FA Kupát, három Ligakupát, három Szuperkupát, egy BL-t, egy EL-t, az Arsenallal kicsit szerényebb a termés (FA Kupa, angol Szuperkupa), de most, hogy kiderült, hogy Wenger marad, még bármi lehet. Igaz, BL-győzelem biztos nem lesz.
2004-ben az olaszok visszahódítottak a címet, 3-0-ra oktatva Szerbia és Montenegró a döntőben. Alberto Gilardino a fináléban egyszer, a tornán négyszer ünnepelhetett, és pályafutása elején úgy rugdosta a gólokat, hogy úgy nézett ki, a legnagyobb olasz csatárok között fogják emlegetni. Parmában félisten volt, a Milannál is egész jól pötyögtetett, Firenzében sem mondott csődöt, de 2012-ben nem volt túl jó ötlet a Genoához igazolni. 188 góljával ő lesz a legeredményesebb aktív játékos a Serie A-ban, ha Totti tényleg visszavonul, világbajnokság és BL-győztesnek mondhatja magát, ami azért nem mutat rosszul egy névjegykártyán.
Ajax, Real Madrid, Milan, Schalke, idén nyártól ismét Ajax. Megvan? Klaas-Jan Huntelaar 2006-ban duplázott az ukránok elleni döntőben, úgyhogy a gólkirályi címet is begyűjtötte az Eb-arany mellé. Hiába a neves csapatok, a Vadász nem tűzhetett nagy skalpokat a trófeájára, bajnoki aranya például még nincs, van helyette két holland kupasikere az Ajaxszal és egy német a Schalkéval. Volt holland és német gólkirály is, az Oranjéban 76 fellépésén 42 gólt szerzett, de 2015 ősze óta nem hívták meg.
2007-ben ismételtek a hollandok, az MVP-t pedig úgy hívták, Royston Drenthe. A rasztahajú ballábas játékos 2007-ben honfitársával, Wesley Sneijderrel együtt igazolt a Real Madridhoz, és bár az első két idényben még megkapta a lehetőséget, később kölcsönadták, előbb a Hérculesnek, majd az Evertonnak. Innen már nem lefelé vezetett az út, orosz bajnokság, angol másodosztály, Törökörszág, végül Egyesült Arab Emírségek. Utolsó csapata tavaly nyáron engedte el, azóta inkább a rapzenével foglalkozik.
2009-ben Németország 4-0-ra lemosta Angliát a döntőben, de a legjobb játékost a házigazda Svédország adta, Marcus Berg tett is érte, mert négy meccsen hét gólt kalapált össze. Az augusztusban 31 éves csatár a Götebörgből indulva kipróbálta magát Hollandiában (Groningen, PSV), Németországban (Hamburg), 2013 óta pedig a görög Panathinaikoszban riogatja a kapusokat. Idén 22 góljával ő lett a gólkirály a görög ligában, 2007-ben ez még Göteborg-játékosként is összejött neki, de akkor 14 találat is elég volt.
2011-ben Spanyolország 2-0-ra verte Svájcot, és ezúttal nem a gólkirály, Adrián lett a díjazott, hanem Juan Mata. Talán kevesen tudják, de az apró termetű irányító a Real Madrid Castilla játékosa volt, a felnőttek között azonban már a Valenciánál mutatkozott be. Innen vitte el a Chelsea 2011-ben, majd amikor José Mourinhónál alig-alig játszott, elment a MU-hoz, a sors fura fintora, hogy most megint a portugál az edzője.
Mata előbb lett világbajnok, mint U21-es Eb-győztes, majd 2012-ben a felnőtt Eb-t is megnyerte, az olaszok elleni döntőben övé volt az utolsó gól. A Valenciával, a Chelsea-vel és a MU-val is nyert kupát, a londoniakkal a BL-t és az EL-t is behúzta, majd a MU-vel idén angol Szuperkupát, Ligakupát és egy újabb EL-aranyat tehetett a vitrinbe. És mivel 29 éves, pár jó éve még biztos lehet.
2013-ban ismételte magát a történelem, a spanyolok végeztek az élen, de a gólkirály Álvaro Morata helyett csapattársa, Thiago Alcantara lett a kiválasztott. Thiago édesapja, Mazinho 1994-ben még a brazil csapat tagjaként lett vb-győztes, ő azonban a spanyol válogatottat választotta. 14 éves volt, amikor a Barcelonához került, a katalánokkal mindent megnyert, amit csak lehetett, de igazán csak a 2011-2012-es és a 2012-2013-as idényben számított alapembernek.
2013 óta a Bayernt erősíti, a BL-győzelemről pont lemaradt, de négy bajnoki címmel, két kupával, európai és német Szuperkupával, valamint klub-vb-sikerrel kárpótolta magát. A spanyol U17-es válogatottal egy, az U21-esekkel két Eb-t nyert, a felnőtteknél viszont egyelőre nem jutott nagy siker közelébe.
A mostani megelőző tornán Svédország lett a befutó, amely 0-0 után jobban rúgta a tizenegyeseket, mint a portugálok. Az ezüstérmes csapat középpályása, William Carvalho különösen szomorú lehetett, mert ő hagyta ki az utolsó párban a büntetőjét, vigasz gyanánt megkapta a legjobb játékosnak járó elismerést.
A 25 éves középpályás némi harmadosztályú kitérőt és egyéves belga légióskodást leszámítva a Sporting kötelékébe tartozik, ez egy portugál kupagyőzelmet fialt eddig. A válogatottal viszont tavaly nyáron sikerült egy 3-3-as döntetlent elérni a magyarok ellen, így a csapat továbbevickélt a csoportból, amitől akkora lendületet kapott, hogy meg is nyerte az Eb-t.
Június 30-án megtudjuk, ki csatlakozik ehhez a díszes társasághoz, aztán néhány év múlva kiderül, sikerült-e befutni azt a pályát, amit ez a nagy siker előrevetített.