Szerencsejáték-ipar

Sokkal nagyobb gondot jelent a fogadás a futballisták körében, mint hisszük

Több brit játékos és egy fogadóiroda szakembere is beszélt arról, hogy mekkora problémát jelent a futballisták körében a szerencsejáték-függőség.

Igen nagy vihart kevert Joey Barton április végi, másfél évre szóló eltiltása. No, nem azért, mert a balhés előéletű játékos mögött olyan nagy karrier állna, ám Barton nyilatkozata előrevetítette, további hasonló szankciók következhetnek, ami bizony sokkal több futballistát érint, mint azt elsőre gondolnánk.

"Az igazság az, hogy a játékosok túlnyomó része szokott fogadni, de sokan nem saját nevükben adják fel a fogadásokat. Az én időmben még ezt nem volt ilyen könnyű csinálni, hiszen ha személyesen mentem el egy fogadóirodába, lebuktam, manapság már arc nélkül, online zajlanak ezek a fogadások, ráadásul a csapatokat és a ligát is gyakran fogadóirodák szponzorálják" - nyilatkozta Barton, aki elmondta, nem gondolja, hogy a ligának vagy a hatóságoknak érdeke lenne ha minden turpisság kiderülne.

Kevin Twaddle, korábbi Motherwell-csatár pedig azt mondta, szerinte mára már a játékosok közötti fogadások egy járvánnyá nőtték ki magukat, amely alapjaiban határozza meg teljesítményüket. "A szerencsejáték ma már egy gigantikus iparág, ami alapjaiban változtatta meg a labdarúgást" - mondta Twaddle, aki szerint Bartont csak bűnbakként használják, de igazi elrettentő ereje nem lesz az eltiltásának.

Fotó: Daily Mail

Az egyik fogadóiroda alkalmazottja több érdekes történetet is megosztott a nagyvilággal az ügy kapcsán. A neve elhallgatását kérő szakember arról beszélt, akad olyan Premier League-védő, aki félmillió fontot kaszinózott el a telefonján, így noha nemrég 1,2 millió font volt a vagyona a bukmékernél, ez mára csak pennykben mérhető. Egy másik skót védő könyörgött az irodának, hogy zárják be a számláját, miután néhány nap alatt 25 ezer fontot rulettezett el.

"A leghíresebb játékosokat folyton hívják nagy sporteseményekre, ahol aztán ingyen étellel és itallal kínálják őket, amely közben nem ritkán kedvük van fogadásokkal izgalmasabbá tenni az eseményt. Az egyik gyengélkedő Premier League-csapat védője így veszített el 500 ezer fontot.

Volt olyan játékos, aki egyenesen arra fogadott, hogy az idény végén átigazol egy másik klubhoz.

Természetesen az ő fogadását érvénytelenítettük, de aztán feltöltött még 40 ezer fontot és elkezdett rulettezni. De volt olyan csapat, amelynél több játékos is befizetett egy számlára és valószínűleg együtt is fogadtak."

Egy korábbi Stoke-csatár, Matthew Etherington 1.5 millió fontot veszített el szenvedélye miatt. "A fogadóirodáknak tudniuk kellene, hogy milyen sebezhető és gyenge emberekről van szó, emiatt nem kellene engedniük a játékosokat fogadni semmire sem.

Úgy éreztem, hogy meg voltunk célozva mi is. Sok fogadóirodával áll kapcsolatban a liga és a klub is, azt reklámozza, hogy fogadhattok nálunk. Sok pénzünk volt és fiatalok voltunk..." - mondta Etherington.

Gudjohnsen sem tudott nemet mondani - Fotó: Metro

Az angol labdarúgás egyik leghíresebb példája a Newcastle United korábbi kapitánya, Keith Gillespie volt, aki 7,2 millió fontot bukott el fogadásai miatt.

"Kétségtelen, hogy buta fogadó voltam, de a legtöbb játékos nem is ésszel csinálja. Jó családban nőttem fel, jó helyeken tanultam, de ha egyszer elkap a spirál, akkor nem szabadulhatsz. Pókereztem, kaszinóztam, lovakra fogadtam, szóval mindenre, amit csak láttam" - mondta Gillespie.

Szintén ismert a 7 millió fontot bukó Paul Merson példája, valamint a Eidur Gudjohnsen esete, aki a Barcelona játékosaként, térdsérüléséből lábadozva költött milliókat Las Vegasban.