A top 10 kiemeltből négy játékos léphet ma pályára, egészen pontosan Novak Djokovics, Gael Monfils, Stan Wawrinka és Kei Nisikori. Ízlelgetnünk kell ezt a névsort, hiszen a nagy négyesből csak a világelső szerb klasszist találjuk itt, ilyenre pedig New Yorkban 2006-ban volt legutóbb példa - amikor a "big four" még csak bontogatta szárnyait. Ez egyben azt is jelenti, hogy Djokovics hatalmas lehetőség előtt, hogy megnyerje pályafutása 13. Grand Slam-címét, és ezzel egyre megközelítse Rafa Nadalt az örökranglistán. De azért lehet félnivalója Wawrinkától, akitől már két major torna döntőben kikapott, illetve Nisikori 2014-ben éppen itt a Nagy Almában viccelte meg őt.

De a legnagyobb fejtörést elképzelhető, hogy elődöntős ellenfele, "La Monf", azaz Gael Monfils okozza majd. Főleg, ha a francia showman sportpszichológusa jó munkát végez, ugyanis Monfilsnak nem lesz egyszerű úgy pályára lépnie, hogy 0-12-re áll Djokovics ellen. Ez a lélektani előny mindenféleképpen a szerb mellett szól, de ahogyan a nagyok többször elmondták már, ez néha plusz nyomást is tud jelenteni. Sok ilyen nagy sorozat szakadt már meg, a legemlékezetesebb Fernando Gonzalezé volt, aki 10 vereség után tudta Roger Federert megverni. Azóta él a híres mondása a chileinek: "Senki sem győzheti le Fernando Gonzalezt tizenegyszer zsinórban!”. De ugyanúgy 0-10 után tudott Anderas Seppi is meccset nyerni Federer ellen a tavalyi Australian Openen. Szóval ne vegyük garanciának a 12-0-át sem...

Főleg, mert a francia, amióta Mikel Tillströmmel dolgozik együtt, teljesen más felfogásban játszik. Az elmúlt években rengeteg tornája ráment arra, hogy nem koncentrált eléggé, mindennel foglalkozott, csak a meccsel nem, így pedig nem lehetett igazán komoly eredményeket elérni. Ez az elődöntő egy jó visszajelzése annak, hogy megérte az egykori top 40-es svédre hallgatni. Tény, hogy nem volt nehéz útja, de minden meccsét szettveszteség nélkül nyerte, ami nála hatalmas szó, illetve látszik az valakin, ha nagy önbizalommal, jó formában teniszezik, nem kell hozzá sztár ellenfél. Nyilván Djokovics komoly szintugrás lesz, de ez fordítva is igaz, hiszen a szerb eddig 2, azaz kettő darab meccset játszott végig, azokat is top 80-on kívüliek ellen...Ez is egy olyan dolog, ami vissza tud ütni, hiszen nem volt tesztelve, nem kellett nehéz pillanatokat megoldania, most pedig könnyen belecsöppenhet egy ilyen meccsbe.

Monfilsnak bőven megvannak a fegyverei ahhoz, hogy pariban legyen, nem véletlen, hogy a 12 vereségéből 7 alkalommal csak döntő szettben kapott ki. Mentálisan kellene felnőnie a feladathoz, de nem vagyunk benne biztosak, hogy ez most fog sikerülni neki, hiába volt eddig rettentően meggyőző. Arra viszont képesnek tartjuk, hogy megizzassza a világelsőt, de az igazán fontos pontok, gémek Djokovicsé lesznek, így a győzelem is.

A másik elődöntőben, Wawrinka és Nisikori összecsapásán már nem mernénk ennyire biztosan kijelenteni a továbbjutó személyét. Egy sokkal kiélezettebb ütközetre van kilátás, valami olyasmire, amit két éve itt New Yorkban a negyeddöntőben vívtak. Akkor 4 óra 20 percen át "gyilkolták" egymást, a végén pedig a japán örülhetett. Talán ezért is ő a meccs favoritja, no meg, mert kiütötte azt az Andy Murrayt, aki ellen a szakírók nem sok esélyt adtak neki. Nagyon érett, nagyon jó tenisszel nyert, pedig a mérkőzés nem indult jól számára, ha 1-6, 1-3-nál nem sikerül átkapcsolnia magában valamit, akkor két óra után csomagolhatott volna. De a félig hazai pálya - rengeteget edz Amerikában -, valahogyan itt mindig a legjobbat hozza ki belőle, a top 10-es ellenfelekkel szemben 5-0-ra áll Flushing Meadowsban, köztük Murray és Djokovics skalpjával.

De egy Grand Slam végjátékban Wawrinkánál már kevés veszélyesebb játékos van. Valahogyan túlélte az első hetet, innentől pedig más fokozatba kapcsol, ezt már láthattuk a Juan Martín del Potro elleni negyeddöntőjében is. Ez a meccs mindkettejüknek egy teljesen más lesz, mint az előző. Nisikori egy sokkal agresszívebb, Stan pedig egy passzívabb teniszezővel találkozik. Nehéz megmondani, hogy melyik stílus lesz a nyerő, mindkettő tud nagyon hatékony lenni. Amire jó esély mutatkozik, hogy könnyedén egyikük sem fog tudni elbánni a másikkal. Ahhoz túl jó formában vannak és túl nagy a tét. A 3.5 szett felett szinte semmit nem fizet, annyira biztosra veszik a bukmékerek. Ehhez képest a 40.5-ös line nem is olyan rossz, ennél az oddsmesterek által ennyire tutinak tartott négy szett esetében magasabb is lehetne.