Kiestünk. De úgy, ahogy már-már álomszerű kiesni egy Európa-bajnokságról. Tulajdonképpen lelkünk mélyén mindannyian tudjuk, hogy ebben nem volt több, Bernd Storck csapata kihozta a maximumot ebből a megmérettetésből. A szenzációs csoportgyőzelem után a belga gyorsvonat már túl sok volt, érvényesült az addig többször is felborult papírforma. Négy gólt kaptunk ugyan, de emelt fővel. Nem gyáván, mint a szlovákok, hanem végig küzdve, emelt fővel, büszkén jöhettek le a srácok a gyepről 90 perc után. Ők már megtették, amit megkövetelt a haza. De most rajtunk a sor! A politikuson, a szurkolón, az egyszeri kocaszurkolón.

Merthogy hatalmas vétek lenne engedni leülni ezt a lelkesedést. Az egész ország futballázban ég, a Facebook tele van a gratuláló üzenetekkel, az emberek újra hisznek ebben a csodálatos sportágban, a gyerekek újra futballozni akarnak, a grundon már nem Messi és Ronaldo, hanem Böde és Gera Zoli csapnak össze egymással. Az pedig, hogy ez így maradjon, a mi dolgunk már, nem Dzsudzsáké vagy Storcké.

A te dolgod, kedves politikus, hogy ne pártpropagandaként használd fel a sikert! Hogy a profiknak szánt stadionok mellett megteremtsd a lehetőséget a gyerekeknek, hogy ne betonpályán, nevetséges körülmények között kelljen futballozniuk. A te dolgod, kedves másik politikus, hogy ne pártpropagandéként használd fel ezt is ellenséged ellen, ne kérdőjelezd meg a stadionok szükségességét, hanem egymással összefogva tedd a dolgod a közös jó érdekében.

A te dolgod, kedves anyuka, hogy engedd a gyereket játszani! Hogy zavard ki a szobából a PlayStation elől, küldd le a pályára egy bőrlabdával, ahogy történt ez anno a mi gyerekkorunkban. Írasd be egy klubhoz, szerettesd meg vele ezt a sportágat minél hamarabb.

A te dolgod, kedves utánpótlás edző, hogy végre ne a csinos anyuka gyerekét játszasd a csapatban, ne néhány tízezresért tedd be a gazdag szülő gyermekét a csapatban, hanem tényleg a tehetséget preferáld!

A te dolgod, kedves csapatvezető, hogy játszasd a fiatal tehetséget, hogy ne egy idetévedt szerb zsoldos vegye el a helyet az ígéretes magyar elől!

Nekünk pedig az a dolgunk, hogy újra kijárjunk a futballpályákra, újra lelkesedjünk a honi labdarúgásért! Tudom én, hogy nem Messik és Ronaldók rúgják itthon a pettyest, hanem csak Szakályok és Feczesinek, de adjuk meg nekik is az esélyt, hogy legalább annyira megragadja őket a futballáz, mint minket. Újra töltsük meg a stadionokat, legyen Magyarországon ismét hangulat és élmény kijárni a lelátókra, ne pedig cikizzük azt a pár bolondot, aki még hajlandó pénzt és időt áldozni a focinkért. Ehhez persze kell a tulajdonosok és az MLSZ segítsége is, megfogadhatnák például Dárdai Pali azon javaslatát, hogy az első három fordulóra ingyen be lehessen menni.

És végül a te dolgod, kedves gyerek, hogy élvezd a világ legcsodálatosabb sportágát, tedd, amit tenned kell, pókhálózd ki a ficakot, védd ki a büntetőt, hogy néhány év múlva te állj bosszút a belga válogatotton a 0-4-ért!