Cesc18: Rafa Nadal az egészen vállalható ősz után most itt a szezon elején ismét elindult lefelé. Dohában a döntőben agyonverte Djokovics, majd jött a melbourne-i blama Verdasco ellen, de ezeket még meglehetett magyarázni, a szerb jelenleg kiemelkedik, honfitársa pedig úgy játszott a döntő szettben, ahogy csak nagyon ritkán látni. A múlt héten Buenos Airesben salakon elszenvedett veresége viszont már aggasztó. Főleg, hogy meccslabdáról kapott ki, és már tavaly is nem egyszer nem tudta a szoros helyzeteket megoldani. Szerintem az nem kérdés, hogy a kilenc Garros-címe ellenére nem ő lesz a favorit Párizsban, de látsz esélyt arra, hogy legalább annyira feljavuljon mentálisan, hogy komolyabb gondot okozzon Djokovicsnak? Vagy legalább annyira, hogy például egy Dominic Thiemtől ne kelljen tartania...
Habakukk: Nadalnak szerintem mostantól inkább hátra, nem előre kell majd tekintenie. Meg merem fogalmazni: számára 2016-ban az lesz a tét, hogy meg tudja-e tartani a top 8-as tagságát. Nyilván ő tette korábban hihetetlenül magasra a mércét, de ez már olyan szintű hanyatlás, hogy igen jól lehet szemléltetni különböző számokkal, adatokkal, nevekkel. Egy talán mindent igazán hűen alátámasztó tény: 2014-ben még nyerte a Garrost, s azóta lejátszott 7 GS-torna közül egyiken sem jutott el az elődöntőig sem. Döbbenetes még akkor is, ha egyébként ő maga csak 6 alkalommal indult ezeken a tornákon. Nyilván fizikailag sem a régi, de a mentális gát szinte ordít róla a képernyőn keresztül; nem meri meghúzni az ütéseket, nem meri elengedni a kezét. Valamilyen új impulzus kellene neki - az edzőváltás adná magát, többször beszéltünk róla, Toni bácsi mondta is egy minapi interjúban, ha nem a rokona lenne, szerinte már lapátra tették volna. Nekem az is furcsa, hogy kor- és GS-bajnok társaival ellentétben (Murray, Djokovics, Federer) ő miért nem kérte még meg a barátnője kezét, miért nem vállaltak még babát - semmi közöm hozzá, de talán ott is lehet valami bizonytalanság. Egy Thiem, egy Brown, egy Verdasco vagy egy Rosol már bőven úgy megy fel ellen a pályára, hogy miért is ne; igazán aggasztó ez a helyzet, nem igazán látom a javulás lehetőségét. Djokovicsról meg kár is beszélni, nem szép dolog, de a helyében én meg sem próbálnák most vele játszani, az láthatóan még mélyebb gödörbe taszítja az önbizalmát.
Habakukk: Az öntömjénezés csúnya dolog, de hadd fényezzem most egy csöppet magam. December 24-én azt írtam, a fiatal amerikai, Taylor Fritz lehet a következő évad új sztárja, meg is ajánlottam egy igazán magas (4.50) szorzóért azt, hogy a top 70-ben végez 2016-ban. Szinte 1 jó verseny hiányzik csak hozzá már most. Számítottam rá, de még így is meglepett, hogy mennyire űzi már februárban, túl van az első tornadöntőjén is. Ezzel ő lett a legfiatalabb amerikai 1989 óta, aki fináléba jutott egy ATP-versenyen. Nyilván otthon bárhol jó egy wild cardra - nekem már most nagy kedvencem. Igaz, gyakorlatilag fogadhatatlanok a meccsei, a bukik is felfigyeltek rá, elvétve adnak rá szép szorzót. Mi a véleményed a srácról? Tényleg ő lehet az a bajnok, akire Sampras és Agassi óta várnak Amerikában?
Cesc18: Abszolút, és ideje is volt már, hogy abból a rengeteg amerikai tehetségből valaki kiemelkedjen. Persze még nagyon sok a kérdőjel, de amit eddig láthattunk tőle az nagyon meggyőző és érett. Egyébként abban már most rekorder, hogy ilyen hamar, harmadik nekifutásra soha egyetlen amerikainak sem sikerült ATP-tornán döntőbe jutnia (csak zárójelben, hogy Federernek 21., Djokovicsnak 24. próbálkozásra sikerült). Csak összehasonlításképp még, tavaly ugye két junior Grand Slam-címet nyert, mindkét esetben Tommy Pault győzte le, honfitársa még csak a top 200 küszöbén áll. Szóval valóban nagy tehetség, aki Kyrgioshoz hasonlóan pillanatok alatt komoly veszélyt jelenthet a legjobbakra is. Sőt, talán még komolyabbat is, teljesen más a hozzáállása a játékhoz, mint az ausztrálnak. Volt egyébként honnan örökölnie a tehetségét, hiszen mindkét szülője teniszezett, az édesanyja, Kathy May Fritz top 10-es játékos volt a 70-es években.
Cesc18: Del Potro visszatért, végre. Ráadásul győzelemmel, ami azért nem olyan óriási meglepetés, az már annál inkább, hogy csak öt játékot bukott Kudla ellen. Mondjuk van már ebben egy kevés rutinja, szerintem, ha innentől nem lesz problémája a csuklójával, akkor viszonylag hamar újra a legjobbak között találjuk. Te mit vársz tőle? Ugye még mindig csak 27 éves, bőven lehetnek még jó szezonjai, látsz esélyt arra, hogy újra Grand Slam-bajnok legyen?
Habakukk: Először is nagyon örülök neki, kedvelem a személyiségét és a játékát is, remélem, vissza tud térni arra a szintre, ahol teniszezett. A GS-trófeáról azért felesleges még csak feltételezés szintjén is beszélni - ne feledjük, a megnyert US Openen kívül azért döntőbe sem jutott még egyszer sem korábban. A korábbi játéka alkalmas volt bármilyen verseny megnyerésére, az biztos. Még csak 27 éves, lekésve nincs semmiről, én amolyan Haas-féle visszatérést jósolok neki, reményeim szerint komoly tényező lesz ő még a tornák második hetében. Úgy tudom, nincs edzője jelenleg, azt azért illik keríteni egyet. Ad absurdum még előnyt is kovácsolhat abból, hogy egy ideig kimaradt neki a versenytenisz, ha a múlté a sérülése, akkor egy kipihent, a testét egy ideig pihentető, szupermotivált srácot kaphatunk vissza. Kudla ellen remekül sikerült a belépője, Chardy lesz majd az igazi erőfelmérő.
Habakukk: Kellemetlen téma, de beszéljünk róla, annál is inkább, mert egy olyan portálon vagyunk, ahol mindennek a sportfogadás az alapja. Tehát a fogadási csalás. Az Australian Openen robbant a bomba: a Tennis Integrity Unit (TIU) szervezet szerint az elmúlt évtizedben tizenhat olyan teniszező lehet érintett fogadási csalásokban, aki szerepelt a top 50-ben, és a nevük gyanús mérkőzésekkel hozható összefüggésbe. Bizonyíték nélkül nem igazán szabad, de te mernél neveket mondani? S szerinted mennyi igaz ebből az egészből? Ha igaz, meddig érhet ez el? El tudod képzelni a top 10-ről mondjuk? Én sok Challengert nézek, volt például tegnap egy Cipolla-Desein meccs, szerintem a legszebb szőrmeszalonban sem árulnak akkora bundát, mint ami ott volt. S olykor Sztahovszkijt és mondjuk Troickit nézve is hamar tudnék kételkedni...
Cesc18: Volt ugye egy közzétett lista néhány éve, amin azon játékosok szerepeltek, akik csalhattak el meccseket. Nem meglepő módon olasz és orosz teniszezőkből volt köztük bőven. Nem említenék most neveket, de sok mindenkiről eltudom képzelni. A top 10 nem bundázik, ebben biztos vagyok, viszont a top 10-esek is voltak fiatalok, amikor sokkal hamarabb elcsábul az ember egy-egy nagy összeg hallatán. Ha valaki odakerül már a mezőny krémjébe, akkor egyszerűen értelme nincs, ott már annyira jó pénzeket keresnek. Pláne mostanában, amikor egyre több márka tör be, nem kell Federernek vagy Nadalnak lenned, hogy a boltok polcain a te arcoddal próbáljanak eladni egy ütőt. Jó példa erre Raonic, aki ugye a New Balance arca, biztos nem kevés pénzért. Challenger-szinten biztos vagyok benne, hogy keményen megy a meccsek elcsalása, aki okosan csinálja és nem kapzsi, az valószínűleg nem is fog lebukni. Az viszont, hogy egy Grand Slamen, egy Djokovicsot erről kérdezgetnek, sőt, megvádolnak, az pokoli szánalmas, erről amúgy írtam is egy szösszenetet a blogomban. Ez nagyon nem jó irány...
Cesc18: Már most brutális az az uralkodás, amit Djokovics bemutat és még nagyon sok van ebből hátra, ha lehet így fogalmazni, könnyen lehet, hogy ez lesz minden idők legdurvább dominálása. Nem tűnik úgy, hogy hosszútávon bárki is képes lenne vele versenyezni, hiába van közvetlenül mögötte a négy legnagyobb riválisa. Adja magát a kérdés, hogy meglesz-e neki idén a naptári Grand Slam? Ez ugye Rod Lavernek sikerült legutóbb, de azóta már eltelt több, mint 45 év.
Habakukk: Nehéz erre az eredménysorra, a mutatott játékára jelzőket aggatni, tényleg csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Igen, simán benne van a naptári GS, én úgy látom, folyamatosan nő közte és a többiek között a szakadék, hogy mikor, hol s ki veri meg úgy, hogy három szettet nyer ellene...Nyilván szinte lehetetlen, de én akár azt is magam elé tudom képzelni, hogy a teljes naptári évben sem kap ki egyszer sem. Ráadásul az a szép Novak játékában, hogy szinte versenyről versenyre emel egyet azon a pokoli tempón, ahol most teniszezik. Nem tartozik szorosan ide, de nekem komoly inspiráció a személye jelenleg: megcsináltam egy olyan dolgot, amiről azt hittem, lehetetlen. Közben pedig azt kérik tőlem, csináljam meg még kétszer ugyanazt. A világelső is megcsinálta, én is megcsinálom. Annyiszor, ahányszor szeretnék - a szerb által képviselt attitűd egészen egyedülálló jelenleg a sportvilágban, azt gondolom, sokan meríthetnek belőle erőt.
Habakukk: Ha valahol, a teniszben rendszeresen jönnek új arcok az ismeretlenségből, s mivel mindketten intenzíven követjük a mezőnyt, ezért arra kérlek, nevezz meg két olyan teniszezőt, akire érdemes lehet figyelni/fogadni a közeljövőben. Néhány soros indoklással kérnék 2 nevet, egy kis kitétellel: az illető eddigi legjobb egyéni ranglistája nem lehet a 150. helynél jobb. Az én egyik favoritom Renzo Olivo. A 23 éves argentin óriásit menetelt az Australian Openen, őrült oddsokon felkvalizta magát, majd a főtáblán Veselyt is megverte, utána pedig salakon Verdasco skalpját is megszerezte - érdemes lesz rá figyelni minden borításon. A másik pedig Quentin Halys. A 19 éves francia rengeteget javított az elmúlt 1 évben, sok Futures-versenyt nyert, de igazán rá is Ausztráliában figyeltem fel - Dodigot megverte, Djokovics ellen meg igazán tökös tenisszel fogott 9 játékot. Rájuk érdemes lehet pénzt tenni komolyabb ellenfelek ellen is.
Cesc18: Olivo és Halys valóban nagyon szépen teljesítettek Melbourne-ben, rájuk én is kíváncsi leszek a jövőben, főleg az argentinra, mert ő nagyon a semmiből jött, a francia a junioroknál is brillírozott. Utánpótlás terén jól állnak az oroszok is, Andrey Rublevből masszív top 50-es teniszező válhat, de van nekik egy Karen Khachanovjuk is. Mindketten fiatalok még, de azért már ATP-tornákon is találkozhattunk velük. Az amerikaiaknál rengeteg tehetség próbál feljönni, de én most egy későn érő játékosra, Alexander Sarkissianra hívnám fel a figyelmet. A 25 éves játékos a korábbi szezonokban inkább Futures-szinten vegetált, tavaly picit jobban ment neki a Challengereken, idén pedig belekóstolt az ATP-világába és nem is teljesített rosszul. Többször is alulértékelték a bukik, szerintem rá érdemes lesz figyelni, okozhat még meglepetést. Nagyon remélem, hogy pár éven belül Valkusz Máté nevével is sűrűn találkozunk majd, de egyelőre róla még túl korai beszélni.