Aki folyamatosan követi az átigazolási szezonok történéseit - netán rendszeresen lekkatintja az NSO-t, amit elképzelni sem merek -, az biztosan tudja, hogy Dzsudzsák Balázsra ezúttal tényleg mozgalmas nyár vár. A szélsőnek december végén lejár a szerződése Moszkvában, vagyis ha nem hosszabbít (márpedig tőle magától tudjuk, hogy ez nincs tervben), akkor ez az utolsó lehetőség, hogy a klubja pénzt lásson utána.
Érdeklődők állítólag vannak, Dzsudzsák pedig hajlik is a váltásra, szóval nem érdemes sok pénzt tenni a játékos maradására. Igazán komolyan eddig két kérő neve merült fel: az egyik Dárdai Pál Herthája, a másik pedig a török Besiktas csapata. Utóbbi szálat épp a napokban lengette be az internet egyik legkomolyabb transzferszakértője, Gianluca di Marzio.
Az egyszerű, naiv szurkoló ebből a felállásból annyit lát, hogy Dzsudzsák két lehetőség közül válaszhat: vagy aláír az igazi futball hazájába, a leggyorsabban fejlődő bajnokságnak számító Bundesligába, vagy ismét a pénzt választja, és lelécel a törökökhöz. Az, hogy az igazság nem ennyire egyszerű, keveseket érdekel.
Pedig így van. Dzsudzsák jelenlegi fizetése nagyjából évi 2,5 millió euró, ezt a Herthánál egészen biztosan nem tudnák kifizetni neki. A berliniek nagyjából évi 1 millió eurót ajánlottak neki, ami ugyan még mindig felfoghatatlanul sok pénz - mármint nekünk, szimpla halandóknak -, de elég durva visszanyesés a moszkvai apanázshoz képest. Ne feledjük, Balázs most huszonnyolc éves, elvileg pályafutása csúcsán van, abban a korban, amikor a játékosok általában karrierjük utolsó nagy szerződését kötik meg.
Ebben a pillanatban belemenni egy ekkora súlyú fizetéscsökkentésbe egészen példátlan dolog lenne. És most nem arról van szó, hogy Balázs ne tudna megélni évi egy millióból, ezt felejtsük el, tegyük félre, nem a mi kisszerű szemszögünkből kell vizsgálni ezeket az összegeket. Közelítsünk onnan, hogy mi is iparágunk legjobbjai közé tartozunk, de nem dolgozhatunk örökké, a legjobb éveink maximum egy évtizedet ölelnek fel, és így kell megteremtenünk az anyagi biztonságot saját magunknak és (későbbi) családunknak.
A focisták általában akkor hajlandóak lemondani potenciális (itt arra gondolok, amit egyébként megkaphatnának a piacon) fizetésük egy részéről, ha azzal a jövőbeli potenciáljukat növelni tudják. Mire gondolok? Adott egy fiatal, éppen most berobbanó játékos - legyen a neve Antoine Griezmann -, elmehetne egy sokat ígérő PL-középcsapathoz, és kereshetne 2 x eurót havonta. De nem megy, mert hívja az Atlético Madrid is, ahol ugyan csak x euró lesz a havi fizetése, de cserébe marad a számára már ismerős ligában, BL-ben játszhat, és a legnagyobbak között mutathatja meg magát. Egy-két évvel később pedig lehetősége lesz 5-6 x eurónyi havi fizetést kérni az iránta érdeklődőktől.
Dzsudzsáknak is volt ilyen esélye akkor, amikor eljött a PSV-től. Abban az időben ő nem ezt az utat választotta, vagy egyszerűen nem bízott eléggé magában, vagy rossz súgói voltak, az ma már mindegy is. Az egésszel úgyis csak annyit akarok mondani, hogy a lehetőség akkor volt meg, most ilyenen törni a fejünket már késő, 28 évesen logikátlan lenne azért bevállalni egy (anyagi és szakmai) visszalépést, hogy később talán(??) előre lehessen lépni kettőt.
Főleg azért, mert a talán utáni lehetőség igazából nem is játszik. Harminc felett már a legnagyobb sztárok fizetése is fokozatosan csökken, rövidebb távú szerződéseket kapnak, komoly topklub pedig csak kivételes klasszisokat vesz meg 30+-osan. Nagy, a korábbinál magasabb bérért szinte senki nem tud aláírni ebben a korban. Márpedig mire Dzsudzsák most megkötendő szerződése kifut, már bőven benne lesz majd a harmincasok klubjában.
Furcsa, de ezek alapján bizony nagyon is meg fogom érteni, ha Dzsudzsák végül a Besiktasban köt ki. A törökök indulnak a BL-ben, az általuk ajánlott fizetés pedig állítólag évi kétmillió euró, ami ugyan kevesebb a moszkvai kosztpénznél, de még mindig duplája annak, amit a Herthánál, vagyis egy német kiscsapatnál vághatna zsebre.
Legyünk őszinték, 28 évesen a Dinamóból egy Hertha visszalépés, nem csak fizetésben, de presztízsben is. Ennek akkor lenne értelme, ha Balázs még mindig hinne abban, hogy amikor lemond fizetése kétharmadáról, akkor a jövőbeni bérét növeli. De erre már nincs esély. Ha Dzsudzsák robbant is a Bundesligában, mire kifut a szerződése már 30 lesz, jönnek az egyéves szerződések és a csökkentett fizuk, kész neki annyi.
Ha viszont bejön neki a török kaland, akkor 30-31 évesen még mindig elmehet valamelyik topliga alsóházi csapatába. Hogy végképp lecsupaszítsam a mondandómat Balázs szempontjából: ha most a Herthát választja, soha többé, senki nem fogja megkínálni 2 millió eurós éves fizetéssel. A Bundesliga-szerződés esélye ezzel szemben nem válik köddé, arra rá fog még érni később. Persze csak akkor, ha és amennyiben bejön neki a török kaland.
Egyelőre persze az egész csak játék, hivatalosan semmit nem tudni arról, merre megy tovább Dzsudzsák. Ezzel a kis gondolatkísérlettel is csak arra akartam rávilágítani, hogy nagyon könnyű a pálya széléről okoskodni, de többnyire azért nem árt a dolgokat tágabb kontextusba helyezni ahhoz, hogy megértsük a játékospiac történéseit.