Emlékszem, néhány éve kimentem a kedvenc csapatom Ligakupa-meccsére. Az aranylábúak éppen Rákospalotán játszottak, nekem pedig nem volt kedvem iskolába menni, így ellátogattam a rangadónak éppen nem nevezhető összecsapásra. A korai kezdés miatt rendkívül családias volt a hangulat, talán ha 25-30 ember lézengett a lelátókon. Az eredmény nem is érdekes, már nem is emlékszem rá, csak arra, hogy kedélyesen végigdumáltam a meccset a helyszínen szotyizó Urbán Flóriánnal. Megvolt a hangulata ennek is, maradandó élmény. Humoros hallani az edzők bekiabálását, a játékosok üvöltözését. Nem voltam még megyei mérkőzésen, de talán ott lehet ehhez hasonló a miliő. De amikor ugyanezt a csendet tapasztalja az ember fia egy Fradi-Pápa, Győr-Debrecen vagy Videoton-Fradi meccsen, az nagy gond. Az ott nem "feelinges", nem üdítő, nem élmény, hanem egy katasztrófa.
Az NB I-es csapatok ultrái már hónapok óta nem járnak meccsre. Kínzás minden bajnokit végignézni nélkülük, az ember egyszerűen rosszul van attól, hogy üres lelátókat mutogatnak, hallani a szotyizó embereket, az ittasan bekiabáló nyugdíjasokat, az anyázó edzőket. Eltűnt a lelátókról a 12. játékos. Az a csapattag, aki olykor többet ért, mint egy gólvágó csatár, mint egy bravúrt bravúrra halmozó kapus, mint egy technikás középpályás. A 12. játékost mindig ott volt, mindig, mindent beleadott, az utolsó percig nem adta fel. Kiállították, méghozzá jogtalanul. Eltiltása pedig határozatlan idejű.
A fordulók idei átlagnézőszámai | |
---|---|
1. forduló | 2560 |
2. forduló | 2173 |
3. forduló | 3371 |
4. forduló | 2890 |
5. forduló | 3260 |
6. forduló | 2626 |
7. forduló | 2283 |
8. forduló | 2729 |
9. forduló | 2572 |
10. forduló | 2485 |
11. forduló | 2173 |
12. forduló | 2386 |
13. forduló | 2099 |
14. forduló | 2236 |
15. forduló | 1823 |
16. forduló | 1668 |
17. forduló | 2104 |
Forrás: NSO |
Tényleg, kinek jó ez? A játékosoknak biztos nem, mert rendre hangulattalan, lagymatag meccseket játszanak. A mezei szurkolóknak biztos nem, mert az ember azért megy ki egy stadionba, hogy érezze a hangulatot, átjárja az az érzés, amely a televízió előtt ülve soha. Az ultráknak biztos nem, mert nem hódolhatnak kedvenc hobbijuknak, némi költői túlzással, életük értelmét vették el tőlük. A kluboknak biztos nem, mert bevételtől esnek el, nem is kevéstől. Az MLSZ-nek biztos nem, mert ők is bevételtől esnek el, ráadásul nem éppen jó reklám a magyar futballnak az 1600-1700-as átlagnézőszám. Mindenki veszít ezzel, a Szövetség azonban nem tágít.
Megoldódott bármi azzal, hogy bevezették a szurkolói kártyát? Dehogy, a büntetések ugyanúgy jönnek. Csak most már behallatszik minden a közvetítésekbe, ha elkiáltja magát egy öreg a Pápa-Vidi meccsen, hogy "b*zi ez, mocskos az", akkor máris kattan a pénztárgép. A médiumok szégyellik bevallani a nézőszámokat, felfele kerekítenek, ahol módjuk van rá. Ahol pedig nincs, ott beleszámolják a nézőszámba még a takarítókat és a cserejátékosokat is. És még így is csak nagy nehezen jön össze fordulóról fordulóra néhány száz néző. Az MLSZ hatalmas öngólt rúgott azzal, hogy az ultrákat tette felelősség mindenért. A "miattuk nem járnak a családok meccsre" szlogen rég hitelét vesztette, az idő megmutatta, mekkora hülyét csinált magából a Szövetség.
Eközben az ultrák nem alkusznak. Tüntetnek, kiállnak igazukért, támogatásukról biztosítják kedvenceiket. És talán ez a legfontosabb: az igazi szurkolók nem hagyják magára a csapatot, csupán mernek lemondani valamiről, hogy meghallgassák, megértsék őket. Ezért pedig minden tiszteletet megérdemelnek. Az igazi szurkoló ott lesz télen-nyáron, hóban-sárban a kedvenc csapata mellett, és ez az, amit most hétvégén láthattunk. A szurkolók megmozdultak. Ki edzésre látogatott, ki kívülről biztatta a kedvenceket a mérkőzés idején. Nem vagyok ultra, soha nem is voltam... De nagyon elegem van a szotyi csattogásából és a részeg öreg hőbörgéséből. Nekem szurkolás kell, nekem hangulat kell. Ezt pedig elvette tőlünk az MLSZ. Immár úgy tűnik, végleg...