Még a legsikeresebb sportfogadóknak is vannak rossz szokásai, amelyek negatív hatással lehetnek vagy a fogadásaira vagy a profitjára. De a különbség a profik és a nagy többség között az, hogy előbbi csoport hamar felfigyel ezekre a hibákra, és igyekszik kijavítani őket. A rutinos sportfogadók többsége valószínűleg tapasztalt ezek közül a szokások közül néhányat. Íme öt olyan hiba, amely káros lehet számunkra, ha nem vetkőzzük le őket. Olyan csapdák, amelyekbe könnyű belelépni, és igen költségesek lehetnek.

Bíznunk kell magunkban a sportfogadásban, hinnünk kell, hogy értünk ahhoz, amit csinálunk. Meg kell próbálnunk okosabbnak lenni, mint azok, akiket le akarunk győzni, vagyis a fogadóirodák és gyakran a fogadótársak. Bele kell látnunk a sportolók fejébe, megérteni a motivációjukat, kiismerni őket. Ego nélkül nehéz ezt a szakmát művelni. Azonban nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, nem szabad sebezhetetlennek, legyőzhetetlennek hinni magunkat, mert behúztunk néhány fogadást. Ez ahhoz vezethet, hogy túlzott kockázatokat vállalunk, nem tartjuk magunkat a szisztémához, eltérünk attól. Olyanokra és olyan téttel fogadunk, amikre és amennyivel nem szabadna és nem viselkedünk racionális sportfogadóként. Ha nem vagyunk alázatosak, és nem kontrolláljuk magunkat, elbukunk. Nem véletlenül mondják a bölcsek, hogy olykor a sikert sokkal nehezebb feldolgozni, mint a kudarcot.

Jó és eredményes sportfogadóvá válni irgalmatlan munka. Megvannak azonban a bizonyos szokások és sorrendek, amelyeket minden fogadás megtétele előtt elvégzünk. Megnézünk bizonyos statisztikákat, mérleget, fórumokat olvasunk satöbbi - az ezekből érkező információhalmaz vezet aztán oda, hogy jó tippeket adunk. Azonban olykor hajlamosak vagyunk kihagyni néhány lépést, nem nézünk meg annyi meccset, nem olvasunk el annyi fórumot, ellazsáljuk a házi feladatot. Ezzel csupán az a baj, hogy pont azokat a lépéseket hagyjuk ki, amelyek miatt előzőleg sikeresek voltunk. Ha jó szériánk van, jönnek a tippjeink, nem szabad változtatni a stratégián, nem szabad lazsálni. Csak a folyamatos kemény munka tarthat minket nyereségesen.

A világ sportfogadása folyamatosan változik. Újabb és újabb fogadási lehetőségek jönnek szembe, új fogadóirodák nyílnak, új információs forrásokat fedezünk fel. Lépést kell tartanunk a fejlődő világgal ilyen téren is, elemzéseket olvasnunk, folyamatosan megújulnunk. Hiába vagyunk most sikeresek, ha a világ elhalad mellettünk, és azért nem tudunk begyűjteni egy-egy fontos információt, nem találunk meg egy sokkal jobb hendikepet, mert nem végeztünk elegendő munkát.

A fogadóirodák újabb és újabb ajánlatokkal rukkolnak elő, bónuszokat adnak, fejlődnek. Ha van egy tippünk, nagyon fontos, hogy végigmérjük a piacot és a kínálatot. Meg kell találni a legjobb oddsokat, legjobb hendikepeket, mert egy-egy alacsonyabb szorzó megrakása esetén súlyos dollároktól esünk el. Ha olyan sportfogadók vagyunk, akik szeretnek minél előbb megrakni egy tippet, találjuk meg azokat az irodákat, amelyek a leghamarabb felveszik kínálatukba a meccseket. Az amerikai sportoknál például a hendikepekre való korai lecsapás nagyon sokat érhet. Vezessünk a legtöbb fogadóirodánál számlát, ne ragadjunk le egynél csak azért, mert ott már otthonosan érezzük magunkat.

Vannak fogadók, akik csak bizonyos csapatokra, ligákra fogadnak - teszik mindezt kényelmi szempontok miatt. Hacsak nem vagyunk benne biztosak, hogy semelyik másik ligából, sportágból nem húzhatunk hasznot, akkor maradjunk ezeknél a stabil pontoknál. Azonban vannak bajnokságok, amelyekre olykor kevesebb figyelem hárul, kevesebb információ jut el a fogadóirodákhoz is, mi azonban lecsaphatunk ezekre a lehetőségekre. Itt nehezebben tudják belőni az irodák a szorzókat, többet hibáznak a hendikepekkel. Kutassunk ilyen bajnokságok után, elemezzünk minél többet.

Nincs tuti recept, hogyan legyen valaki nyereséges sportfogadó, hosszú távon a fogadóirodák a sportfogadók túlnyomó többségével szemben nyereségesek maradnak. Azonban vannak bizonyos tanácsok, amelyeket ha betartunk, közelebb léphetünk ahhoz, hogy azon szűk rétegbe tartozzunk, akiknek fizet az iroda, és nem azok közé, akik fizetnek. A fenti hibák olyan rossz szokások, melyeket ez a kisebbség már felismert, vagy nem is volt meg nekik. Próbáljunk tehát mi is megszabadulni tőlük, hogy kifoszthassuk a bukikat!