4. helyezett: Ferencváros
Négy mérkőzés, egy győzelem, egy döntetlen, két vereség. A mérleg ugyan nem katasztrofális, de a játék borzasztó. A máltai Sliema Wanderers elleni odavágón gólokkal kaphatott volna ki a zöld-fehér együttes, míg a budapesti visszavágón is akadozott Thomas Doll csapatának gépezete. A kínkeserves máltai amatőrök elleni továbbjutás után következett a horvát ezüstérmes Rijeka. A horvátországi első mérkőzésen ugyan csak 1-0-ra kapott ki a Fradi, ami idegenben egyáltalán nem vészesen rossz eredmény, azonban az impotens játék és ötlettelenség nehezen magyarázható. A Ferencváros meg sem próbált támadni, ki akarták húzni 0-0-val, de nem sikerült. Az egygólos vereség még így is azt jelentette, van reális esélye a magyar csapatnak, de a játék képe alapján nem sokan hittek a zöld-fehérekben. A visszavágó már egy fokkal jobbra sikeredett, itt legalább már voltak momentumai Böde Daniéknak, igaz, csak akkor, miután már eldőlt minden fontosabb kérdés.
Értékelés: Négy meccsen háromszor rettenetesen gyengén játszott a Ferencváros. A máltai mérkőzés a magyar futball tavalyi szezonját idézte, míg a Rijeka ellen is csak akkor tapsolhattak a nézők, amikor a horvátok már letudták a párharc érdemi részét. A magyar foci jelenlegi helyzetében minden apró koefficiens pontra égető szükségünk van, így egy máltai csapat elleni remi egyszerűen nem elfogadható. Ezek után a Rijeka ellen sem számíthattunk sok jóra, de hogy gyakorlatilag másfél meccsen át kapura sem lőtt a magyar bronzérmes, az kiábrándító.
Játék: Elégtelen
Eredmény: Elégséges
3. helyezett: Győri ETO
Nehéz elhelyezni a Ferencvároséhoz képest a Győri ETO teljesítményét, mert bár a svéd Göteborg már az első meccsen eldöntötte a továbbjutást, a visszavágó legalább pozitívan zárult. Játékban Horváth Ferenc együttese nem tudott a skandinávok fölé kerekedni, de a győri odavágón megvoltak a helyzetek, ám rendre kihagyták őket Rudolfék.
Értékelés: Az ETO az UEFA-rangsor szerint egy gyengébb ellenféllel játszott, ám a játék megmutatta, az IFK jobb csapat, mint a magyar ezüstérmes. Negatívum, hogy Lang Ádámék egyedüli magyar együttesként párharcot sem nyertek, pozitívum viszont, hogy Svédországban tíz emberrel győzni tudtak.
Játék: Elégséges
Eredmény: Elégséges
2. helyezett: Debrecen
Habár a Debrecen maradt életben legtovább a nemzetközi porondon, sem játékban, sem eredményben nem alkotott maradandót. A Cliftonville elleni idegenbeli döntetlen a csalódást keltő eredmények rubrikában szerepel, míg a hazai győzelem kötelező volt, így azért különösebb elismerést nem tudunk adni Kondás Elemér fiainak. Következett a fehérorosz BATE Boriszov, amely jóval gyengébb erőt képviselt, mint vártuk. A debreceni odavágó jól sikerült a mieinknek, a visszavágó viszont nagyon sokáig álmatlan éjszakákat fog okozni a lokistáknak. Az Európa Ligába kiesve a Young Boys elleni első találkozón a játék nem sokkal volt jobb, mint a Ferencváros rijekai megmérettetésén. A visszavágón ugyan becsülettel ment előre a Debrecen, de gól nélkül maradtak.
Értékelés: A Loki mindössze az északír Cliftonville ellen döcögött tovább némi nehézség árán. A két olyan csapat ellen, amely magasabban jegyzett a Debrecennél, kiestek, és az most lényegtelen, hogyan. A boriszovi találkozó első 38 percében magyar csapattól ritkán látható profi és érett játékot mutattak be a hajdúságiak, de Selim Bouadla kiállítása után összeomlott Kondás Elemér együttese, és ennek egyenes következménye volt a kudarc. A tények makacs dolgok: a Loki hat mérkőzés alatt lőtt egy szabadrúgás-gólt, betalált kétszer tizenegyesből és mindössze két akciógólra futotta.
Játék: Közepes
Eredmény: Elégséges
1. helyezett: Diósgyőr
A Diósgyőr volt idén az egyetlen olyan csapatunk, amely két győzelemmel hozta az első párharcát, ráadásul egy, nála magasabban jegyzett, erősebb csapatot, a bolgár Liteksz Lovecset is ki tudott verni. A bulgáriai győzelem bizakodásra adott okot, amit szerencsére a visszavágón elszenvedett hazai vereség sem csúfított el. A Krasznodar elleni párharcban azonban már semmi esélye nem volt a Diósgyőrnek, kettős vereségük a papírformát tükrözte. Hogy mennyire nem a mi súlycsoportunk az orosz bajnokság, azt mutatja a Krasznodar csütörtöki kiütéses győzelme a Real Sociedad ellen.
Értékelés: Szomorú, hogy mindössze egyetlen valamirevaló győzelem elég volt Szivics Tomiszláv együttesének az idei első helyhez szubjektív rangsorunkban. A Diósgyőrnél azonban ezzel a kupaszerepléssel elégedettek lehetnek, mert számukra nem volt ebben több.
Játék: Közepes
Eredmény: Jó
Összegzés
Nehéz az ilyet nevetés, fejrázás és keserűség nélkül leírni, de a magyar csapatok idén azért felülmúltak a tavalyi szánalmas produkciót, amikor is már július végén elköszöntek a nemzetközi porondtól. Örömre azonban semmi, de semmi ok. A magyar gárdákat horvát, svéd, fehérorosz, svájci és orosz csapatok búcsúztatták idén a kupaküzdelmektől. Tehát egyáltalán nem a futballnagyhatalmak. Oldalakon át lehetne sorolni az idei gyenge teljesítmény okait, de alighanem ezzel minden olvasónk tisztában van. Azonban nem csak a magyar klubcsapatoknak, a külföldön játszó hazánk fiainak is szomorú kupanyaruk volt. Gulácsi Péter a Salzburg színeiben teljesített igen gyengén, míg Lovrencsics Gergő a Lech Poznannal vallott kudarcot. A csoportküzdelmek során Gulácsi Péter mellett csak a szerencsésen továbbjutó Dzsudzsák Balázséknak szoríthatunk az Európa Ligában. Egy szó, mint száz: idén is leszerepeltek kupacsapataink és a magyar játékosok. És igen, úgy tűnik, ez továbbra is csak minket, lelkes bolondokat zavar igazán.
A magyar csapatok idei nemzetközi kupaszereplésének mérlege | ||||
---|---|---|---|---|
Csapat | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Gólkülönbség |
Ferencváros | 1 | 1 | 2 | 4-5 |
Győr | 1 | 0 | 1 | 1-3 |
Diósgyőr | 3 | 0 | 3 | 10-12 |
Debrecen | 2 | 2 | 2 | 5-6 |
Összesen | 7 | 3 | 8 | 20-26 |