Montréalban hagyományosan az év egyik legjobb versenyét szokták rendezni, a stratégia többnyire átláthatatlan, szinte biztosan bejön a biztonsági autó, és az esetek nagy többségében ráadásként még egy-két csepp eső is tiszteletét teszi a pályán. Most is hasonlóra lehet számítani, ami már csak azért sem jönne túl rosszul az egyre laposabbá váló bajnokságnak, mert, ha igazak a Mercedes környékéről szivírgó hírek, a Hamilton-Rosberg háborúskodást egy időre el lehet felejteni.

A két héttel ezelőtti Monacói Nagydíjat meglepően simán behúzó, és ezzel Hamilton mentális fölényét is megrendítő Rosberg most nyeregben érezheti magát, főleg, mivel felettesei szinte mindegyike neki adott igazat a csapattársa által kirobbantott balhéban. Hamilton hisztije állítólag komoly viharokat váltott ki Brackley-ben (itt székel a Mercedes F1-es csapata), és a természetesen zárt ajtók mögött zajló kártyaterítés során nem akadtak túl sokan, akik az angol pártját fogták volna.

Mndez új fejezetet nyithat az egyértelműen kétszereplős bajnoki harcban, de ne higgyük, hogy a lényegi kérdések nem a pályán dőlnek majd el. Rosberg ráadásul egy hete komoly baleset részese volt egy mercedeses reklámforgatás alatt, nem tudni, ez mennyiben zökkenti majd ki. Mert ne legyenek kétsédeink, a gyorsaság mellett az is rengeteg számít majd, ki, mennyire lesz egyben fejben a tengerentúli hétvégén.

Annyi viszont biztos, ezúttal Monacóval ellentétben nem dőlnek el a lényegi kérdések az időmérőn. Előzni ugyanis nem nehéz, sőt, DRS-zónával egyenesen könnyű, és arról még nem is beszéltünk, hogy ezen a pályán van talán a legnagyobb lehetőség trükközni a stratégiákkal. Az ökölszabály azt tartja, minél többször állsz ki, annál jobban jársz, és ez máris egy jelentős különbség lehet az évad eddigi, meglehetősen spórolósra sikeredett versenyeihez képest.

Mivel viszonylag kevés a gyors, tempós kanyar, a Red Bull mechanikai tapadása és kiváló leszorítóereje a Red Bull hagyományos erényei tehát itt nem sokat érnek. Cserébe viszont rengeteg a hosszú egyenes, ami a természetes fölénye mellett is kedvezhet a Mercedesnek, a kigyorsításokon (főleg versenytávon) viszont az alacsonyabb gumifogyasztás lehet a nyerő - már a Rosberg és Hamilton mögötti dimenzióban. A Ferrari ereje a kiegyensúlyozottságában és új fejlesztési csomagjában rejlik, a középmezőnyből a Force Indiával szinte biztosan, a McLarennel pedig valószínűleg kell majd számolni.

Mivel eredendően egy utcai pályáról van szó, amit ráadásul egy szigeten alakítottak ki, és évente csak két alkalommal versenyeznek rajta, a hétvége kezdeti szakaszában irdatlanul piszkos a versenyvonal. Egy jó ütemben érkező eső ezt persze eltakaríthatja, de még akkor is ott fogunk tartani, hogy fel kell gumizni az ideális tapadáshoz, vagyis várhatóan a szabadedzések során rengeteget fog javulni a pálya állapota. Ezért, és a Pirelli által bevetett új szerkezetű abroncsok miatt várhatóan kevés igazán használható következtetést lehet majd levonni a pénteki edzésekből.

Az olasz gumigyártó ráadásul nem könnyíti meg a csapatok helyzetét, a tavalyi közepes keverékű abroncsok helyett ugyanis idén a lágy és a szuperlágy gumikat kínálja használatra. A két keverék között még így is zongorázni lehet a különbséget (kicsivel kevesebb, mint egy másodperces különbség körönként), ez pedig igen érdekes taktikai csaták kialakulásához vezethet.

A két mercedeses közül Hamiltonnak hagyományosan jobban fekszik Montréal: míg Rosberg itteni legjobbja egy időmérős 4. és egy futamon elért 5. hely, ő három pole-ja mellé három győzelmet is szerzett már Kanadában. A német viszont az utóbbi futamokon feltűnően sokat fejlődött a féktávokon, sokkal precízebb a kanyarok bejáratánál, ha pedig ez valahol igazán fontos, akkor az mindenképp Montréal.

Ami a taktikát illeti, a legfontosabb, hogy végig flexibilis legyen: ha jön a Safety Car, nincs sok idő gondolkodni. Ehhez az kell, hogy az ember végig a lehető legnagyobb tempóban tudjon haladni, és ne legyen röghöz kötve az előre eltervezett kiállások által. Valószínűleg sok kiállás, és az eddigiekhez képest üdítően kevés spórolás várható tehát - az utcai jelleg és a hosszú egyenesek mellett például ez is a Mercedesek mellett szólhat.

Mivel az előzés nem különösebben probléma, igazából csak az a fontos, hogy a lehető leggyorsabb tempóját tudja futni az adott versenyző, aztán a végén kiderül, hogy mire is volt ez elég. Egy biztonsági autós fázis persze alaposan fel tudná borítani az előzetes várakozásokat, de erre nem lehet előre készülni, mindössze számítani kell rá - hogy aztán a lehető legjobban sikerülhessen a reakció.

Montréalban hagyományosan az év egyik legjobb versenyét szokták rendezni, a stratégia többnyire átláthatatlan, szinte biztosan bejön a biztonsági autó, és az esetek nagy többségében ráadásként még egy-két csepp eső is tiszteletét teszi a pályán. Most is hasonlóra lehet számítani, ráadásul a meteorológusok egyöntetűen égi áldást jósolnak a hétvége első két napjára, úgyhogy nagyon olybá’ tűnik, tényleg van esély egy igazi klasszikus, kiszámíthatatlan és szórakoztató kanadai show-műsorra.