Vélemény

Elnök - enyhe kapuzárási pánikkal

  • Vásárhelyi Tamás
megosztom

Kétségbeesett örökséghagyási kísérletnek tűnik az Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) olasz elnökének minapi bejelentése a sportági reformokról.

A XXI. században már nem újdonság, ha egy-egy sportág alkalmazkodik, átalakul az őt körülvevő felgyorsult közeghez. Így az öttusázók, birkózók vagy éppen a cselgáncsozók folyamatos szabálymódosításairól beszámoló sajtómunkások sem lepődnek meg, ha a "tegyünk valamit, hogy minket mutasson a tévé"- gondolat jegyében a jeges sportok képviselői is haladni akarnak a korral. A konstruktív változtatás és az ámokfutás között azért akad némi különbség és ezt remélem, hogy az ISU elnök Ottavio Cinquantát körülvevő higgadt és mérsékelt tanácsadók (ha vannak még egyáltalán) is hasonlóan gondolják.

Az olasz sportvezető miatt 2002-ben még a NOB-elnök is magyarázkodni kényszerült

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség elnöke ugyanis olyan nagy horderejű változásokról beszélt a minap, amelyek alapvetően rendezhetik át a gyorskorcsolya és műkorcsolya sportot. A 75 éves olasz elnök drasztikus reformokat tervez - többé-kevésbé amolyan búcsúajándékként. Cinquanta ugyanis két év múlva távozik a szervezet éléről, hiszen már most tudott, hogy ez az utolsó elnöki ciklusa, így szándékai szerint mélyreható változásokat hozó örökséget (majdnem ökörséget írtam) hagyna maga után. "Nem mehet minden tovább úgy, ahogy az előző száz évben" - nyilatkozta a jelenleg is zajló szaitamai műkorcsolya vb-n a sportdiplomata, miután az elképzeléseiről szóló, belső használatra szánt iromány tartalma kitudódott.

Cinquanta - többek között - szeretné eltörölni a műkorcsolyázók rövidprogramját (mondván: "nincs még egy sportág, ahol két különböző részből állna össze a teljesítmény"), ráadásul négy perc tizenöt másodpercben egységesítené az egyes szakágak kűrjének idejét. Emellett a gyorskorcsolyázóknál megszűnne a leghosszabb táv (a férfiaknál a 10.000 méter, a nőknél az ötezer), tervei szerint pedig az ezer méteres futamok is lekerülnének az olimpiai programról, helyettük a rövidpályáról ismert tömegrajtos versenyek és váltók kerülhetnének. Utóbbi gondolat érthetően a sportági fellegvárnak számító Hollandiában okozott némi szemöldökráncolást (és akkor még nem is említettük a 400-as gyorskorcsolya kör 250 méteresre kurtításának tervét), a műkorcsolyázók tábora ugyanakkor egységesen ellenkezve fogadta az újabb reformtervről érkező hírt.

A húsz éve hatalmon lévő olasz sportvezető regnálása óta ugyanis ők már "szívtak" eleget, 1990-ben az egyéni kötelezőt, 2010-ben pedig a jégtánc kötelezők is megszűntek, ugyanakkor a 2002-es téli olimpia bíró botránya és azt ezt követő pontozói rendszer átalakítás is a Cinquanta-korszak "terméke". A júniusi dublini ISU kongresszus mindenesetre fontos mérföldkő lesz a következő olimpiai ciklus vonatkozásában, mert a rohamosan fejlődő új téli sportágak (snowboard, szabadstílusú sízés) mellett jelentősen csökkenhet a jeges sportok jelentősége a téli olimpiákon. A kérdés csak az, hogy Cinqanta és stábja jó irányba tolja-e a változás szelét kétségtelenül (meg)érző sportágaik szekerét. Mert bizony alakulhat úgy, hogy az értékesnek szánt búcsúajándék az évszázados családi örökség elherdálását vonja maga után ...

megosztom