Taktikai Zóna

Néha jó az öreg a háznál

  • SzA

Hiába negyven éves Ryan Giggs, mégsem akarja abbahagyni az élfutballt. Szerda este megint láttuk, miért: a walesi még most is képes eldönteni egy BL-nyolcaddöntőt...

Giggs rutinja térdre kényszerítette az Olimpiakoszt / AFP

A görögöknek könnyű dolga volt a csapatösszeállítást illetően, mert anno Pireuszban olyan hihetetlen könnyen győztek, hogy maguk sem akartak hinni a szemüknek. Ennek megfelelően Míchel majdnem ugyanazt a csapatot küldte pályára, mint amelyik a kikötővárosban is diadalmaskodott - Olaitan kivételével.

A csatár ugyanis a hétvégén összeesett az ,,örök ellenségek derbije", a Panathinaikosz elleni rangadó közben, de szerencsére nem szívproblémák, hanem ,,csak" egy vírusos fertőzés miatt. Pótlását a Real Madrid egykori válogatott játékosa házon belül oldotta meg: az odavágón jobbszélsőt játszó Joel Campbellt tolta előrébb.

David Moyest ezzel szemben nemcsak az eredmény, de a mutatott játék is aggaszthatta három héttel ezelőttről; főleg a támadások felépítése volt túl lassú - már ha ki bírták egyáltalán hozni játékosai a labdát saját térfelükről. Ezért bekerült a kezdőbe Rafael és Welbeck, de még fontosabb, hogy a középpályán a kockázatvállalást hírből sem ismerő Tom Cleverleyt a végtelen rutinnal rendelkező Ryan Giggs váltotta.

A kezdőcsapatok

A walesi beállítása pedig nyerő húzásnak bizonyult. Az ő játékintelligenciájával és vállalkozó kedvével sokkal veszélyesebben játszott a United, amely így ki tudta használni a görögök gyenge pontját, a már az Eb-n is ,,tanítanivalóan" védekező Holebasz pocsék helyezkedését.

Rooney köszöni szépen Holebasznak a területet - a balhátvédnek a fehér pont körül kéne helyezkednie, hogy zárja a területet

A német születésű görög-uruguayi érdekesen értelmezte a letámadás fogalmát. Úgy viselkedett, mintha nem területet, hanem embert fogna, és mindig kiindult az európai élfutball egyik legtipikusabb vonalszélsőjére, Valenciára - ezzel viszont hatalmas területet hagyott maga és Marcano között, amit a United támadói jól ismertek fel és támadtak meg, gyakorlatilag mindhárom gólt erről a területről szerezve.

Az első gólnál volt a leglátványosabb a hibája - elvégre ő késett le van Persie-ről, majd lökte fel hátulról a hollandot a tizenegyesért -, de a második előtti jelentből még jobban kiderül, hogy nyerte meg a United a meccset.

Először is a labdás ember, Giggs nem azt nézte, hogy lehet a legbiztosabban megtartani a labdát, hanem hogy kit lehetne a leggyorsabban veszélyes helyzetbe hozni. Már mielőtt megkapta volna a lasztit, tudta, hogy Holebasz mögött hatalmas terület van, a hatalmas sebességgel játszó és több príma cselsorozatot is bemutató Welbeck befelé mozgása pedig megosztotta a visszazáró Marcano figyelmét.

Így indulhatott üresen Rooney a balhátvéd és a bal oldali centerhalf közötti területen, s bár szerencséje is volt egy kicsit (első próbálkozásánál visszapattant hozzá a labda), de a félpályát átölelő két passzból gyönyörű gólt hozott össze a United.

Hatalmas terület maradt üresen a hazai bal oldalon is Evra mögött

Ugyanez a probléma a balhátvéddel azonban a hazai térfélen is fennállt; igaz, az Olimpiakosz nem felállt ellenfél ellen, hanem kontrából támadta meg az Evra mögötti területet. A francia egyre jobban kezdi elveszteni a futósebességét, és mostanra már képtelenné vált arra, hogy egy ilyen magas színvonalú mérkőzésen egyszerre töltse be védő- és támadószerepét is. Mögé egyre másra indították be Pérezt vagy Cambellt, akik labdával együtt is lefutották őt; a paraguayi vagy Fuster helyzeténél pedig felváltva köszönhették meg a Jóistennek és de Geának a hazai szurkolók, hogy megszabadították kapujukat minden arra tartó lövéstől.

Az utolsó húsz percben viszont elkezdődött a ,,Moyes time", azaz a támadás/labdajáratás helyett a skót amolyan Evertonosan visszahívta kapuja elé az egész csapatot, és még kontrákat sem kért tőlük, csak azt, hogy barmolják előre a labdát, amint megszerzik. Ezzel viszont magára vonták az ellenfelet, amely az összehasonlíthatatlanul gyengébb minőségű játékosaival is eljutott egy-két helyzetig (gondolok itt Domínguez bombájára, illetve Cambell föléküldött lövésére), és ingyen körömpörköltöt osztott ki az aggódó United-szurkolók között.

A görögöknek végül nem sikerült betalálniuk, így végül épphogy, de a United jutott tovább. A hazai csapat jól használta ki Giggs indításaival az ellenfél helyezkedésbeli hibáját, amit mi sem jellemez jobban, hogy mindhárom góljukat a jobbösszekötő helyéről szerezték; ugyanakkor az, hogy egy olyan ellenfélnél, amelyet a játékosok értéke alapján simán meg kellett volna verniük, csak egy góllal voltak jobbak, intő jel lehet a következő körre...

Bajnokok Ligája
Nyolcaddöntő, visszavágó
Manchester United - Olimpiakosz 3-0 (2-0) INFO
 
Gól: van Persie (25., 46., 51.- az elsőt büntetőből)
Sárga lap: Carrick (10.), Evr (61.), illetve Manolasz (6.), Domínguez (10.), Salino (62.), Marcano (91.)
 
United: de Gea - Rafael, Ferdinand, Jones, Evra - Carrick, Giggs, Rooney - Valencia (Young, 77.), van Persie (Fellaini, 92.), Welbeck (Fletcher, 82.). Menedzser: David Moyes.
 
Olimpiakosz: Roberto - Salino (Machado, 74.), Manolasz, Marcano, Holebasz - Maniatisz, Ndinga - Peréz (Valdez, 57.), Domínguez, Fuster (Vergosz, 82.) - Cambell. Vezetőedző: Míchel.
[1625219] 2014-03-19 20:45:00 Manchester United - Olimpiakoszx;