Eddig ugye a két főcsoport egy-egy válogatottat állított ki a Super Bowl előtti All-Star gálára. Az 1939 óta tartó ,,versengés" az idők folyamán egyre kevésbé arról szólt, hogy a legjobbak legyőzzék egymást, hanem arról, hogy akire a legtöbben szavaztak, kapott cserébe egy fizetett üdülés Hawaiira, ahol a hét végén bepréselte magát egy szűkre szabott mezbe, és gyanúsan futballra emlékeztető - de csak emlékeztető - mozdulatokat végzett, mindenfajta látható erőfeszítés nélkül. A gála nézettsége ezért az elmúlt években rohamosan csökkent, és az is kilátásba került, hogy egyszerűen eltörlik a nézhetetlen mérkőzést.

Most azonban alaposan megkavarta az állóvizet Roger Goodell és a liga szabályhozói. Idéntől kezdve nem a csapatokat nem a főcsoportok játékosai alkotják, hanem a játékosok, az edzők és a szurkolók által minden posztra megszavazott 2-3 spílert egy kupacba rakták, és egyenként választott belőle a két csapatkapitány, mint a régi szép időkben a grundon.

És ki is lehetett volna jobb csapatkapitánynak, mint az NFL elmúlt harminc évének legnagyobb egyéniségei: minden idők legjobb elkapója, Jerry Rice és örökös ellenlábasa, Deion Sanders? A nyerő páros (1994-ben, az egyetlen idényben, amikor egy csapatban játszottak, a San Francisco 49ers hatalmas különbséggel, 49-26-ra győzött az esélytelen San Diego Chargers ellen) ezúttal két segéd, Jamaal Charles és JJ Watt, valamint Drew Brees és Robert Quinn segítségével választott magának csapatot a legtöbb szavazatot szerző játékosok közül.

Mint ahogy az utólag kiderült, az, hogy Sanders ráhajtott a védőfalemberekre, feldobta az egész vasárnap estét. Az egykori cornerback csapatában olyan ,,nímandok" játszottak, mint a már említett Watt, Greg Hardy, Mario Williams, Ndamukong Suh, Gerard McCoy és Dontari Poe... nem véletlen, hogy Rice csapatának irányítói alig kaptak időt. Breesnek, Phillip Riversnek és Alex Smithnek is csak elvétve volt ideje ahhoz, hogy valóban megnézze a célpontjait, ne csak kétségbeesetten meneküljön Sanders rémületes szextettje elől.

A ,,grundbörze" másik eredménye az volt, hogy csapattársak ezúttal egymás ellen is küzdhettek, ami még inkább megnövelte a tétet (hisz' ha egy ismeretlen ellenfél megver egy játékba, az egy dolog, de ugyan ki szeretné, ha egy éven keresztül ezt dörzsölgetnék az öltözőben minden edzés után a szakálla alá?). Ezért a szezont a legtöbb elkapott yarddal rendelkező Josh Gordon is nem mástól kapott olyan hatalmas kokit, hogy dobott egy szaltót, mint Brownsos csapattársától, TJ Wardtól, de Mike Tolbert, a Carolina fullbackje is a győztes kétpontos kísérlet után leoltotta Supermanes ünneplésével irányítóját, Cam Newtont.

Egy szó, mint száz: bár az elmúlt évek lagymatag tötyögései után nagyon nem vártam a Pro Bowlt, de végre olyan meccset láthattunk, amikor a játékosok és a nézők is élvezték a játékot!