A Hivatásos Labdarúgók Szövetségének honlapján olvasható elemzés szerint a szervezet három kategóriába sorolta az öreg kontinens legerősebb bajnokságait.
| A CIES kategorizálása |
|---|
| Az 1.szint (5): Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország. |
| A 2. szint (11): Portugália, Hollandia, Ukrajna, Oroszország, Belgium, Görögország, Dánia, Törökország, Ausztria, Svájc, Románia, |
| A 3. szint (15): Ciprus, Csehország, Izrael, Svédország, Lengyelország, Norvégia, Horvátország, Fehéroroszország, Szerbia, Szlovákia, Bulgária, MAGYARORSZÁG, Skócia, Finnország és Szlovénia |
A saját nevelésű labdarúgók foglalkoztatása terén a Haladás fölényesen vezet Európa összes többi klubja előtt. Az Illés Akadémiára épülő szombathelyi labdarúgás 85,7%-os arányban szerepeltet helyi képzésű játékosokat az NB I-es felnőtt csapatában. Az első szint top csapata, a spanyol Barcelona (64,0%) és a második szint e tekintetben legjobbja, a dán Midtjylland (53,6%) meg sem közelíti a magyar klubot.
A részletes és több szálon futó elemzés megállapítja, hogy a legtöbb légióst adó Brazília befolyása némileg csökkent 2009 óta, akkor 538, manapság pedig 471 brazil játékos szerepel a vizsgált 31 európai bajnokságban (-67 fő). A második legtöbb légióst Franciaország adja a kontinensnek, és úgy tűnik, hogy jelentős teret nyertek az elmúlt öt esztendőben. Számuk csaknem annyival nőtt (+59 fő, 247-ről 306 főre), mint amennyivel a braziloké csökkent. A legtöbbet azonban Spanyolország légiósainak száma emelkedett, 57-ről 178 főre (+121 fő), ami több mint háromszorosa a 2009-es értéknek.
Magyarországon más szelek fújnak. Nálunk stabilan a szerb légió dominál, és vezető szerepük gyakorlatilag évek óta megkérdőjelezhetetlen. A mostani bajnoki szezonban szerephez jutó 133 külföldi közül a szerbek száma 26 fő, őket a brazilok, a szlovákok és a spanyolok követik 8–8, Horvátország 7, Kamerun pedig 5 fővel.
A következő ábra a bevezetőben említett magyar sikert mutatja be. A saját nevelésű labdarúgók foglalkoztatási top 20-as listáján első helyen áll a Haladás (85,7%), míg az ötödik pozícióban az MTK (65,2%) szerepel. Kijelenthető, hogy a két magyar klub szembe megy a trenddel, hiszen Európában a szabad munkaerő-áramlás miatt éppen ellentétes folyamatok játszódnak le.
Az oldalsó ábra grafikonjai megmutatják, hogy az elmúlt években Európa tekintetében mennyivel csökkent a saját nevelésű labdarúgók foglalkoztatása. Tőlünk északra jobb, keletre pedig rosszabb a helyzet. Magyarország 26,9%-os mutatóval rendelkezik, ami megfelel a Közép-Európa térségében mért adatoknak. A vizsgált 31 ország között a 10. helyen állunk.