• Az Autosport.com a világ talán legelismertebb technikai sportokkal foglalkozó szaklapja

• Rendszeresen készítenek különböző toplistákat, most épp a 25 legjobb olyan F1-es versenyzőt szedték össze, akik sosem nyertek világbajnoki címet

• Nem mondanánk, hogy a lista teljes megdöbbenést okozott, de hogy van rajta néhány meglepetés, az tuti

Persze, aki ismeri az ilyen listák természetét, annak ez elég egyértelmű. Egyrészt különböző korok versenyzőit szinte lehetetlen megnyugtató objektivitással összehasonlítani, másrészt azok a pilóták, akik sosem nyertek vb-címet, de azért elég jók voltak hozzá, hogy felkerüljenek egy ilyen listára, alapvetően két csoportra oszthatóak: 

Vannak, akik teljes karriert futottak, de valamiért nem jött nekik össze, és vannak, akik valamiért idejekorán körön kívülre kerültek. Vagy egy súlyos sérülés, vagy egy haláleset, és bumm, az emberről sosem derült ki, mire is lehetett volna képes, ha teljes a karrierje. Ezeket a kategóriákat összemosni talán még nehezebb.

Ott van például Robert Kubica, aki a harmadik a listán. Összesen egy futamot nyert, 2008-ban egy BMW-vel a Kanadai Nagydíjat. Legjobb vb-eredménye ugyanabból a szezonból egy negyedik hely. Oké, senki nem vitatja, hogy remek versenyző volt, és valószínűleg ez a statisztika sem így festene, ha 2011 elején nem szenved kis híján tragikus, de így is az F1-es pályafutásába kerülő ralibalesetet, de közben például a vb-n ezüst- és bronzérmet is szerző (1997, 1999) Frentzent meg hiába keressük a listán.

A mai nevek közül Nico Rosberg, a kicsivel korábbiak közül Alesi hiányzik fájóan a rangsorból. Igaz, utóbbinak például teljes volt a karrierje, nem úgy, mint a hetedik helyre befutó Froilan Gonzáleznek, aki szinte biztosan nyert volna vb-t, ha legjobb barátja 1954-es halála után nem dönt úgy, hogy neki elege van Európából. Ezt követően csak elvétve ruccant át az öreg kontinensre.

Hasonló kategória az ötödik helyen végző Ronnie Peterson, ő az 1978-as Olasz Nagydíjon bekövetkező rajtbalesetbe halt bele. Abban az évben, és '71-ben is vb-második lett, szinte biztos, hogy nem ússza meg cím nélkül, ha nincs a baleset. 1982-ben a francia Didier Pironi is hasonlóan járt, egy baleset miatt abba kellett hagynia karrierjét, így egy szinte biztosnak tűnő vb-cím hullott ki a tarsolyából. Ő kilencedik lett a rangsorban.

Az ellenkező előjel Jacky Ickx. A belga karrierje nagyon is teljes, 1967 és 1979 között 12 évet húzott le a Cirkuszban, ez pedig szinte példátlan volt azokban az időkben. 1969-ben és 1970-ben lett vb-második, utóbbi évben a szezon közben életét vesztő Jochen Rindt előzte meg. A listán a hatodik, eggyel Gonzalez előtt.

A hősidőkből Jean Behra, Wolfgang von Trips (aki 1961-ben az első német világbajnok lehetett volna, ha nem hal meg épp az utolsó futamon), és Tony Brooks is ott van a listán. Néhány évvel későbbről Chris Amon és Dan Guerney került be. A hetvenes éveket a tragikusan fiatalon elhunyt Francois Cévert, és két legendás 'sosem-világbajnok', Carlos Reutemann és Clay Regazzoni képviseli.

A közelmúlt ászai közül ott van Berger, Coulthard, Barrichello, de a még mindig aktív Massa is. Utóbbi talán kissé felülértékelt a maga 10. helyével, de ne feledjük, 2008-ban egyetlen kanyaron múlt, hogy nem lett világbajnok. Eggyel mögötte az Amerikában és Európában is sikeres, de az F1-ből hamar kikopó Montoya következik.

Az élen viszont nincs meglepetés: a négyszeres vb-második Stirling Moss joggal vitt mindent, de a fiatalon elhunyt, egészen elképesztő karizmával és tehetséggel rendelkező Gilles Villeneuve második helyén sem nagyon lehet ingatni a fejünket.

A teljes cikket csak az Autosport előfizetői tekinthetik meg ezen a linken, de a táblázatot, néhány érdekes adattal itt is böngészhetitek: