Kedden estére a sportvilágot leginkább érdeklő harmadik fontos kérdés is eldőlt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 125. kongresszusán Buenos Airesben. A 2020-as nyári olimpia helyszínéről (Tokió) és az olimpiai sportági bővítésről (maradt programban a birkózás) történt korábbi szavazás után ugyanis kiderült, hogy ki lesz a 12 éves mandátuma után távozó belga Jacques Rogge utóda a NOB élén. A jogász végzettségű, idén hatvan esztendős Thomas Bach lett a befutó, aki a nemzetközi olimpiai mozgalom kilencedik - egyben nyolcadik európai - elnöke. A német sportdiplomata 1991 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak; 2000-2004-ig, majd 2006-tól újfent a szervezet alelnöke. A világ sportéletének új "urát" az alábbi összeállításban mutatjuk be nektek, akiről tíz érdekes dolgot tudhattok meg:

1. Thomas Bach sikeres sportolóként kezdte olimpiai karrierjét, így egyike volt a NOB azon tagjainak, akik már olimpiai bajnokként kerültek be a szervezetbe. Annak idején 1976-ban Montrealban a német férfi tőrcsapattal olimpiát, 1976-ban és 1977-ben pedig - szintén csapatban - világbajnoki címet is nyert. A tőrt letéve aztán hosszas, majd három évtizedes sportdiplomáciai előkészítő munka után ő lett a második olyan német sportvezető, aki elindult a NOB-elnöki tisztért. Annak idején 1980-ban még Willi Daume is pályázott, de akkor alulmaradt a szervezetet később 21 évig igazgató spanyol Juan Antonio Samaranch-csal szemben.

2. A jogász végzettségű Bach az olimpiai mozgalom legfontosabb nyelvein (angol, francia) folyékonyan beszél, emellett pedig spanyolul is kiválóan tud, így a NOB meghatározó embereinek többségével rendre anyanyelvükön tud kommunikálni. Mostani elnöki kampányát is az erre utaló "Egység a sokszinűségben" mottóval (Einheit in Vielfalt) hirdette meg.

3. Bach szerepvállalásával kapcsolatban sokan fűztek nagy elvárásokat az olimpiai mozgalomban, ahol viszont folyamatos "emelkedés" és pozícióhalmozás után két éve hatalmas pofonba szaladt bele. Hiába volt ugyanis a németeknél mindenki optimista a 2018-as téli olimpiára pályázó München kandidációja kapcsán, a döntéshozatali folyamat bonyolult érdekrendszerében akkor csúnyán elbuktak a bajorok. Lehet, hogy az akkor szerzett keserű tapasztalatok is segítették őt a "hogyan szerezzünk hatékonyan szavazatokat" névre hallgató össznépi társasjátékban?

4. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökét elődjéhez hasonlóan nyolc évre választották meg, mandátuma a 2021-es kongresszuson további négy évvel meghosszabbítható, de az Olimpiai Charta jelenlegi szabályai alapján legkésőbb 2025-ben távoznia kell a szervezet éléről.

"Jól jártunk a NOB új elnökével, Thomas Bachhal. Borkai Zsolt elnök úr nyáron, mintegy másfél hónappal ezelőtt járt nála, akkor átbeszélték a magyar - német sportkapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket is. Schmitt Pál, valamint én magam is személyesen jól ismerem Bach urat, hiszen vívó olimpiai bajnok ő is. Az, hogy európai elnöke van ismét a NOB-nak, Magyarország számára is kedvező." - Szabó Bence, a MOB főtitkára.

5. Már a Buenos Airesben sorra került kongresszus előtt Bachot emlegették esélyesként a NOB elnöki posztjára. Az esélylatolgatásokat ő maga is táplálta, hiszen még a nyár elején ő volt az, aki az addig a háttérben lobbizók közül elsőként állt ki, és jelentette be kandidálási szándékát.

6. Öt ellenfele közül Bach legfőbb riválisa a szavazás során a NOB pénzügyeit majd egy évtizede - eredményesen - irányító Puerto Ricó-i Richard Carrion volt, igaz a második szavazati körben őt is nagyon (49-29) elverte a német sportdiplomata. A NOB új elnökéről a szervezet 93 szavazásra jogosult tagja (köztük Schmitt Pál is) döntött Buenos Airesben.

7. A német sportvezető régóta vezeti a NOB Jogi Bizottságát, így az utóbbi időszakban - sajnos - gombamód szaporodó dopping-ügyekben is számos alkalommal kellett konfliktushelyzetet feloldania. Korábban is nagy szószólója volt a keményebb büntetéseknek, így a jövőben a tiltott szerekkel élők még szigorúbb bánásmódra számíthatnak. Emellett Bach több alkalommal is részt vett a fontos európai piacokon az olimpiai közvetítési jogokat érintő tárgyalásokban, így ezen a területen sem lehet majd őt könnyen megvezetni.

8. Bár a közelmúltban a most távozó elnök, Jacques Rogge felvetette, hogy a jövőben a NOB-elnökei is fizetésért dolgozzanak, Bach már a kezdetektől ellenezte ezt az elképzelést, és az olimpiai tradíciók megőrzése mellett tört lándzsát, amely szerint a pozíciót ő is fizetség nélkül (igaz az elnöki ranggal együtt járó valamennyi luxust és exkluzív lehetőséget kihasználva...) tölti majd be.

9. Az ellenségei által karrieristának tartott német sportvezetőt - pláne mióta a NOB-elnöki poszt legfőbb várományosa volt - is elérték a "fúrások", így számos - egyelőre komoly bizonyítékokkal alá nem támasztott - váddal kellett szembesülnie. Egy német TV-műsorban még a sportolói időszakát is felemlegették, ahol a hetvenes évek elején fiatal vívóként a német bajnokságon állítólag vizes kesztyűt használva zavarta meg az elektronikus találatjelző rendszert. Mások még az Adidas képviselőjeként eltöltött időszakból kenőpénzek átadásával, majd később üzérkedéssel vádolták meg. Ha bármelyik ügy mögött van is valóságalap, aligha valószínű, hogy ez komolyan veszélyeztetné Thomas Bach jövőbeni elnöki munkáját. Ha ugyanis - bizonyíthatóan - lenne "vaj a füle mögött", akkor azt a most elbukó elnök-aspiránsok PR-gépezete alighanem felszínre hozta volna.

10. Bach kritikusai szerint - Rogge-hoz hasonlóan - a Samaranch-iskola egyik éltanulója volt. A korábbi spanyol NOB-elnök időszaka alatt került be ugyanis a szervezet tagjai közé, és az olimpiai botránykönyveket jegyző Andrew Jennings szerint a sportbeli korrupció első "nagymesterének" számító egykori Adidas-főnök, Horst Dassler egyik legkiválóbb "tanítványa" is volt egyben. Bár a NOB-on belüli korrupcióról a legátfogóbb képet mutató, a 2002-es téli olimpia helyszínének kijelölése kapcsán kialakuló botrány felgöngyölítésében Bachnak is fontos szerepe volt, kérdés, hogy ő vajon mennyire volt haszonélvezője, az akkoriban (is) virágzó, a funkcionáriusoknak vaskos csúszópénzeket juttató, extra kiváltságokat biztosító rendszernek. 

+1. A múlt esetleges sötét fejezeteinek felemlegetése mellett persze Thomas Bachnak a sportvilág jelenleg is meglévő problémáira is választ kellene adnia. Programjában nem is próbált a sportvezetői bársonyszék idilljébe menekülni, rögtön a "korrupció, dopping, illegális fogadás" szentháromságát nevezte meg a legfőbb megoldandó (sajnos inkább csak tünetileg kezelhető) területeként. Az olimpiai ideálban maximálisan hívő sportvezető már a kampány alatt is utalt finoman arra, hogy az olimpiai játékok méretein is szeretne csökkenteni, így a jövőben elképzelhető(bb)nek tűnhet, hogy egyetlen nagyváros helyett akár több város, netán több ország, sőt akár egy régió is eséllyel pályázhat majd olimpiai rendezésre. Ehhez a nagy horderejű változáshoz persze az ötkarikás mozgalom Bibliájának tartott Olimpiai Chartát is módosítani kellene, amelyhez nyilván még az új NOB-elnöknek is (lobbi)időre van szüksége.