A pályázatról
A 2020-as Eb mérkőzéseire tizenhárom pályázati csomagot hirdetnek. Ebből tizenkettő az úgynevezett alapcsomag, amely három csoportmérkőzést, illetve egy-egy nyolcad- vagy negyeddöntőt foglal magában. A tizenharmadik csomag az elődöntőkre és a döntőre vonatkozik. A rendező városokat 2014 szeptemberében jelölik ki, új stadion esetén az építkezéseknek legkésőbb 2016-ban el kell kezdődniük. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, az új Puskás Ferenc Stadion a befogadóképességét tekintve alkalmas lehet akár a döntő megrendezésére is.
Az MLSZ elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Michel Platinivel, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökével tartott sajtótájékoztatón elmondta, az új Puskás Ferenc Stadion adhatna otthont Eb-mérkőzéseknek. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország történelmi adósságot rendez, amikor a kormány befejezi a Népstadiont, és felépít benne egy új stadiont. Az új létesítményben a többi sportág is edzéslehetőséget kap. Mint ismeretes, hazánk a 2012-es kontinenstorna megrendezésére is pályázott korábban Horvátországgal együttműködve, ám végül a lengyel-ukrán páros lett a befutó.
Orbán Viktor hozzátette: egy ilyen rangos esemény megrendezése nemcsak az ország tekintélyét növeli, hanem fellendíti többek között az idegenforgalmat is. A miniszterelnök elmondta, Magyarországgal a nagy sportrendezvények esetében számolni kell, hiszen nemrég fejeződött be a vívó-világbajnokság, hamarosan kezdődik a birkózó-világbajnokság, valamint Magyarország rendezheti a 2021-es vizes világbajnokságot. Emellett a kormány várhatóan szerdán tárgyal arról, hogy Magyarország pályázzon az Universiade megrendezésére.
"Méltóak leszünk arra, hogy 2020-ban házigazdái legyünk ennek a rendezvénynek, meg fogunk felelni a feltételeknek, és egy régi történelmi adósságot rendezünk azzal, hogy befejezzük a Népstadiont. Amit ma itt teszünk, az pontosan illeszkedik abba a tervbe, hogy a sportot stratégiai ágazattá tesszük" - jelentette ki Orbán Viktor a létesítményfejlesztési koncepcióval kapcsolatban, hozzátéve, hogy a sport még mindig "leghátul kullog", ha azt nézzük, mennyit költenek például az egészségügyre, vagy éppen a közoktatásra.
Michel Platini kifejtette, nagyon örül, hogy Budapest pályázik a kontinensviadal egyik helyszínére. Az UEFA vezetője - aki a tavaly elhunyt Imre Mátyás sportújságíróra is emlékezett - beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok megfelelő körülmények között űzzék a szenvedélyüket, ehhez pedig a magyar kormány megfelelő feltételeket teremt. Platini beszélt az UEFA további törekvéseiről, így a rasszizmus visszaszorításáról, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, kizárólag a zéró tolerancia elvét követve lehet kiűzni az ilyesfajta magatartást a stadionokból.
Amint arról a hatharom.com már beszámolt, az UEFA januárban döntött arról, hogy a hét esztendő múlva esedékes tornát tizenhárom városban rendezik meg Európa szerte. Az eddigiekben egy vagy két ország adott otthont a viadalnak, Platini ötlete alapján 2020-ban országok helyett városok lesznek a házigazdák.
Az első pályázó München volt, a németországi város a két elődöntő és a finálé megrendezésére, illetve három csoporttalálkozó és egy egyenes kieséses meccs lebonyolítására vállalkozna. Az UEFA francia elnökének gondolata nem mindenkinek tetszik, Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) első embere szerint például az Európa-bajnokság elveszti az identitását, ha nem egy országban rendezik.
Ami a jelenleg még tervezési fázisban lévő új Puskás Ferenc Stadiont illeti, Vígh László kormánybiztos egy évvel ezelőtt úgy fogalmazott, a létesítmény alkalmas lesz az Eb-mérkőzések megrendezésére. A kormány döntése értelmében különleges, a világon is egyedinek számító eljárással épülhet meg a nemzeti futballaréna, ugyanis "stadion a stadionban" koncepcióval a mostani stadionon belül készül majd el az új létesítmény. A 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion építése várhatóan a jövő év végén kezdődhet, és a tervek szerint 2017 végén adják át. A beruházás 70-90 milliárd forintba kerül.
Korábban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a pályázó városoknak nemcsak a mérkőzéseknek otthont adó létesítmények és azok környezetének tekintetében kell komoly elvárásoknak megfelelniük, hanem a közlekedés infrastruktúrájában is. Mivel az európai labdarúgás irányító testülete a nagy felvevő piaccal rendelkező metropoliszokra építi az új Eb-stratégiát, a pán-európai Európa-bajnokság rendezésére állítólag csak olyan városok pályázhatnak, amelyek legalább két nemzetközi repülőtérrel rendelkeznek. Noha a bécsi és a pozsonyi nemzetközi légikikötő sincs messze a magyar fővárostól, Budapest ennek a kritériumnak egyelőre nem tud megfelelni.
A keddi eseményen Orbán Viktor és Csányi Sándor aláírta az MLSZ létesítményfejlesztési koncepcióját, amelyet a kormány jóváhagyott. Ennek értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NBI-es, illetve NBII-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.
Csányi Sándor elmondta, az MLSZ korábban felmérte a pályák és azok kiszolgáló létesítményeinek állapotát, ezeknek a 25-30 százaléka kapta meg a jó színvonalú minősítést. A fejlesztések nagyjából 1000 amatőr pályát érintenek majd, ezen felül 27 profi létesítményt is megújítanak majd, ebből négy 8 és 14 ezer férőhely közötti, négy-öt 8 és 6 ezer közötti, a többi pedig ez alatti stadion. Orbán Viktor hozzátette, a mostani döntés nem befolyásolja a már folyó építkezéseket, így a debreceni, a ferencvárosi, a szombathelyi, vagy éppen a diósgyőri aréna munkálatait. A fejlesztési tervek tartalmaznak egy úgynevezett budapesti csomagot is, eszerint Budán és Pesten két futballcentrum jön majd létre, ezek mellett összesen 70 pályát építenek.
"Amennyiben ezt a programot végrehajtjuk, akkor legalább annyi pálya lesz Budapesten, mint a rendszerváltás előtt" - tette hozzá a miniszterelnök.