Sporttámogatás

300 millióból virágoztatják fel a hazai teniszt

  • Németh Zsolt

A tenisz is bekerült a magyar állam által kiemelten támogatott 16 sportág közé, ami évi 300 millió forint plusz bevételt jelent a hazánkban jó ideje mostoha körülmények között tengődő, világszerte elképesztő népszerűségnek örvendő fehér sport számára. A hatharom.com dr. Szűcs Lajossal, a Magyar Tenisz Szövetség elnökével beszélgetett a támogatás odaítélésének körülményeiről, az utánpótláskérdésről és a sportágban várható infrastrukturális fejlesztésekről.

12 milliárd forint 16 kiemelt sportágnak

Az idén 12,5 milliárd forintot kap a kormány döntése értelmében 16 kiemelt sportág. Az érintett sportágak az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, az evezés, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a tenisz, a torna, az úszás és a vívás. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban összesen 135 milliárd forintot biztosít az állam ezeknek a sportágaknak. Ebből az összegből a tenisz 2013-ban több mint 300 millió forinthoz jut. A tizenhat érintett sportág nem jut hozzá a társasági adókedvezményből (TAO) befolyó összegekhez, amelyeket az öt látvány-csapatsportág, a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a jégkorong és a vízilabda használhat fel.

"Több mint háromszázmillió forint plusz kormányzati támogatást hoz évente a hazai teniszsport számára az, hogy sikerült bekerülni a tizenhat kiemelten támogatott sportág közé" - árulta el a hatharom.com kérdésére dr. Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöke. Portálunknak azt is elárulta: a szövetség - a fővárossal együttműködve - újra életet fog lehelni a Margitsziget huszonöt pályájába, az országban pedig hét helyen edzőközpontot tervez működtetni.

"Megállapíthatjuk, hogy a magyar férfi tenisz eredményeit tekintve nem rosszabb, mint a női - oszlatta el azt a feltevésünket a szövetség elnöke, mely szerint a férfi szakág kevéssé sikeres a női mellett.

"Világszerte a férfiaknál - az első tízet leszámítva - az első ezerig nincs lényeges tudásbeli különbség a játékosok között. Ezt jól példázza a magyar-luxemburgi Davis Kupa-mérkőzés, amikor Balázs Attila kis híján megverte a top 50-es Gilles Müllert. Sajnálatos módon a minket sújtó hazai bíráskodás szerepet játszott a vereségben. A lányoknál kicsit más a helyzet, ott már a top 100 után érezhető, hogy gyengébb a mezőny" - tett összehasonlítást a sportágon belül a Fidesz országgyűlési képviselője, Pest megye közgyűlésének elnöke, dr. Szűcs Lajos.

A Magyar Tenisz Szövetség elnöke, a Fidesz parlament képvidelője, dr. Szűcs Lajos

"Nagyon érdekes, ha a szponzoráció oldaláról vizsgáljuk meg a különböző sportágakat, a tenisz negyedik legjobbként vonzza a támogatókat. A női tenisz pedig a női sportágak között a legnézettebb a világon. Ezeket az érveket ismertettük a Magyar Olimpiai Bizottsággal" - sorolta a sikeres lobbizás érveit az elnök.

A hazai sporttámogatás az olimpiai pontszerzés rendszerén alapul, azonban a tenisz versenyrendszere eltér sok "hagyományos" olimpiai sportágétól. A teniszben, mint egy modernkori gladiátor küzdelemben, hétről hétre, versenyről versenyre, folyamatosan meg kell felelni. Ha valaki kihagy egy versenyt, amin részt kellene vennie, akkor pontokat veszít, hátrább kerül a ranglistán, ami további hátrányokkal jár. "A szövetségnek az a feladata, hogy az olimpiai sportágak pontszerzését, és a tenisz maga belső világát minél inkább összehasonlíthatóvá tegye" - fejezte ki óhaját a sportvezető

A jelentős állami támogatás odaítélését megelőzően Orbán Viktor a tizenhat sportág vezetőivel külön-külön leült tárgyalni. A miniszterelnök az MTSZ vezetőinek azt a kérdést szegezte, amelyet bármely sportrajongó feltenne, nevezetesen, miért hallani olyan keveset magyar teniszsikerekről. Válaszként a szövetség vezetése azzal érvelt, hogy az utóbbi évtizedekben korszerű pályák nem épültek, és ugyan a gyermekek oktatása megfelelő, további erőket kellene mozgósítani az edzőképzésre, és támogatni a fiatal tehetségek versenyeztetését.

Infrastrukturális fejlesztések a láthatáron

A szövetség azt kérte a kormányfőtől, hogy a támogatás terjedjen ki tehetséggondozásra, az ország számos helyén új pályák építésére - így Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Győrött, Székesfehérvárott és Pécsett -, edzőközpontok létesítésére. A budapesti edzőközpont - ami a Nikobényi úton, a Vasas központja mellett található -, a közelmúltban állami tulajdonba került, és a Magyar Tenisz Szövetség működteti. A szövetség arról is tárgyal, hogy a fővárossal együttműködve a Margitsziget legendás pályái újra a fehér sport szerelmeseié legyenek. Jelenleg ez 25 pályát jelent, amelyek állapota az utóbb időben rengeteget romlott.

A közeljövő feladata még a versenysport és a hobbiszintű tenisz szétválasztása. Többek között azért, mert a hobbiteniszezők jobban kedvelik az ízületeket kímélő, puha salakos borítást, míg a profik a kemény borítású tornákon is megméretik magukat. Az is nyílt titok, hogy az EU nem támogatja a salakos pályák téli sátorozását, ezért hosszabb távon arra kell számítani, hogy más, nyilván költségesebb módon kell a téli szezonra átállni.

A szövetség, vázolva elképzelését, kifejtette, hogy egy speciális szerződéses rendszerben gondolkodnak, amely lehetővé teszi, hogy egy tehetséges gyermek előmenetelét anyagilag segíteni lehessen. Ezzel kiküszöbölhetővé válna az a jelenlegi probléma, mely szerint csak jobb módú családok gyermekei juthatnak megfelelő képzéshez. A szerződéses rendszer lehetővé tenné, hogy később ez a ráfordítás a sikeres játékos eredményességével megtérülne. A szövetség részesedne a meccspénzekből, és egy idő után ez a rendszer önfenntartóvá válna. Az MTSZ abban gondolkodik, hogy kizárólag szakmai vélemények alapján támogassák a tehetségeket. Elképzelhető egy A és B keret, amelyek között azonban működik az átjárás a sportoló eredményei alapján. Talán így több Valkusz Máténk lehet, aki nemrégiben Európa második fejlődő tehetsége elismerő címben részesült, és tavaly megnyerte a Nike Junior Világdöntőt (Rafael Nadal karrierje kezdetén háromszor győzedelmeskedett a rangos utánpótlástornán).

Nem kevés pénz a bő 300 millió, de mire elég? Válaszában Szűcs Lajos kifejtette, "az állami támogatás azért is fontos, hogy a szövetség ambiciózus terveit támogatva immár magát biztonságban érezve beszálljon a magántőke is a magyar teniszbe."

Kikerülhetetlen volt a kérdés, a fájó Davis Kupa-vereség ellenére stabil-e a szövetségi kapitány, Hornok Miklós pozíciója a válogatott élén? Válaszában Szűcs Lajos határozottan leszögezte, "a bizalom töretlen a szövetségi kapitányban. A válogatottságot a játékosoknak megtiszteltetésnek kell tekinteni, a szövetség ebben a kérdésben is elkötelezett. Az azonban elképzelhető, hogy a hazai szakmai stábot külföldi szakemberekkel erősítjük meg."