A napokban egy brit szaklapban publikálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a londoni olimpia orvosi statisztikáit. A 204 nemzeti olimpiai bizottság 10.568 sportolójának részvételével rendezett nyári olimpián összesen 1.361 sérülést és 758 megbetegedést diagnosztizáltak a hivatalos orvosi stábok. Az olimpia közel háromhetes ideje alatt voltak igencsak peches sportolók, hiszen 114-en kétszer, 18-an háromszor, míg heten négy alkalommal is orvosi ellátásra szorultak. A számok azt mutatják, hogy a játékokra nevezett sportolók közel 11%-a ilyen-olyan sérüléssel, 7%-uk pedig valamilyen betegséggel küzdött a londoni versenyek során. Érdekes módon a női sportolók 60%-al többször betegedtek meg (legalábbis a statisztikák szerint, amiben nincsenek benne a be nem jelentett betegségek), mint a férfitársaik.

Három olyan sportág is volt, ahol a sérülések arányszáma a 30%-ot is meghaladta, így taekwondoban, labdarúgásban és a kerékpárosok BMX-es szakágában sem volt túl laza a szolgálatot teljesítő orvosok munkaideje Londonban. Előbbi sportágban ráadásul közel 40%-a a résztvevőknek megsérült legalább egyszer a játékok ideje alatt, a 64 férfi taekwondós több mint fele szedett össze kisebb-nagyobb sérülést, ami azért a sportág jellegéből fakadóan nem akkora meglepetés.

A jegyzőkönyvezett sérülések 2/3-a ugyanakkor az érintett sportolók számára nem jelentett konkrét kiesést a versenyekről, csak a sérülések 5%-a esetében kellett az illetőknek egy hónapnál hosszabb szünetet tartaniuk. A legkevésbé sérülés intenzív sportág az íjászat (1,6%) volt, amellett pedig - talán meglepő módon - a kajak-kenu (2,7%) és a pályakerékpár (3%) foglalta el még a dobogós helyeket. A strandröplabdázóknál volt ugyanakkor a legmagasabb a megbetegedések aránya, ami az olimpia idején olykor tapasztalt változékony időjárást és esőzéseket, valamint a sportolók lenge szabadtéri öltözetét figyelembe véve talán nem is olyan meglepő...