Tavaly az olimpia idején gyakran hangzott el, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke, Jacques Rogge számára a londoni versenyek jelentik az utolsó nagy eseményt. A NOB ugyanis idén ősszel rendezi majd tisztújító kongresszusát, ahol a 2001 óta hatalmon lévő egykori vitorlás olimpikon már nem jelöltetheti magát újból. Érdekes módon hosszú ideig nem is lehetett hallani arról, hogy ki vagy kik pályázhatnak a megüresedő pozícióra. Szakmai berkeken belül persze emlegettek esélyes neveket, de sokáig hivatalosan senki sem merte bevállalni ambícióit.
Egészen május elejéig, amikor a német sportdiplomácia első számú alakja, az egykori vívó, az 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok Thomas Bach kavarta fel az addig inkább a felszín alatt hullámzó állóvizet. Ő lett ugyanis az első jelölt, aki hivatalos is bejelentette kandidálási szándékát a NOB-elnöki tisztségére. Ezzel ugyanakkor sokak számára nyitott kaput, hiszen azóta kis túlzással naponta jelennek meg újabb "keselyűk" Jacques Rogge feje felett. Az egykori budapesti nagykövet, a szingapúri Ng Ser Miang után szerdán Richard Carrión, majd csütörtökön - immáron hivatalos formában is - a tajvani C K Wu is beszállt az elnöki székért zajló versenyfutásba.
Előbbi, a 60 esztendős Carrión Puerto Ricóból érkezett és ilyen módon - az 1952-től húsz évig elnöklő amerikai Avery Brundage után - az amerikai kontinens második NOB-elnöke lehetne. Carrión a NOB Pénzügyi Bizottságát vezeti, így pontosan tisztában van a szervezet lehetőségeivel, tartalékaival. A pénzügyi világban jól ismert üzletember a New Yorkban található amerikai Fed Bankban is felügyelő bizottsági tagként szerepel, így a nemzetközi pénzügyi folyamatokra is komoly rálátása van. Szakértők szerint Carriónnak nagy szerepe volt abban, hogy a Rogge-éra 12 éve alatt a NOB pénzügyi helyzete jelentősen javult. "Az elnök úr kérése az volt irányomba annak idején, hogy teremtsen meg az olimpiai mozgalom védelmét arra az esetre is, ha valamilyen ok miatt egy olimpiát esetleg nem lehetne megrendezni. Akkoriban 100 millió dolláros tartalékunk volt, ez most 900 millió körül van" - árult el egy korábban kitűzött és neki köszönhetően elért célt a karibi sportvezető.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eddigi elnökei:
Demetriosz Vikelasz (görög) 1894–1896
Pierre de Coubertin (francia) 1896–1925
Henri de Baillet-Latour (belga) 1925–1942
Johannes Sigfrid Edström (svéd) 1946–1952
Avery Brundage (amerikai) 1952–1972
Lord Killanin (ír) 1972–1980
Juan Antonio Samaranch (spanyol) 1980–2001
Jacques Rogge (belga) 2001–2013
A 66 esztendős tajvani C K Wu is jelentős diplomáciai múlttal rendelkezik, aki a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) elnöki posztját használná ugródeszkakánt a NOB elnökség megszerzéséhez. Az annak idején 1988-ban a spanyol Juan Antonio Samaranch védőszárnyai alatt a NOB-hoz csatlakozó sportvezető az eddig ismert jelöltek közül a legrégebb óta tagja a szervezetnek. Az olimpiai mozgalmon belül az utóbbi években nagy befolyásra szert tevő Wu számára az olimpiák kulturális aspektusai voltak eddig fontosak, így a NOB ezzel a témával foglalkozó bizottságaiban is aktívan vett részt. Bejelentése nem okozott különösebb meglepetést, különösen azok után, hogy a múlt hónapban Tajpejben egykori mentoráról, a NOB-tagok között még 2010-es halála után is nagy befolyással rendelkező Samaranch-ról állíttatott emlékművet. Wu 2006-ban vette át az AIBA elnöki posztját, azóta pedig sikerre vitte egyik fő vállalását, amely szerint tavalytól már a női ökölvívás is részese lett az ötkarikás versenyprogramnak. Wu lehet a nemzetközi olimpiai mozgalom első ázsiai - és mindössze második Európán kívüli - elnöke.
A verseny persze a négy sportdiplomata jelentkezésével még messze nem ért véget, további fajsúlyos jelöltek ringbe szállása is várható, így a NOB-berkeiben jártas szakértők hamarosan az ukrán rúdugró olimpiai bajnok Szergej Bubka vagy éppen a szintén még a "háttérben helyezkedő" svájci Denis Oswald nevével is komolyan számolnak Jacques Rogge utódlása kapcsán. A választás esélyeiről - hasonlóan az olimpiai helyszínek kijelölése előtti szavazásokhoz - nehéz egyelőre jósolni, hiszen NOB-elnökségről az utóbbi 33 évben mindössze egyszer - 2001-ben Moszkvában, amikor Schmitt Pál is jelölt volt - fordult elő voksolás. A NOB kongresszusát idén Buenos Airesben rendezik, az argentin fővárosban pedig szeptember 10-én dől majd el, hogy ki lesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újabb, immáron kilencedik elnöke.