Az első lehetőség az első percben a Sampdoriáé volt, Sansone került az Inter kapuja elé. A helyzet kimaradt, a következő percekben pedig a vendégek kis fölényben voltak. Idővel azonban újra a genovaiaké lett az irányítás, több komoly sanszuk is volt. Icardi egyszer közelről fejelt fölé egy nehéz labdát, másodszor Handanovicnak már nagyot kellett védenie, ahogy Kristicic távoli, 25 méteres lövésénél is.

A hazaiak egyértelmű fölénye, lendületes és jó játéka, valamint az Inter középpályájának és védelmének lyukacsossága ellenére a milánóiak szereztek vezetést a szünet előtt. Pereira adott be balról, az utóbbi hetekben többször megmentőnek bizonyuló Palacio pedig elvált a védőktől és szépen csúsztatott a hosszú felsőbe. (0-1)

A fordulás után az ezúttal piros mezes kék-feketék még inkább átadták a területet a Sampnak, ugyanakkor a védekezésük szervezettebbé vált. Ennek köszönhetően a hazai együttesnek is jóval kevesebb volt a gólszerzési lehetősége. Később pedig a labdát is hosszabb időszakokra meg tudták tartani, ezzel pedig azt a céljukat tökéletesen elérték, hogy nem engedték az ellenfelet támadni.

A hajrában Handanovicnak egy szabadrúgásnál és egy a tizenhatos sarkától elengedett Maxi López-lövésnél így is volt dolga, de annyira egyik sem volt veszélyes próbálkozás, hogy ne tudta volna a labdát magabiztosan fogni. Sőt, a rendes játékidő végén Palacio Guarínnak is csinált egy ziccert, a kolumbiai azonban csúnyán az égbe vágta a játékszert. Végül aztán össze is jött az Internek a mindent eldöntő gól: megint Palacio villant, egy előre vágott labdával megindult, két embert átvert, Romerót is leültette, és a kapuba gurított. (0-2)

Így nem épp imponáló játékkal is győztek a vendégek, akik ezzel némi esélyt még megtartottak maguknak a BL-szereplésre, vagy legalább az EL-ért komoly harcban lehetnek a Lazióval és a Fiorentinával. A Sampdoria maradt a 12. pozícióban.