8. KAPOSVÁRI RÁKÓCZI

Nem ezt szoktuk meg a Kaposvártól. Az őszi keret szinte teljes egészében együttmaradt, akik távoztak, nem számítottak stabil csapattagnak, az újonnan érkezett négy légiós között pedig minden bizonnyal lesz olyan, aki valóban erősítést jelent. Az egyik ilyen az az Aaron Addo Dankwah, aki korábban már futballozott a Rákócziban, szép emlékeket hagyott maga után, ezért kölcsönvette őt a klub a svájci Luganótól. S mivel a hosszú ideig sérült Waltner Róberre újra számíthat Prukner László vezetőedző, a tavaszi Kaposvár erősebbnek tűnik a tavalyinál. A téli felkészülési mérkőzések ugyan némileg ellentmondanak ennek, a tíz meccsből mindössze egyet nyertek meg a somogyiak, négyszer döntetlent játszottak és ötször kikaptak. A nem túl fényes mérleg egyik magyarázata lehet, hogy kizárólag külföldi együttesek ellen tesztelt a Rákóczi, ráadásul hétszer vendégként lépett pályára. Mindent összevetve, jó esély van arra, hogy a bajnokságot a jelenleginél jobb pozícióban, akár dobogóközelben zárja az együttes.

7. DIÓSGYŐRI VTK

Diósgyőrben mindig kitalálnak valamit és megtalálnak valakit. Most éppen Juhász Roland és Kádár Tamás került fókuszba, és a két válogatott védő közül egyet sikerült is megszerezni. A holland Rodától kölcsönvett balbekk szerződtetésével háromra bővült a nemzeti együttesben futballozók száma a DVTK-ban, Elek Ákos és Rudolf Gegely mellett tavasszal tehát Kádár is a miskolciakat erősíti. A borsodiakon kívül ennek minden bizonnyal Egervári Sándor szövetségi kapitány örül a legjobban, hiszen az említett trió nagy valószínűséggel rendszeres játéklehetőséget kap majd Szentes Lázártól. A téli felkészülési mérkőzések túlnyomó részét otthon játszotta a csapat, az első négyet alacsonyabb osztályú magyar együttesek ellen megnyerte, majd következett egy külföldi gárdákkal szembeni ötös széria, ebből négy vereséggel végződött. A főpróba nem volt nyilvános, Debrecenben zárt kapus mérkőzésen a DVTK szerzett vezetést, a vége azonban minimális Loki-győzelem lett. Hogy kinek, miért volt oka titkolózni, az tavasszal kiderül.

6. FERENCVÁROS

Ha sorrendet kellene felállítani a csapatok között, és ebben az újonnan szerződtetett játékosokat illetve az előkészületi mérkőzések erősségét és eredményét osztályoznánk, a Fradi az élmezőnyben végezne. A szurkolók ugyanezt várják a csapattól a bajnokságban is, és ennek éppen a télen történtek miatt van realitása. A siker kulcsa a Ricardo Moniz-féle holland iskolában rejlik, ezt célozták egyébként az új igazolások is, és ezt a stílust próbálja minél magasabb szintre fejleszteni a szakmai stáb. Az állandó eredménykényszer ugyanakkor nem engedi meg a hosszas kísérletezést és csapatépítést, a cél eléréséhez kész játékosok kellenek, vagy legalább is olyanok, akik már ismerik a Moniz-féle gondolkodásmódot és taktikát. A most szerződtetett négy légiós közül háromnál felfedezhető a németalföldi kötődés, Quenten Martinus holland U18-as válogatott volt, a belga Stanley Aborah az Ajaxban nevelkedett, a brazil Leonardo pedig korábban játszott az Ajaxban, a Feyenoordban és a NAC Bredában. A légióskontingens tehát bővült a Ferencvárosnál, s mivel csak magyar játékosoktól vált meg a klub, az arány is eltolódott. Ha jönnek az eredmények, nyilván senki nem kéri majd számon ezt a fajta játékospolitikát. A tesztmeccsek mindenesetre Monizt igazolják, a spanyolországi tornát a Dinamo Kijev és a Steaua Bucuresti legyőzésével, illetve a Basel elleni döntetlennel megnyerte a csapat, majd a februári török túrán is veretlen maradt.

5. BUDAPEST HONVÉD

Ha Moniz és a Fradi esetében a holland vonalat említettük, akkor Kispesten Marco Rossi vezetőedző és Fabio Cordella nemzetközi igazgatónak köszönhetően az olasz hatás érvényesül. A télen szerződtetett játékosok nacionáléja is ezt erősíti, Raffaele Alcibiade a Juventustól, a korábban szintén a Zebráknál futballozó Davide Lanzafame a Cataniától, míg Leandro Martínez a Cremonesetől érkezett Kispestre. Rajtuk kívül még egy légiós, a román Claudiu Pascariu szerepel az érkezők között, az egyensúlyt az akadémiáról felhozott fiatalok jelentik. A nagybevásárlás után egyébként nem bővült a keret, a klub ugyanis csapatnyi futballistát adott el, vagy kölcsön, illetve tett szabadlistára. A felkészülési mérkőzéseit veretlenül tudta le a Honvéd, külföldi edzőtábor ezúttal nem szerepelt a programban. A három utolsó találkozóját azonban elveszítette a csapat, a Ligakupában a Pécstől, a Magyar Kupában pedig kétszer a Győrtől kapott ki. Hogy aztán ezek a tétmeccsek, vagy az előzőek számítanak-e bajnoki főpróbának, az a hétvégén kiderül. 

4. VIDEOTON

Hollandia és Olaszország után Portugália - és a Videoton - következik. Paulo Sousa távozásával ugyan véget ért egy fejezet Székesfehérváron, a történet azonban folytatódik. A forgatókönyvet ugyan más írja, ám José Gomes nagyjából ugyanazt a stílust képviseli, mint elődje. Ezért aztán a keretet sem kellett túlságosan felforgatni, ha összevetjük az érkezők és a távozók névsorát, egyik oldalra sem billen a mérleg. Renato Neto, Kaká, Walter Lee és Sándor György távozása eleinte ugyan okozott némi zavart a fehérvári szurkolók körében, a helyettük igazolt futballisták híre és múltja azonban megnyugtatta őket. A sluszpoén a végére maradt, Juhász Roland kölcsönvétele a téli átigazolási időszak egyik legnagyobb szenzációját jelentette, még akkor is, ha a válogatott védő klubcsapatában az Anderlechtben jó ideje csak az edzéseken találkozott labdával. Hogy ezt itthon meccsszituációban is megtehesse, ahhoz Caneirával és Viníciussal kell versenyeznie, ami a két belső védő eddigi teljesítményét - és Juhász lemaradását - figyelembe véve nem ígérkezik könnyű feladatnak. De hát, ez legyen Gomes mester dolga, a játékosoké meg az, hogy tavasszal is kiharcolják a nemzetközi kupaszereplés lehetőségét. Ehhez ugye a dobogón kellene végezni, vagy Magyar Kupát nyerni, ami a keret erőssége alapján nemcsak teljesíthető, de kötelező feladat.

3. DEBRECENI VSC-TEVA

A DVSC a tavalyi veretlenül megnyert bajnoki cím és a kupagyőzelem után a gyenge ősz ellenére a dobogón várja a folytatást. A Győrrel szembeni tíz pontos hátránya behozhatatlannak tűnik, mögötte viszont legalább három-négy csapat veszélyeztetheti a Loki jelenlegi pozícióját. Ebben a helyzetben logikusnak tűnt, hogy a debreceniek a télen bevásárolnak, az átigazolási piacon azonban ezúttal nem játszottak főszerepet. Sőt, a válogatott Varga József és Yannick Mbengono távozásával gyengülni látszik a keret. A Metz-től igazolt francia Mamadou Wague szerződtetése kompenzálhatja a veszteséget, egy jó képességű belső védőre ugyanis nagy szüksége volt a Lokinak, a középpályán azonban akadhatnak gondok. Vélik ezt a kívülállók, ám ha valaki, Kondás Elemér tudja, hogyan kell még ütőképesebbé tenni a csapatot. A fiatalok feláramlása télen is folytatódott, öten kerültek fel az első kerethez, hogy aztán közülük kikre és mennyi szerepet oszt az edző, az egyelőre kérdéses. A visszafogottság egyébként nem csak az átigazolási piacon mutatott aktivitásra, hanem a felkészülés finanszírozására is jellemző. A debreceniek ezúttal itthon teleltek, külföldi edzőtábor nem szerepelt a programban. A takarék üzemmód nem azt jelenti, hogy a bajnokságban is spórolósra veheti a figurát a Loki, az üldözőboly ugyanis állandó veszélyt jelent, márpedig a nemzetközi kupaszereplés még mindig a minimum elvárás Debrecenben.

2. MTK BUDAPEST

Az MTK őszi második helyezését sokan kifutott eredménynek tartják, többen úgy vélekednek, hogy a kék-fehérek tavasszal nem tudják megismételni korábbi sorozatukat. Indoklásként a fiatalok hullámzó teljesítményét hozzák fel, mondván ezen a szinten nem elég csupán a tehetség, a játéktudás, fizikálisan és mentálisan is bírni kell a terhelést. Nos, az erőnléttel minden bizonnyal nincs gond, ami pedig az utóbbit illeti, Garami Józsefnél aligha található alkalmasabb szakember a lelki egyensúly megteremtésére. Akkor meg mi lehet a hibapont az MTK tavaszában? Nos, a válasz talán a keret létszámában keresendő, annyi élvonalra érett játékos ugyanis nincs, hogy mondjuk egy kisebb sérüléshullámot zökkenőmentesen átvészeljen a csapat. Igaz, senki nem is várja el a kék-fehérektől, hogy a dobogón végezzenek, így aztán ezt a terhet nem kell cipelniük magukkal. A keret egyébként alig változott a télen, Könyves Norbert távozását úgymond jó előre beárazta a klub, amely továbbra is jobbára a Sándor Károly Akadémiáról táplálkozva működteti a felnőttcsapatot, és értékesíti idővel a legtehetségesebb futballistáit. Ha pedig eközben éppen a bajnoki cím közelébe kerül az együttes, az legalább annyira meglepő, mintha a kiesés ellen harcolna. Lehetséges, hogy valóban a középút a realitás?

1. GYŐRI ETO FC

Győrben elkezdődött a visszaszámlálás. Az ETO-nak tizenhárom fordulót kell még letudnia ahhoz, hogy harminc év után ismét bajnok legyen. Az előnye elegendőnek tűnik ahhoz, hogy az idény végéig megtartsa jelenlegi pozícióját, és mivel Pintér Attila nem az a típus, aki az ellenfeleket figyeli, az üldözők eredményeivel kalkulál,
ez a fór még növelhető is. Az átigazolási időszak a finomhangolás jegyében telt, az érkezési és távozási oldal nagyjából egyensúlyban maradt, az észt Tarmo Kink újbóli szerződtetése azonban látatlanban minőségi igazolásnak tűnik. A felkészülési időszakban először Egyiptomban, majd Törökországban edzőtáboroztak a győriek, a szakmai stáb kizárólag külföldi csapatokkal szemben tesztelte az együttest. Az összkép vegyes, a hét mérkőzésből mindössze egyet nyert meg az ETO, négyszer döntetlent játszott, orosz ellenfeleitől pedig vereséget szenvedett. Itthon a Ligakupát Pintér Attila feláldozta a Honvéd elleni Magyar Kupa-negyeddöntő sikeres megvívása érdekében, a számítása bejött, hiszen kettős győzelemmel továbbjutott a csapat. A nagy vizsga azonban ezután következik - tizenhárom tételben.

(o)=otthon, (i)=idegenben, (s)=semleges pályán