Hétfőtől csütörtökig tartott az 1998-as korosztály kiválasztó tábora az MLSZ telki edzőközpontjában. A Bozsik-program részét képező felmérőn az ország öt régiójából a legtehetségesebb 91 játékos vett részt. Az U15-ös korosztály futballistáit regisztrálták, később 55-ösre, 33-asra és 22-esre szűkítik a keretet. A négynapos programon Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója is részt vett. Az egykori 70-szeres magyar válogatott játékos és Dr. Borbély Zoltán, az MLSZ jogi igazgatója és szóvivője kedden este élménybeszámolót tartott a gyerekeknek. A hatharom.com jelenlétében felidézték a korábbi ferencvárosi csatár karrierjének néhány emlékezetes pillanatát.
"Az én időmben még nem volt Bozsik program és nem Telkiben, hanem Mosonmagyaróváron volt a kiválasztó - mondta Nyilasi. - Egy kicsi egyesületben, az Úttörőstadionban kezdtem a karrierem és a budapesti kiválasztókon keresztül sikerült eljutnom a mosonmagyaróvári országos kiválasztóra. Pironkodtam is, mert amíg én az Úttörőstadion mezében feszítettem, addig velem szemben nagy sztárcsapatok, a Honvéd, az Újpest vagy éppen a Fradi mezét viselték a többiek. Végül sikerrel jártam és fantasztikus éveket töltöttem el játékosként, olyan élményekkel gazdagodtam, amelyekről nehéz beszélni. A mostani telki kiválasztón is több olyan játékos szerepel, aki nem nagy csapattól érkezett, de arra biztattam őket, hogy erővel, hittel és bátorsággal küzdjenek. Nem csak utol lehet érni a többieket, hanem meg is lehet előzni őket."
Borbély Zoltán elárulta, neki Nyilasi Tibor volt a példaképe, hősét a Magyarország-Bolívia 1977-es világbajnoki pótselejtezőn látta először játszani.
"Az akkori Képes Sportokból tanultam meg olvasni - fogalmazott Borbély. - Tisztán emlékszem a bolíviaiak elleni sikert követő címlapra és képaláírása, ami tökéletesen idézi a korszakot: Nyilasi góljának örvend a szerző és Törőcsik."
Nyilasi gyermekkorának legnagyobb futballélményét az 1966-os világbajnokság egyik leghíresebb összecsapása, a magyar-brazil meccs jelentette.
"Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt az a mérkőzés, Magyarország 3-1-re verte Brazíliát - mesélte Nyilasi. - Nekünk nem volt televíziónk, egy budapesti cukrászda előtt gyűltünk össze, ahol húszan szorongtunk a kirakatban álló tévé előtt. Farkas János, Albert Flórián, Tichy Lajos és a többi magyar klasszis játékán nőttem fel. Sajnos a mai gyerekeknek nincsenek hazai példaképeik. Cristiano Ronaldo és más külföldi sztárok tesznek mély benyomást rájuk. Ez nagy hiányérzetet jelent."
Nyilasi eredményes válogatott-karrierjéből a szovjetek elleni 1977-es budapesti vb-selejtezőt, az NSZK-val és Ausztriával játszott barátságos mérkőzést és egy piros lapot emelt ki.
"Az egész ország nagyon várta a szovjetek elleni meccset, már napokkal a kezdés előtt minden jegy elkelt, 80 ezer néző előtt játszottunk - fogalmazott Nyilasi. - Nem csak a látványos góloknak, hanem a kibrusztrolt találatoknak is nagy értéke van, a szovjetek ellen ilyet szereztem. A hátamról és vállamról csorgott be a labda. Ezért mondom mindig a gyerekeknek, hogy a beadásoknál, a támadásoknál mindig ott kell lennie a csatároknak a kapu előtt, a zavarosban is tudni kell halászni. Egy-egy győzelem után imádtak minket, ilyen élményeket kívánok a srácoknak. Ne drogokkal és az alkohollal, hanem a labdarúgással foglalkozzanak, mert minden percét megéri. Büszke vagyok az NSZK elleni gólomra is, mert klasszis támadás végén született. Az a találat arra jelent példát, hogy bárki az ellenfél, amit tudunk, azt minden körülmények között meg kell csinálni. Az osztrákok elleni gól azért volt fontos, mert akkor akadt meg rajtam az Austria Wien vezetőinek szeme. Minden meccsnek van jelentősége, még az egymás elleni játékoknak is, mert soha nem lehet tudni, hogy mit profitálunk belőle. Világhírnevet kétség kívül az 1978-as vb-n az argentinok ellen kapott piros lapommal szereztem, vagyis jutott a kudarcból is, de abból is okulni kell. A vereségek után nagyon elkeseredett voltam, szegény szüleim két napig nem láttak, mert egy-egy kudarcot követően bezárkóztam a szobámba. Okulni kell a kudarcokból, a vereségek után törekedni kell a jobbra, csak így lehet fejlődni. Nagyon sok ügyes srácot láttam most Telkiben, kívánom nekik, hogy egyszer ők is éljék át, milyen érzés a magyar válogatott mezében a Puskás Ferenc Stadionban játszani!"
Az élménybeszámolón "véletlenül" csupa olyan Nyilasi-gólt láthattak a gyerekek, amelyeket sikeres magyar meccsekről ollóztak.
"Abban a szerencsében volt részem, hogy az én időmben mindig nyertünk" - jegyezte meg viccesen Nyilasi.