"Egyre jobban közelít a Napoli és a Lazio" - hívta fel olvasói figyelmét hétfői címlapján a Tuttosport.

"Juve che ti succede?" vagyis "Juve, mi történt veled?" - teszi fel a kérdést a hétfői La Gazzetta dello Sport. A címvédővel másodszor fordult elő ebben a szezonban, hogy sorozatban két bajnokit nem tudott megnyerni. Még novemberben a Lazio-Milan kettős ellen a mostani "sorozathoz" hasonlóan csak 1 pontot gyűjtött a Juventus.

"Izgulhat a Juve, érkezik a Lazio és Napoli" - írta hétfői címlapján a Corriere dello Sport, amely természetesen a Lazio csapatával is komoly terjedelemben foglalkozott, hisz Petkovic – november 4. óta veretlen – együttese egyre jobban közelít az első helyezett Juventushoz.

A fenti szalagcímek jól jellemzik a hangulatot Olaszországban, az olasz sajtó azonnal kongatja a vészharangot, amikor izgalmasabbnak tűnik a bajnokság, de szerintünk csak átmenetileg lesz ilyen szoros a helyzet.

Jól mondta egy hete Conte, nem marslakók játszanak az ő csapatában sem, így természetes, hogy be-becsúsznak néha hibák. Ezek most két egymást követő meccsen jöttek - illetve ez sem igaz, mivel a Milant közben búcsúztatták a Coppa Italiából -, a Sampdoria ellen kétszer, a Parma ellen egyszer nem tudtak mit kezdeni az ellenfél kontráival. Előbbi esetben a 19 éves Icardi okozta a bajt, aki egy szerencsésebb és egy nagyon szép gólt lőtt. Az egyiket Buffon majdnem kivédte, a másikat Ibrahimovic módjára az ötös sarkáról vágta a rövid felsőbe. Ez alapján vagy egy óriási tehetséggel állunk szemben, vagy óriási mázlija volt. Mindkettő lehetséges, mindenesetre eddig 14 meccset játszott a szezonban, és háromszor talált be.

Vasárnap Conte magára vállalta a Parmában kapott gólt, mivel állítólag ő irányította rosszul a labdát eladó Mirko Vucinicet a pálya széléről. Ettől még megállíthatták volna a védők az ellenfelet, de Palettától Pogba és Pirlo, Sansonétól Bonucci volt messze. Tehát ez is csak egy apró rövidzárlat volt. Ha valahol van gond, akkor inkább elöl lehet. Ezt a két meccset is uralta a Juventus, csak épp kevés, azaz egy-egy gólt szerzett. Nem véletlen, hogy mindenáron csatárt akarnak szerezni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy Olaszországban lassan olyan respektjük van, mint a Barcelonának világszerte: minden egyes ellenfél behátrál a saját tizenhatosára, és várja a jó szerencsét. A Sampnak és a Parmának ez bejött, leginkább azért, mert előnyben mindkét meccsen fölényessé váltak egy kicsit a torinóiak. Ez, azaz önmaga tűnik az idén a csapat legnagyobb ellenfelének. Néhány játékos látszólag nehezen teszi helyre magában az esélyességet, ez pedig néha okoz gondokat (már a kapott gól előtt is volt olyan pillanat, amikor Pirlo csúnyán nézett az önzősködő Vucinicre). De válságot kiáltani azért még korai lenne.

Conténak van feladata, lehet, hogy elő kell vennie egy hasonló eszközt, mint Sir Alex Ferguson "hajszárítója", de az előző fordulóban mérgesebb volt a vereség miatt, mint most a döntetlen után. Szóval pánik nincs, nincs is mire. Ha a lassan magára találó Udinese ellen sem sikerül nyerni, akkor már esetleg meg kell állni gondolkodni, de ne felejtsük el, hogy az üldözőket sem a tökéletes stabilitás jellemzi a Serie A-ban!