Tizenkét évnyi "uralom" után jövőre távozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) éléről az immáron hetven esztendős - a közelmúltban csípőműtéten átesett - belga Jacques Rogge. Mivel a NOB szabályainak értelmében 2009-es újraválasztása után a korábbi vitorlázó olimpikon már nem pályázhat még egyszer az elnöki székre, így régóta lehetett tudni, hogy a NOB jövő szeptemberen Buenos Airesben sorra kerülő kongresszusán új elnökre lesz szükség. Természetesen az sportvilág elsőszámú vezető posztja iránt sokan érdeklődtek, a háttérben zajló lobbiharc utolsó hónapjaira viszont szépen lassan már kezdenek kirajzolódni az erőviszonyok. A NOB tagjainak köréből ugyan még senki sem jelezte egyértelműen kandidálási szándékát, de a belső körök már tudni vélik, hogy kik azok, akik idejében helyezkednek az "őrségváltásra".

Jelen állás szerint három esélyes jelöltről lehet tudni, akik közül nemzetközi színtéren talán a német Thomas Bach a legismertebb. Mellette a puerto ricói Richard Carrión és a szingapúri Ng Ser Miang is aktívan keresi már a támogatókat a szavazáshoz. Mivel a jelentkezési határidő csak jövő júniusban jár le, így persze lehetnek még "rejtőzködők" is a háttérben, akik egyelőre nem vállalják fel túl nyíltan a terveiket. "Talán most még túl korai lenne az igazi szándékok felfedése. Sokan szeretnék annak a látszatát elkerülni, hogy korai kandidációjukkal a jelenlegi elnök munkáját aláássák" - nyilatkozta a kérdés kapcsán a NOB norvég tagja, Gerhard Heiberg.

Bach és Ng jelenleg alelnökei a NOB-nak, a legbelső körön ugyanakkor a Carrion kívül van, ő ilyen módon inkább a "normál" tagság köreiben gyűjthet majd támogatókat. Mindhárom "jelölt" a napokban Lausanne-ban járt, ahol fontos olimpiai témájú megbeszélések zajlottak és az sem meglepő, hogy mindhárman elutaztak Izraelbe is, ahol a NOB-tag Alex Gilady 70. születésnapjára voltak hivatalosak még december elején.

Sokak (így a mindenre fogékony angol fogadóirodák is) vélekedése szerint a korábbi vívó (1976-ban Montrealban aranyérmes volt a német tőr válogatott színeiben), most ügyvédként dolgozó Thomas Bach lehet a favorit, aki a NOB-on belül mindig is domináns Európát képviseli. A NOB eddigi nyolc elnöke közül csak egyetlen (az amerikai Avery Brundage) érkezett az öreg kontinensen kívülről. Az 58 éves német sportdiplomata 1996 óta tagja különböző minőségeiben a NOB Végrehajtó Bizottságában, így volt alkalma a megfelelő kapcsolati háló (és az ehhez kapcsolódó kölcsönös érdekrendszer) kiépítésére.

Richard Carrión Puerto Ricóból érkezett, aki az ország legnagyobb bankjának az elnöke és elsősorban a pénzvilág támogatását élvező jelölt lehet. Ő vezeti a NOB pénzügyi és auditáló bizottságát, emellett pedig sikerrel vívta meg azon tárgyalásokat, amelyek 2020-ig bezárólag az amerikai televíziós piacról 4,38 milliárd dolláros bevételt hoznak a szervezetnek. Carrión jó gazdaként sáfárkodott a szervezet pénzügyi tartalékaival, amelyek a 2001-es 105 millió dollárról mára 550 millióra híztak fel. Az egyetlen hátránya talán az lehet, hogy nincsen olyan komoly sportolói múltja, mint Bachnak.

A 63 éves szingapúri Ng Ser Miang egyelőre az "ázsiai jelölt"-ként vált ismertté a NOB berkein belül. Sportvezetőként eddigi legjelentősebb tette a 2010-es első ifjúsági olimpia (ne feledjük ez a rendezvény volt Jacques Rogge "édesgyermeke") megszervezése volt, amely a belga sportvezető befolyását ismerve még sok szavazatot hozhat neki a konyhára. Egyelőre róluk hármukról lehet ismerni az elnöki ambíciókat, de nem lenne meglepetés, ha a '84-es olimpián 400 gáton győztes marokkói Nawal El Moutawakel (aki első női elnöke lehetne a szervezetnek) is benevezne a versenybe, annál is inkább, mert az utóbbi időben egyre komolyabb feladatokat kap a szervezeten belül, most például ő vezeti a 2016-os riói nyári olimpia ún. Koordinációs Bizottságát is. Az "első női elnök" titulusra jó eséllyel pályázhat a szintén befolyásos amerikai Anita DeFrantz, az egykori olimpiai bronzérmes evezős 2001-ben is indult már (akkor Schmitt Pál is elindult a posztért) az elnökségért, de már az első körben kiesett.

Fajsúlyos jelölt lehet a Nemzetközi Jégkorong Szövetséget "évezredek" óta vezető svájci Rene Fasel vagy éppen honfitársa, a Nyári Olimpiai Sportágak Szövetségét (ASOIF) irányító Denis Oswald is. A lehetséges pályázók szándékai vélhetően igen sokáig rejtve lesznek, abban a pillanatban ugyanis, hogy hivatalos jelöltekké emelik magukat, szigorú etikai előírások vonatkoznak rájuk, amelyek többek között például az utazási lehetőségeiket (amelyre a komoly lobbitevékenységhez elengedhetetlen szükségük van) erősen leszűkíti. Az egyre romló egészségi állapotnak örvendő Rogge egyelőre nem nyilatkozott utódlásának a kérdésében, évek óta hangoztatja semlegességét. Ettől persze a színfalak mögötti alkuk során lehet személyes kedvence és preferáltja, mint annak idején Juan Antonio Samaranchnak is volt az ő személyében...