Bár az egyes sportági szövetségek doppingról szóló szabályai eltérhetnek egymástól, általánosan bevett gyakorlat, hogy bizonyított doppingolás esetében alapesetben két éves eltiltással büntetik meg sportolóikat. A Lance Armstrong körül kialakult botrány kapcsán egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint nem lenne elég a vétkesek ilyen jellegű szankcionálása, jobb lenne, ha mindjárt az első pozitív doppingminta esetében ennek duplájával, vagyis négy esztendőnyi kihagyással sújtanák a vétkeseket. Az ötletet a közelmúltban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is felkarolta és innentől kezdve muszáj komoly javaslatként számolni vele.

A téma kapcsán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, a belga Jacques Rogge-ot is megkérdezték, aki támogatná a szigorítást, amely legkorábban 2015-től kerülhetne bele a WADA által lefektetett, a globális doppingellenes harcot szabályozó kódrendszerbe. "Egyelőre várjuk a szabálytervezet végleges megfogalmazását. A súlyos dopping esetek kapcsán szükség van a komolyabb büntetésekre" - nyilatkozta a NOB elnök a téma kapcsán. Rogge pozitív hozzáállása nem véletlen, lévén a szervezet már korábban is megpróbálkozott azzal, hogy az adott olimpiai ciklusban vétkes (és legalább hat hónapos eltiltást kapó) sportolókat automatikusan kizárja a következő ötkarikás eseményről - ezt, a sportban Oszakai-szabálynak nevezett rendszert azonban a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) végül megvétózta, így Londonban is indulhattak olyanok,akik 2008 után "bűnöztek", ám eltiltásuk lejárt a versenyek kezdetéig.

A belga sportvezető arról is beszélt, hogy egyelőre kivárnak Armstrong-ügyben és továbbra is vizsgálják az esetet, hogy megállapítsák, hogy az amerikai kerekestől el kell-e venni a 2000-es olimpián az időfutam versenyben szerzett bronzérmét.