Első győzelmével megmutatta a legutóbbi szezonban döntőt játszó, ám azt hazai pályán tizenegyesekkel elvesztő Bayern München, hogy nem lehet leírni őket ebben az idényben sem, ott lesznek ezúttal is a legnagyobb esélyesek között. Ahogy elintézték ugyanis a legutóbbi spanyol bajnokságban bronzérmes Valenciát még egy kihagyott tizenegyes ellenére is, azt még a legpesszimistább Bayern-szurkoló tenyere is bánhatta; órákig tapsolhatott a meccs után minden bajor drukker. A német bajnoki ezüstérmes ugyanis lefocizta a pályáról a spanyolokat, esélyt sem hagyva nekik a pontszerzésre.

A szokatlan, csíkos mezben játszó valenciaiak ugyanis esélyt sem kaptak még a labdakihozatalra sem. Ennek a megakadályozásában segített a bajoroknak Ribéry és Pizarro remek helyezkedése, és Robben tőle szokatlan önzetlensége, mellyel végig fogta emberét, a furcsa körülmények miatt nem a Milanba igazoló Aly Cissokhót.

Így sokszor szerezte meg már a támadóharmadban a labdát a hazai csapat (24-szer szereztek labdát a Valencia 14-jéhez képest), mi több, Toni Kroos hatalmas gólja egyenesen ennek a következménye volt.

Kroos gólja 0:31-től

Ezzel ellentétben a túloldalon sokkal szervezetlenebb volt a letámadás, szinte tankönyvi eset volt, hogy ne gyakoroljuk a presszúrát. A hátvédsor mélyen, a saját tizenhatosa előtt védekezett, a Valencia középpályásai pedig légüres térben mozogtak; nem eléggé visszahúzódva ahhoz, hogy Kroosnak ne legyen szabad mozgási területe, de ugyanakkor Schweinsteigert és Martínezt sem támadták le, akik így szabadon irányíthatták a játékot (a passzok aránya 613-366 volt a hazaiak javára). Kis malíciával mondhatjuk, hogy nagyszerűen fogták a füvet - az ember helyett.

Legelöl pedig eszetlenül rohangált Jonas és Soldado: ketten próbáltak letámadni négy hátvédet és a visszahúzódó Schweinsteigert (nem véletlen, hogy végül mindkettejüket lecserélte Mauricio Pellegrino mester). Így szerteszét szakadtak a Denevérek, ad hoc alapon védekezve pedig nem is lehetett más a mérkőzés vége, mint egy fölényes Bayern-győzelem.