Az olimpia és a Forma 1 árnyékában magyar futballal hűthettük le magunkat a hétvégén. Az idénykezdet nem csak meteorológiailag, hanem hangulatában is forró volt és zivataros. A harminckilenc sárga és négy piros lap talán még belefér a rajtra amúgy is felfokozott erő(?) és idegállapotba került játékosoktól, bár akadt néhány olyan megmozdulás is, amely ha - stílszerűen fogalmazva - a londoni tatamin, vagy a ringben történik, taps jár érte, a futballpályán viszont szabadrúgást, figyelmeztetést, minősített esetben kiállítást ér. De mintha a szurkolókból is hiányzott volna az ilyenkor még joggal elvárható tolerancia.

Szombathelyen a szünetben már-már lincshangulat uralkodott a lelátó egyes részein, és ez akkor is érthetetlen, ha az újonc Eger állt nyerésre. Halmosi Péter, a Haladás válogatott futballistája a klub hivatalos honlapján vezetett blogjában nem hagyta szó nélkül az esetet, a csapat nevében több türelmet kér a drukkerektől, úgy kezdi mondandóját, hogy ,,Nyertünk az első fordulóban, négy gólt rúgtunk, fölényesen vertük az Eger együttesét. Mégsem voltam teljesen boldog, ugyanis jó néhány szurkolóban csalódtam...". Halmosi aztán néhány klisét bedobva (,,Akinek nem inge, ne vegye magára! - A szurkolónak joga van kritizálni - Egy meccs kilencven percig tart") részletesen kifejti álláspontját, majd a szokásos ,,Hajrá Hali!"-val zárja a nem is annyira burkolt üzenetét. Így is lehet...

Meg úgy is, ahogyan Détári Lajos a hatharom.com-n reagált a csapatát ért nem éppen szalonképes, viszont annál hangosabb vélemény-nyilvánításra (,,k...va gyenge"), kiváltképp az egyik játékosának, Pölöskey Péternek címzett verbális támadásokra. A Fradi szakmai munkáját klubmenedzserként irányító Döme lenyelte az általános bírálatot (,,a szurkoló ilyen, nekünk csak a csapattal kell foglalkozni..."), a személyes inzultust azonban nem tűrte, teljes mellszélességgel kiállt csatára mellett, megvédte őt (,,Fontos láncszeme a csapatnak, emberileg is, mentálisan erős futballista, remélhetőleg a jövő héten már gólt szerez."). Pölöskey egyébként nem elsősorban a Kecskemét ellen mutatott teljesítményével húzta ki a gyufát az Üllői úton, állítólag korábban egy edzésen, vagy gyakorlómeccsen kiszólt a nézőknek, ami úgy fest, hiba volt. Hogy helyrehozhatatlan-e, arra ő maga adhat választ, nem kell mást tennie, mint amit egyébként tud, gól(okat) lőni, és akkor Détárit is megkíméli a mostanihoz hasonló kényelmetlen szituációktól.

Paulo Sousa hálás téma. Maximálisan elismerve játékos-pályafutását, és egyre inkább kibontakozó edzői tehetségét, az elmúlt egy esztendőben hol egy tüntetőleg elutasított kézfogás, hol egy indulatból indított lefejelés tette még izgalmasabbá az amúgy sem unalmas magyarországi tevékenységét. Mostanában azonban mintha stílust váltott volna. Látszik is ez a Videoton teljesítményén, az időnként remek játékkal párosuló, eredményes bajnoki tavasz, a nyári Szuper Kupa-győzelem és a Slovan búcsúztatása az Európa Ligából mind-mind a portugál érdeme, akinek ezután egyre kevesebben vethetik a szemére, hogy szinte teljesen kicserélte a 2011-es bajnokcsapatot. Sousa tehát nyeregben van, de néhány közelmúltbeli megnyilvánulása arra utal, hogy átesett a ló túloldalára. Sokszor érthetetlenül (és jogtalanul), széles mozdulatokkal, gesztikulálva kommentálja a kispad környékéről a meccset, eleinte megelégedett azzal, hogy csupán a tartalék játékvezetővel pörölt, aztán arra is volt példa a Debrecen elleni Szuper Kupa-döntőn, hogy a kiállítását megelőzendő, a második félidőre az önmegtartóztatás módszerét választotta, és tüntetőleg felült a lelátóra. Most, a Pápa elleni bajnokin még tovább ment, a vélt vagy valós sérelmeit (előbbiből volt a több), szavakba öntötte, többek között azt találta mondani, hogy a magyar labdarúgásnak nem tesz jót, ha néhány tulajdonos és edző a bírókkal bratyizik a mérkőzések előtt. De hogy ne csak általánosítson, az aktuális ellenfelet, a Lombardot irányító Bene Ferenctől sem vette jó néven, hogy a találkozó előtt rátette a kezét a játékvezető vállára, miközben váltott vele néhány szót. Jó az, ha valaki ebben a szakmában figyel a részletekre, különösen olyanokra, amelyek közvetve ugyan, de a csapatát, vagy magát a mérkőzést is érinthetik. Mégis azt gondolom, hogy ha valamelyik klubot, akkor a Videotont biztos nem fenyegeti a kicsinyes bosszú, a pártosság, a melléfújás veszélye. Ezért aztán feleslegesnek tűnik az MLSZ-hez fordulni az ügyben (merthogy itt tartunk), inkább azt javasolnám Sousának, hogy tanuljon meg néhány teljesen futball semleges kérdést magyarul (milyen volt az út, hogy van a család, mit dolgozol főállásban, van-e hobbid, milyen márkájú sípot fújsz...), szakítson időt arra, hogy feltegye ezeket a játékvezetőknek, és meggyőződésem, hogy azok mindenféle hátsó szándék feltételezése nélkül szóba állnak vele, szívesen válaszolnak neki.

Visszatérve a forduló érdemi részére, Debrecenben és Fehérváron a közelgő nemzetközi kupameccsek jegyében (is) zajlott a bajnoki nyitány. Már a kezdéskor nyilvánvalóvá vált, hogy Kondás Elemér és Paulo Sousa jó néhány játékosát pihenteti a BATE Boriszov, illetve a Gent elleni selejtezők előtt. Divatos szóval élve rotáltak - felemás sikerrel. Amíg a Loki Skanderbeu elleni kezdőcsapatából hatan (Novakovics, Mészáros, Korhut, Ramos, Szakály, Varga) léptek pályára a szombati bajnokin, addig a Vidiben csupán három futballista (Bozsovics, Szolnoki Mitrovics) maradt a csütörtökön a Slovant kiejtő együttesből. Ez így - Novakovics sérülésétől eltekintve - rendben is lenne, hiszen a Győr rázósabb ellenfélnek ígérkezett, mint a Pápa (a 4-1-es veresége ellenére az is volt), a Sóstói Stadionban történtek után azonban megdőlt egy állítás, miszerint a Videoton minden poszton két közel azonos képességű labdarúgóval rendelkezik. De tegyük fel, hogy így van. Akkor pedig életbe lép a másik, akár tanulságként is felfogható következtetés. Akkora különbség nincs az élvonalbeli csapatok között, hogy bármelyik (nem csak a Videoton) ekkora előnyt adjon a másiknak.

Az iménti taktikázásról egy szólás sajátosan átírt formája jut eszembe: ,,Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot megérdemli". Merthogy nagy blama volt ez - Sousa számára...