London 2012

Megannyi Eb- és vb-címet követően Sidi Péter Londonba menne, látna, s győzne

  • T. Molnár Dániel

Nyolc nap múlva az olimpiai láng elfoglalja méltó helyét, s hivatalosan is megkezdődnek a XXX. Nyári Olimpiai Játékok Londonban, majd mindössze egy nappal ezt követően az első lövések is eldördülnek. Nem kell azonban megijedni, senki nem lesz életveszélyben, csak annyi történik, hogy kezdetét veszik a sportlövőversenyek küzdelmei, melyeknek Sidi Péter személyében magyar éremesélyese is van.

2011. decemberére lett kész a sportlövészetnek otthont adó épület

A sportlövészet régi vendég a nyári olimpiai játékok programjában, hiszen már az első alkalommal kiírt 1896-os athéni játékokon is szerepelt, s ezt követően csak két alkalommal került le a menetrendről: az 1904-es St. Louis-i viadalon és az 1928-as amszterdami megmérettetésen. A kezdetekkor még élő állatokra is lőttek, példának okáért a belga Léon de Lunden 21 zsákmánnyal nyerte a galamblövészetet 1900-ban Párizsban, a svédek pedig, nem meglepő módon, szarvaslövészetben mozogtak otthonosan a XX. század kezdetén. Később aztán egyre több fegyvernem jelent meg, az állatok viszont kikoptak, így a galambot felváltotta az agyaggalamb, melyet mai nevén skeet-nek és trap-nak neveznek, a szarvasüldözés pedig végképp lekerült a programról.

Ami a sportág olimpiatörténetét illeti, Magyarország nem panaszkodhat, hiszen összesen 7 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérmével az előkelőnek mondható 11. helyen áll az összesített éremtáblázaton. Az első aranyérmet Prokopp Sándor nyerte az 1912-es stockholmi seregszemlén a hadipuska versenyszámban. Prokopp, egy pestszentlőrinci legény, nagy meglepetésre végzett az élen, hiszen az eseményt megelőzően sokáig mindössze tartalék volt, indulása csak az utolsó pillanatokban vált biztossá, arról nem is beszélve, hogy önköltségen utazott a svéd fővárosba. Említésre méltó Takács Károly két olimpiai bajnoki címe is. Takács már tagja volt az 1939-es világbajnok gyorspisztoly csapatnak, de ezt követően a második világháborúban a egy robbanásban leszakadt a jobb keze. A sportlövő azonban hihetetlen akaraterőről tett tanúbizonyságot: megtanult másik kezével lőni és előbb 1948-ban Londonban, majd 1952-ben Helsinkiben is olimpiai bajnok lett az ötalakos gyorstüzelő versenyszámban. Mindmáig ő az egyetlen kétszeres sportlövő olimpiai bajnokunk.

Sidi Péter éremesélyesként utazik a londoni olimpiára

Hammerl László útja, akit 2004-ben a a Nemzet Sportolójának választottak, sem volt egyszerű 1964-es tokiói olimpiai bajnoki elsősége felé. Az olimpiai válogatókon nem nyújtott jó teljesítményt, kizárólag a szövetségi kapitány támogatása miatt indulhatott Japánban. Ott azonban 597 körrel világcsúcsot lőtt, s megnyerte az aranyérmet a kisöbű puska fekvő versenyszámában. Négy évvel később Mexikóvárosban második helyen végzett ugyanebben a kategóriában, miután holtversenyben a csehszlovák Jan Kurka mögé szorult. 1980-ban Varga Károly szerzett aranyérmet kisöbű puska fekvőben, azok után, hogy a viadalt megelőzően eltörte a lövőkezét, így törött kézzel versenyzett. Úgy látszik, hogy a magyar versenyzőknek gyakran kalandos utat kell bejárni az olimpiai aranyig.

Magyar aranyérmesek sportlövészetben az olimpiákon
1896, Athén-2008, Peking
1912 Stockholm Prokopp Sándor hadipuska
1924 Párizs Halasy Gyula trap
1948 London Takács Károly ötalakos gyorstüzelő sportpisztoly
1952 Helsinki Takács Károly ötalakos gyorstüzelő sportpisztoly
1964 Tokió Hammerl László kisöbű puska fekvő
1980 Moszkva Varga Károly kisöbű puska fekvő
2004 Athén Igaly Diána trap

Helyszín: Királyi Tüzérségi Laktanya  (Royal Artillery Barracks)

Itt rendezik a londoni ötkarikás játékokon a sportlövészet küzdelmeit. A küzdőtér három fedett pályás, illetve szabadtéri lőtérből áll, 2011. decemberére készült el, s az építkezés folyamán megközelítőleg 1200 tonna acélt használtak a munkások. A helyszínt a szervezők bérlik, az újrahasznosítható, a játékokat követően azonnal lebontják azt és átadják eredeti tulajdonosának, a Védelmi Minisztériumnak. A sportlövészet helyszínére az olimpia idején összesen mintegy 104000 nézőt várnak, ami napi négyezres átlagnak felel meg. A játékokon 390 sortlövő vesz majd részt, 223 férfi, illetve 143 nő. Egy ország összesen 28 sportlövőt nevezhet, maximum húsz férfit és nyolc nőt. Ez valójában azt jelenti, hogy versenyszámonként minden nemzet két kvótával rendelkezik, kivéve a női trap és skeet kategóriákat, melyekben országonként csak egy versenyző indulhat.

A 2012-es londoni ötkarikás játékokon hazánkat három sportlövő képviseli. A férfi dupla trapban induló Bognár Richárd annak ellenére a csapat újonca, hogy 45 évével ő a rangidős is egyben. Bognár a 2010-es világbajnokságon ötödik helyen végzett, nagyon valószínű, hogy hasonló teljesítménnyel most is elégedett lenne. A 29 esztendős Csonka Zsófia két versenyszámban, női lépgpisztolyban és női sportpisztolyban kvalifikálta magát a játékokra. Csonka már Athénban és Pekingben is szerepelt, s legjobb eredményét 2004-ben, 21 évesen érte el, amikor 26. pozícióban végzett légpisztolyban. A 2010-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett, s amennyiben hasonló formában képes Londonban versenyezni, akkor komoly pozitív meglepetést is okozhat.

Sidi Péter eredményes szereplése már nem lenne ennyire váratlan. A 33 esztendős sportlövő viszonylag fiatal életkora ellenére az olimpiát kivéve már gyakorlatilag mindent megnyert. Férfi légpuska és kisöbű puska összetett számokban összesen ötszörös Európa- és egyszeres világbajnok, ami meghökkentő, hogy utóbbi kategóriában a 2008-as pekingi ötkarikás játékok óta veretlen. A 2009-es kontinensviadalon győzött, csakúgy, mint két évvel később, s a 2010-es világbajnokságon sem talált legyőzőre. Mi ez, ha nem egyértelmű aranyesély? Azonban Sidi felkészülése nem volt zökkenő mentes, hiszen előbb klubjából, a Komáromi olimpia SE-ből távozott három versenyző - köztük a két további olimpikon - majd a Magyar Sportlövő Szövetséggel is összekülönbözött az ötszörös Európa-bajnok. Ugyan a legutolsó hírek arról szóltak, hogy a felek az olimpia idejére tűzszünetet kötöttek, kérdés, hogy a hercehurca mennyire viselte meg Sidit a mentálisan hihetetlenül magas követelményeket támasztó sportágban. Legkésőbb augusztus hatodikára kiderül, ekkor rendezik a sportlövészet záró versenyszámát, a férfi kisöbű puska összetettet.

A sportlövészet versenyszámainak időbeosztása
London 2012
július 28. Női légpuska  
július 28. Férfi légpisztoly  
július 29. Női légpisztoly (Csonka Zsófia)
július 29. Női skeet  
július 30. Férfi légpuska (Sidi Péter)
július 30-31. Férfi skeet  
augusztus 1. Női sportpisztoly (Csonka Zsófia)
augusztus 2. Férfi dupla trap (Bognár Richárd)
augusztus 2-3. Férfi gyorstüzelő sportpisztoly  
augusztus 3. Férfi kisöbű puska fekvő (Sidi Péter)
augusztus 4. Női kisöbű puska összetett  
augusztus 4. Női trap  
augusztus 5. Férfi sportpisztoly  
augusztus 5-6. Férfi trap  
augusztus 6. Férfi kisöbű puska összetett (Sidi Péter)
(a dőlt betűvel írt versenyszámok magyar érdekeltséget jeleznek)    

Összeállításunk végére összegyűjtöttünk néhány sportlövészettel kapcsolatos olimpiai érdekességet.

Tudtad-e, hogy…
1. a nyári olimpiák történetének első érmes testvérpárja sportlövő volt?
Az 1896-os athéni ötkarikás játékokon az amerikai John és Sumner Paine végzett az első és második helyen a férfi hadipisztoly mezőnyében. Azért, hogy a házigazdákat ne bosszantsák tovább, úgy döntöttek, hogy csak egyikük indul a szabadpisztolyosok között, s Sumner diadalmaskodott. A gyorstüzelő pisztoly mezőnyében már egyikük sem állhatott rajthoz: fegyverüket szabálytalannak ítélték. Ezt a számot egy görög versenyző nyerte.

2. a nyári ötkarikás játékok legidősebb résztvevője egy sportlövő volt?
A svéd Oscar Swahn 72 esztendős volt, amikor elindult az 1920-as antwerpeni játékokon. Mielőtt még valaki azt hinné, hogy csak egy töltelékversenyző volt, ebben az évben ezüstöt nyert a szarvaslövés csapatversenyében. Korábban, 1908-ban, két arany ütötte a markát – ekkor egyéniben is felállhatott a dobogó felső fokára – 1912-ben hazai pályán pedig újabb első helyet szerzett.

3. az 1932-es Los Angeles-i olimpián mindössze két versenyszámban avattak bajnokot?
Alacsonynak tűnhet ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben 15 versenyszámban állhatnak majd rajthoz, 2000-2004 között ráadásul 17-ben vehettek részt versenyzők, de még az 1924-es párizsi seregszemlén is 10 különböző kategóriának rendeztek versenyeket. A magyar siker ennek ellenére nem maradt el: Soós-Hradetzky Zoltán bronzérme a férfi kisöbű puska fekvő mezőnyében – Prokopp Sándor 1912-es és Halasy Gyula 1924-es aranya óta – a harmadik magyar medália volt a sportlövőknél az olimpiák történetében.

4. Peru történetének egyetlen olimpiai aranyérmét éppen sportlövészetben nyerte?
Edwin Vásquez Cam az 1948-as londoni olimpián végzett első helyen a sportpisztolyosok mezőnyében. A kínai ősökkel rendelkező 26 éves versenyző 545 körös teljesítménnyel előzte meg a svájci Rudolf Schnydert. Vásquez sem előtte, sem utána nem hallatott magáról, de ezzel a sikerével örökre beírta magát az annalesekbe.

5. az 1960-as római olimpián a gyorstüzelő pisztolyosok mezőnyében hármas holtverseny alakult ki az élen?
Az amerikai Bill McMillan, a finn Pentti Linnosvuo és a szovjet Alekszandr Zabelin egyaránt 587 kört teljesített két sorozatot követően, így a szétlövés döntött közöttük. Itt már nem fért kétség ahhoz, hogy ki fogta ki a legjobb napot: McMillan 147-et, Linnosvuo 139-et, Zabelin pedig 135-öt lőtt. Linnosvuo négy évvel később, 1964-ben megnyerte a versenyszámot, s ezzel azt a bravúrt hajtotta végre, hogy a sportpisztolyosok mellett a gyorstüzelő pisztolyosok mezőnyében is olimpiai bajnok lett.

6. nők először 1968-ban indultak az olimpián sportlövészetben?
A nyári olimpiák történetének első 68 évében kizárólag férfiak neveztek a sportlövő számokban, de ez Mexikóvárosban megváltozott, hiszen három női versenyző indult. A lengyel Eulalia Rolinska, a mexikói Nuria Ortíz és a perui Gladys de Seminario-Baldwin ugyan meghatározó szerepet nem játszott, de szereplésük mérföldkőnek tekinthető a sportlövészet történetében az olimpiákon.

7. először 1984-ben rendeztek a nőknek külön kategóriában versenyt?
1968-1980 között a nők csak úgynevezett nyílt kategóriájú versenyszámokban vehettek részt, ami azt jelentette, hogy a férfiakkal együtt kellett versenyezniük. Három kategóriában avattak számukra olimpiai bajnokot a Los Angeles-i csonka olimpián: kisöbű puska összetettben a kínai Vu Sziao-szüan, légpuskában az amerikai Pat Spurgin, sportpisztolyban pedig a kanadai Linda Thom lett minden idők első női olimpiai bajnoka sportlövészetben.

8. női győzelem is született a nyílt kategóriában?
Az 1992-es barcelonai ötkarikás játékokon a kínai San Zsang úgy nyerte meg a skeet versenyszámot, hogy a selejtezők folyamán tökéletes 200 pontot ért el, s a döntőben megtartotta előnyét. A sors kegyetlensége azonban, hogy nem védhette meg címét, mert 1996-ban már csak férfiak számára írták ki a versenyszámot. Ezt megelőzően mindössze egyetlen női érem született a nyílt kategóriában: 1976-ban, Montrealban az amerikai Margaret Murdock ezüstérmet szerzett kisöbű puska összetettben.

9. a gyorstüzelő pisztoly versenyszámának egy háromszoros olimpiai bajnoka van?
A német Ralf Schumann már az 1988-as szöuli olimpián esélyesként indult, de akkor meg kellett elégednie a második hellyel: a selejtezőben hátrányba került a szovjet Kuzmins-nal szemben, s ezt később már nem tudta ledolgozni. Kedvét azonban nem szegte az ezüstérem, s előbb Barcelonában, majd Atlantában is a dobogó felső fokára állhatott, 2000-ben Sydney-ben viszont csupán ötödik lett. Ez azonban nem jelentette a hattyúdalát, mert 2004-ben Athénban megszerezte karrierje harmadik olimpiai aranyát, 2008-ban Pekingben ráadásul ismét dobogóra került, akkor második helyen zárt. A 2010-es világbajnokságon mindössze a 21. pozícióban végzett, de meggyőző olimpiai mérlegét tekintve ebből aligha lehet messzemenő következtetést levonni.

10. a szerb Jaszna Szekarics úgy szerepelt négy zászló alatt, hogy közben nem váltott állampolgárságot?
Szekarics 1988-ban Szöulban még a nagy Jugoszláviát képviselte, de 1992-ben Barcelonában a délszláv konfliktus miatt már csak független versenyzőként indulhatott. 1996-ban és 2000-ben az újjáformálódott Jugoszlávia küldöttségének tagja volt, majd 2004-ben Szerbia Montenegró, legutóbb, 2008-ban pedig Szerbia színeiben vett rész az olimpián. Ráadásul rendkívül eredményesen tette ezt, mert eddig 1 arany- és 3 ezüst- mellett további 1 bronzéremmel térhetett haza az ötkarikás játékokról. Amennyiben valami eget rengető dolog nem történik a következő nyolc nap folyamán, Szekarics nem gyarapítja a reprezentált nemzetek számát. Az éremgyűjteményével megteheti ezt.