Ötkarikás történelem

Olimpiák a két világháború között (1924-1936)

  • DA
megosztom

19 nap múlva kezdetét veszi a világ legnagyobb sporteseménye Londonban. A XXX. nyári olimpiai játékokat hétrészes olimpiatörténeti sorozattal vezetjük fel a hathárom.hu-n. A második részben a két világháború közti időszakot idézzük fel.

Két világégés közt: Párizstól Berlinig (1924-1936)

Az első világháború kitörésével elmaradt az 1916-os, Berlinbe tervezett olimpia, majd 1920-ban a vesztes országokat megfosztották a részvételtől. Magyarország a trianoni döntéssel helyrehozhatatlan károkat szenvedett, ami sportéletünkre is kihatott, de 1924-ben az újjászervezett magyar sport remekül helytállt a párizsi olimpián, majd az ezt követő játékokon is töretlen volt a fejlődés, Magyarország visszavonhatatlanul a sportnagyhatalmak közé lépett. A világpolitika azonban újra közbeszólt: az 1936-os berlini olimpia Hitler náci propagandájáról szólt, a második világháború miatt pedig újabb két sportesemény maradt el. Majd 1948-ban Londonba készültek a világ sportolói, és bár az olimpiai mozgalmat a későbbiekben is átszőtte a politika, legyőzni nem tudta.

VII. Nyári Olimpiai Játékok – 1920 Antwerpen
Az 1920. évi olimpiai játékokat április 20. és szeptember 12. között rendezték meg Antwerpenben, Belgiumban.
Résztvevő országok száma: 29, indulók száma: 2626; 2561 férfi, 65 nő.
A játékokon 22 sportág 154 versenyszámában avattak bajnokot.
 
Az I. világháború győztes országai a vesztes központi hatalmak nemzeteit, köztük Magyarországot is, kizárták, nem indulhattunk az olimpián. Hiábavaló volt Pierre de Coubertin-nek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének és a modernkori olimpizmus alapítójának minden diplomáciai erőfeszítése, hogy megakadályozza az úgynevezett központi hatalmak sportolóinak kizárását a játékokról. Közbenjárása eredménytelennek bizonyult, így a rendező belgák nem hívták meg Németországot, Ausztriát, Magyarországot, Bulgáriát, Törökországot és Szovjet-Oroszországot. Pedig a sors furcsa fintoraként új hagyományt teremtve itt húzták fel először az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja, és itt hangzott el elsőként a sportolói eskü is.
Az antwerpeni olimpián a svéd sportlövő, Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert, ezzel ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese. Ő a legidősebb aranyérmes is, hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. A legeredményesebb sportoló az olasz Nedo Nadi volt, a magyar kardvívók kényszerű távolmaradása miatt az olasz öt aranyéremmel térhetett haza.

1924-ben hatalmas tömeg szállta meg Párizst, a francia főváros másodszor rendezhetett olimpiát. A háborúban vesztes hatalmak – így a magyarok is – visszatérhettek az olimpiára. A súlyos háborús károk után újjászerveződő magyar sportot nyolcvankilenc versenyző képviselte, tizenkét sportágban. A tőrvívó Tary Gizella révén először indult női sportolónk olimpián. A magyarok két arany-, négy ezüst- és négy bronzérmet nyertek, ezzel tizenharmadikok lettünk az éremtáblázaton. A férfi egyéni kardvívás döntőjébe három magyar jutott be, a győztes végül Posta Sándor lett. Kardcsapatunktól viszont botrányos körülmények között vették el a győzelmet: a döntőben az olaszok ellen léptünk pástra, Posta ellenfele sorra kapta a zsűritől a pontokat, holott egyetlen találatot sem vitt be. A sportlövő Halasy Gyula agyaggalamb-lövészetben diadalmaskodott, méghozzá szétlövésben, ahol tízből tízszer talált. A Hajós Alfréd-Lauber Dezső kettős ezüstérmet szerzett az olimpia művészeti versenyében, impozáns stadiontervükkel. A finn közép-és hosszútávfutó Paavo Nurmi folytatta 1920-ban elkezdett diadalsorozatát: öt aranyérmet nyert.

VIII. Nyári Olimpiai Játékok – 1924 Párizs
Az 1924. évi olimpiai játékokat május 4. és július 27. között rendezték meg, a házigazda Franciaország fővárosa, Párizs volt.
Résztvevő országok száma: 44, indulók száma: 3089, ebből 2954 férfi, 135 nő.
A játékokon 17 sportág 126 versenyszámában avattak bajnokot.
 
Magyarország az 1924. évi olimpiai játékokon
Magyarországot 12 sportágban 89 sportoló (86 férfi és 3 nő) képviselte.
A magyar csapat helyezései:
1. hely
Halasy Gyula, sportlövészet, agyaggalamb-lövészet
Pósta Sándor, vívás, kard egyéni
2. hely
Keresztes Lajos, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
Somfay Elemér, atlétika, ötpróba
Vívás, kardcsapat: Berty László, Garay János, Pósta Sándor, Rády József, Ozoray-Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön, Uhlyarik Jenő
Hajós Alfréd, Lauber Dezső, művészeti versenyek, építészet (A pályamunkát Hajós Alfréd Lauber Dezsővel készítette, a tervpályázatról azonban – külföldi tartózkodása miatt – Lauber Dezső aláírása hiányzott. Így ezüstérmet kettőjük közül csak Hajós Alfréd kapott)
3. hely
Badó Rajmund, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
Barta Károly, úszás, 100 m hát
Garay János, vívás, kard egyéni
Vívás, Tőr csapat: Berty László, Lichteneckert István, Pósta Sándor, Ozoray-Schenker Zoltán, Tersztyánszky Ödön
4. hely
Ozoray Schenker Zoltán, vívás, kard egyéni
Atlétika, 4x100 m staféta: Gerő Ferenc, Kurunczy Lajos, Muskát László, Rózsahegyi Gusztáv
5. hely
Gáspár Jenő, atlétika, magasugrás
Kerékpározás, kétüléses verseny: Grimm János, Uhereczky Ferenc
Evezés, kétpárevezős: Morich Ervin, Szendey Béla;
Vízilabda: Barta István, Fazekas Tibor, Hommonai Lajos, Homonnai Márton, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József, Wenk János
6. hely
Matura Mihály, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
Radvány Ödön, birkózás, kötöttfogás, pehelysúly
Tary Gizella, vvíás, tőr egyéni
Varga Béla, birkózás, kötöttfogás, félnehézsúly
Sportlövészet, futócél, csapat: Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Takács Elemér, Velez Rezső
 
A magyar csapat 2 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzéremmel a nem hivatalos éremtábla 13. helyén végezett. A legeredményesebb magyar Pósta Sándor vívó volt, három érmével (egy arany egy ezüst és egy bronz).

Johnny Weissmüller
Weissmüller János néven született az erdélyi Szabadfalun, német ajkú családban. A család még születésének évében az Egyesült Államokba vándorolt a jobb megélhetés reményében. 1918-ban apja elhagyta a családot, ezért öccsével együtt úszómesternek állt Chicagóban, ezzel kezdetét vette példátlan úszókarrierje. Az 1924-es és 1928-as olimpián öt aranyérmet nyert, ő volt a világon az első, aki egy percen belülre került 100 méteres gyorsúszásban (1922. július 22, 58:26 mp.). Hatvanhét világrekordot úszott, és hiába tartotta magát elsősorban sportolónak, a világ mégis inkább Tarzan megformálójaként emlékszik rá. Első filmjét 1929-ben forgatta, majd 1932-től tizenkét Tarzan-filmben játszotta a címszerepet. Bár aranyérmeit Amerikának szerezte, sosem lett igazából amerikai állampolgár, az 1924-es olimpián öccse, a már az Egyesült Államokban született – és így automatikusan állampolgárságot kapott – Peter születési bizonyítványát használta. A „csalásra” csak halála után derült fény. Érdekesség, hogy Tarzan szerepét először nem neki, hanem a magyar Keresztes Lajosnak ajánlották fel, aki 1924-ben ezüst, 1928-ban aranyérmet nyert birkózóként. Az amerikaiak már 1925-ben tárgyaltak vele a filmszerepről, de a hentesmesterséget kitanult Keresztes inkább a magyar vágóhidakat választotta a dzsungel helyett.

1928-ban Amszterdam volt a színhelye a IX. Nyári Olimpiának. 110 sportoló képviselte hazánkat, tizenkét sportágban. A versenyeken tíz érmet, öt aranyat és öt ezüstöt nyertek a magyarok, ezzel kilencedikek lettünk az éremtáblán. Diadalmaskodott a birkózó Keresztes Lajos, az ökölvívó Kocsis Antal, a kardvívó Tersztyánszky Ödön és a férfi kardcsapat, valamint Mező Ferenc a művészeti verseny irodalom kategóriájában. Kocsisnak maga Vilma holland királynő adta át az aranyérmet.

Emlékezetes volt a 100 méteres férfi gyorsúszás döntője Bárány István és a magyar származású Johnny Weissmüller között, ahol Bárány végül a második helyre szorult. A kardozók fináléjában Tersztyánszky Ödön Petschauer Attilát verte 5:2-re a döntő asszóban. Petschauer még itthon, a Magyar Vívószövetség díszvacsoráján is szomorkodott, ezért egyik barátjától a következő névjegyet kapta: Petschauer Attila, olimpiai bajnok-helyettes. Szabó István, világhírű filmrendezőnk róla mintázta „A napfény íze” című filmjének egyik főhősét.

 

 

 

 

 

IX. Nyári Olimpiai Játékok – 1928 Amszterdam
Az 1928. évi olimpiai játékokat május 17. és augusztus 12. között rendezték meg Hollandiában, Amszterdamban.
Résztvevő országok száma: 46, indulók száma: 2883, ebből 2606 férfi, 277 nő.
A játékokon 17 sportág 122 versenyszámában avattak bajnokot.
 
Magyarország az 1928. évi olimpiai játékokon
Magyarországot 12 sportágban 110 sportoló (94 férfi és 16 nő) képviselte.
A magyar csapat helyezései:
1. hely
Keresztes Lajos, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
Kocsis Antal, ökölvívás, légsúly
Mező Ferenc, művészeti versenyek, irodalom, epika
Tersztyánszky Ödön, vívás, kard egyéni
Garai János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön; vívás, kardcsapat
2. hely
Bárány István, úszás, 100 m gyors
Papp László dr., birkózás, kötöttfogás, középsúly
Petschauer Attila, vívás, kard egyéni
Szepes Béla, atlétika, gerelyhajítás
Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Kesetű Ferenc, Vértesy József; vízilabda
3. hely
-
4. hely
Kárpáti Károly, birkózás, kötöttfogás, pehelysúly
Torna, női összetett csapat: Hámos Mária, Hennyey Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessy Margit, Pályi Margit, Rudas Irén, Szeiler Nándorné, Szöllőssy Ilona, Tóth Judit
Úszás, 4×200 m gyorsváltó: Bárány István, Tarródy Géza, Wanié András, Wanié Rezső
5. hely
Gombos Sándor, vívás, kard egyéni
Széles János, ökölvívás, harmatsúly
Zombori Ödön, birkózás, kötöttfogás, légsúly
Vívás, tőrcsapat: Kálniczky Gusztáv, Piller györgy, Rozgonyi György, Tóth Péter dr.
6. hely
Badó Rajmund, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
Danӱ Margit, vívás, tőr egyéni
Szalay Imre, birkózás, kötöttfogás, félnehézsúly
 
A magyar csapat 5 arany- és 5 ezüstéremmel tért haza Amszterdamból, ezzel a nem hivatalos nemzetek közötti rangsorban a 9. helyen végeztünk. Tersztyánszky Ödön kardvívó legeredményesebb magyarként két aranyérmet nyert, csapatbeli társa, Petschauer Attila két érmet, egy-egy aranyat és ezüstöt szerzett.

1932-ben ismét egy amerikai nagyváros, Los Angeles volt az olimpia házigazdája. A nagy távolság és a gazdasági világválság miatt csupán negyvenhét magyar sportoló utazott ki az Angyalok városába, ám ők kitettek magukért: hat arany-, és öt-öt ezüst- illetve bronzérmet szereztek. Hazánk ezzel végleg a sportnagyhatalmak közé lépett. A legeredményesebb sportoló Pelle István tornász volt, két aranyérmével. Megszületett a magyar vízilabda történetének első olimpiai aranyérme is, Komjádi Béla két ezüst után győzelemre vezette tanítványait. Ezen az olimpián nyerte első aranyérmét a kardcsapat tagjaként Gerevich Aladár, a legsikeresebb magyar olimpikon. Kard egyéniben Piller György, ökölvívásban (légsúlyban) pedig Énekes István volt a legjobb. Magyarország hat aranyérmet nyert, ennél csupán öt ország szerzett többet.

X. Nyári Olimpiai Játékok – 1932 Los Angeles
Az 1932. évi olimpiai játékokat július 30. és augusztus 14. között rendezték meg az Egyesült Államokban, Los Angelesben.
Résztvevő országok száma: 37, indulók száma: 1332; 1206 férfi és 126 nő.
A játékokon 17 sportág 128 versenyszámában avattak bajnokot.
 
Magyarország az 1932. évi olimpiai játékokon
Magyarországot 11 sportágban 54 sportoló képviselte (52 férfi, 2 nő).
A magyar csapat helyezései:
1. hely
Énekes István, ökölvívás, légsúly
Pelle István, torna, műszabadgyakorlat (talaj)
Pelle István, torna, lólengés
Piller György, vívás, kard egyéni
Vívás, kardcsapat: Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller György
Vízilabda: Barta István, Bródy György, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Németh János, Sárkány Miklós, Vértesy József
2. hely
Kárpáti Károly, birkózás, szabadfogás, könnyűsúly
Zombori Ödön, birkózás, szabadfogás, légsúly
Manno Miltiádész, művészeti verseny, szobrászat
Pelle István, torna, korlát
Pelle István, torna, egyéni összetett
3. hely
Bogen Erna, vívás, tőr egyéni
Kabos Endre, vívás, kard egyéni
Soós-Ruszka Hradetzky Zoltán, sportlövészet, kisöbű puska, fekvő
Tunyogi József, birkózás, szabadfogás, nagyközépsúly
Úszás, 4x200 m gyorsváltó: Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István
4. hely
Pelle István, torna, akrobatikus ugrás
Pelle István, torna, nyújtó
Péter Miklós, torna, függeszkedés
Torna, összetett csapat: Boros Péter, Hegedűs József, Pelle István, Péter Miklós
5. hely
Boros Péter, torna, függeszkedés
Boros Péter, torna, lólengés
Donogán István, atlétika, diszkoszvetés
Petschauer Attila, vívás, kard egyéni
Zombori Gyula, birkózás, szabadfogás, kisközépsúly
6. hely
Madarász Endre, atlétika, diszkoszvetés
Pelle István, torna, lóugrás
 
A magyar csapat 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett Los Angelesben. Ezzel a nem hivatalos éremtábla hatodik helyén végeztünk. Legsikeresebb sportolónk a tornász Pelle István volt, két arany-és két ezüstérmével. Piller György vívónk is duplázott, győzött a kardcsapat tagjaként és egyéniben is.

1936-ban a náci színekbe öltöztetett német főváros, Berlin volt az olimpia házigazdája. Hitler mindent megtett, hogy az olimpiát propagandaeszközként felhasználva legitimálja diktatúráját, ennek megfelelően nemzetiszocialista jelképekbe öltöztek a helyszínek, náci uralmi jelvénnyekkel volt feldíszítve a város. Számos zsidó származású sportoló távol maradt az olimpiától, ám a játékok legnagyobb sztárja egy „alsóbbrendű”, színes bőrű sportember lett: az amerikai Jesse Owens négy aranyérmet nyert atlétikában, távolugrásban egy német versenyzőt legyőzve… Berlin közelsége miatt népes magyar küldöttség utazott az olimpiára, 216 fő képviselte hazánkat, 21 sportágban. A magyarok nagy sikereket értek el: tíz arany-, egy ezüst- és öt bronzérem a berlini mérleg, amivel a harmadik legeredményesebb nemzet lettünk.

Kabos Endre két arany, Csik Ferenc és Gerevich Aladár egy arany- és bronzérmet nyert. Birkózóink és vívóink három- három aranyérmet szállítottak. Hosszú idő után ismét termett babér a magyaroknak atlétikában: Csák Ibolya magasugrásban diadalmaskodott. Csik Ferenc hatalmas csatában győzte le japán ellenfelét a 100 méteres gyorsúszás döntőjében, a korabeli tudósítások szerint az uszodában nemzetiségtől függetlenül minden jelenlévő tombolt. Még a németek is, pedig mi, magyarok nem tartoztunk az árja fajhoz. Mégis kész volt az ideológia: a fehér faj győzedelmeskedett a sárga japán felett… Csik Ferenc később katonaorvosként szolgált a második világháborúban, 1945-ben bombatámadásban hunyt el, sok más világhírű sportolónk mellett.

XI. Nyári Olimpiai Játékok – 1936 Berlin
Az 1936. évi olimpiai játékokat augusztus 1. és augusztus 16. között rendezték meg a német fővárosban, Berlinben.
Résztvevő országok száma: 49, indulók száma: 3963; 3632 férfi és 331nő.
A játékokon 22 sportág 129 versenyszámában avattak bajnokot.
 
Magyarország az 1936. évi olimpiai játékokon
Magyarországot 20 sportágban 216 sportoló képviselte (197 férfi, 19 nő).
A magyar csapat helyezései:
1. hely
Csák Ibolya, atlétika, magasugrás
Csik Ferenc, úszás, 100 m gyors
Elek Ilona, vívás, tőr egyéni
Harangi Imre, ökölvívás, könnyűsúly
Kabos Endre, vívás, kard egyéni
Kárpáti Károly, birkózás, szabadfogás, könnyűsúly
Lőrincz Márton, birkózás, kötöttfogás, légsúly
Zombori Ödön, birkózás, szabadfogás, légsúly
Vívás, kardcsapat: Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Nagy Ernő, Rajcsányi László, Rajczy Imre
Vízilabda: Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Sárkány Mikós, Tarics Sándor
2. hely
Berzsenyi Ralph, sportlövészet, kisöbű puska, fekvő
3. hely
Gerevich Aladár, vívás, kard egyéni
Palotás József, birkózás, kötöttfogás, középsúly
Platthy József, lovaglás, díjugratás
Torna, összetett csapat: Csillik Margit, Kalocsai Margit, Madary Ilona, Mészáros Gabriella, Nagy Margit, Tóth Judit, Tőrös Olga, Voit Eszter
Úszás, 4x200 m gyorsváltó: Abay-Nemes Oszkár, Csik Ferenc, Gróf Ödön, Lengyel Árpád
4. hely
Frigyes Dezső, ökölvívás, pehelysúly
Nagy Ferenc, ökölvívás, nehézsúly
Rajcsányi László, vívás, kard egyéni
Evezés, kormányos nélküli kettes: Győry Károly, Mamusich Tibor
Kézilabda: Benda Antal, Cséfay Sándor, Cziráki Ferenc, Fodor Miklós, Galgóczi Lőrinc, Koppány János, Kutasi Lajos, Máté Tibor, Páli Imre, Rákosi Ferenc, Salgó Endre, Serényi István, Szomori Sándor, Takács Gyula, Újváry Antal, Velkei Ferenc
Lovaspóló: Bartalis Kálmán, Bethlen István gróf, Dienes-Öhm Tivadar, Kovács Dezső, Szentpály Imre
Úszás, 4x100 m gyorsváltó: Ács Ilona, Bíró Ágnes, Harsányi Vera, Lenkei Magda
5. hely
Endrődy Ágoston, lovaglás, military, egyéni
Mándi Imre, ökölvívás, váltósúly
Orbán Nándor, öttusa, egyéni
Orczán László, kerékpározás, 1000 m időfutam
Tóth Ferenc, birkózás, szabadfogás, pehelysúly
Evezés, kormányos négyes: Éden Vilmos, Inotay Ákos, Mihó Miklós, Molnár László, Szymiczek Alajos
Evezés, nyolcas: Alapy Gábor, Ballya Hugó, Domonkos Pál, Hollósi-Jung Frigyes, Kapossy Imre, Kereszthy Ervin, Korompay Sándor, Szabó László, Szendey Antal
6. hely
Bácsalmási Péter, atlétika, rúdugrás
Zsuffka Viktor, atlétika, rúdugrás
Atlétika, 4×400 m váltófutás: Kovács József, Ribényi Tibor, Vadas József, Zsitvai Zoltán
Lovaglás, díjlovaglás, csapat: Keméry Pál, Magasházy László, Pados Gusztáv
 
Magyarország 10 arany-, 1 ezüst- és öt bronzéremmel a nem hivatalos nemzetek közötti éremtáblán a 3. helyet szerezte meg. A legeredményesebb magyar sportoló Kabos Endre volt, aki a kardcsapat tagjaként és egyéniben is aranyérmet nyert. Rajta kívül két éremmel – arany és bronz - tért még haza Gerevich Aladár vívó és Csik Ferenc úszó.

A berlini volt az utolsó olimpia a második világháború előtt. Hitler a német háborús készülődésről is el akarta terelni a figyelmet az impozáns rendezéssel, de ekkor már a többi nagyhatalom is lázasan fegyverkezett. A második világháború miatt két olimpia maradt el: 1940-ben (kijelölt helyszín: Helsinki) és 1944-ben (kijelölt helyszín: London). És bár a modernkori olimpia nem tudott békét teremteni, mint elődje az ókori városállamok között, a coubertini eszme újjáéledt 1948-ban.

megosztom