Az első nyolc mérkőzést 355.892 néző látta a helyszínen, ez 44.487-es átlagot jelent. A legtöbben az Ukrajna-Svédország találkozón ültek a lelátón, Kijevben, a döntő helyszínén 64.290 szurkoló váltott jegyet, a legkevesebben Lvivben voltak, a Németország-Portugália meccset 32.990-en tekintették meg, de csak azért ennyien, mert többen nem férnek el a stadionban.

Eddig összesen 20 gólt szereztek a csapatok, a mérkőzésenkénti átlag 2,5. A legtöbb találat (5) a 16-30. és a 46-60. perc között esett, míg a legkevesebbszer (2) az 1-15., a 31-45. és a 75-90. percben voltak eredményesek a válogatottak. A leggyorsabb gól (3. perc) a horvát Mandzukic, a legkésőbbi (82. perc) az orosz Pavljucsenko nevéhez fűződik. A gólcsúcsot (5) az Oroszország-Csehország mérkőzés hozta, a halálcsoport két találkozóján pedig mindössze egy-egy alkalommal sikerült betalálni a kapuba. Ugyanitt, a B jelű kvartettben szerepel a mezőny két eddig még eredménytelen csapata, Hollandia és Portugália. Büntetőt egy válogatott kapott, a görög Karagunisz 11-esét azonban a lengyel cserekapus, Tyton kivédte.

Az Európa-bajnokság sportszerű keretek között zajlik, a nyolc meccsen 25 sárga lapot osztottak ki a bírók, ami alig haladja meg a hármas átlagot. Kétszer villant a piros, méghozzá ugyanazon a mérkőzésen, a görög Papasztatopulosznak a második sárgája után kellett lemennie a pályáról, míg a lengyel kapust, Szczesnyt azonnal kiállították. A legsűrűbben Kassai Viktor figyelmeztette a játékosokat, az amúgy békésnek indult, és a döntetlent elégedetten nyugtázó spanyol és olasz válogatott találkozóján a magyar bíró hétszer mutatta fel a sárga kártyát. Ebben az olaszok voltak a ,,jobbak", csakúgy, mint a görögök, ők is négy ilyen lapot szedtek össze, igaz, a
helléneknél az egyik pirosat ért. A legsportszerűbb meccs az orosz-cseh volt, senkit sem kellett dokumentáltan fegyelmezni, de ugyanezt elmondhatja magáról a francia és az ukrán együttes is.

Az első körben 217 futballista lépett pályára, közülük 41 csereként. A görögök, a csehek, a hollandok, a németek, az olaszok, az írek, a horvátok, az ukránok és a svédek kihasználták a maximális változtatási lehetőséget, míg a lengyelek mindössze egyszer cseréltek, azt is kényszerből tették a már említett kiállítást követően. Az orosz Pavljucsenko a beállása után kilenc perccel gólt szerzett, ő állította be csehek elleni 4-1-es végeredményt. Nála is nagyobb tettet hajtott végre Di Natale, akinek öt perc is elég volt ahhoz, hogy vezetéshez juttassa az olasz válogatottat. A legnagyobb húzásnak azonban Szalpingidisz beállítása bizonyult, a szünet után lépett pályára, öt perc múlva egyenlített, majd negyedórával később az ő buktatásáért kapott 11-est a görög válogatott.

Az első forduló legjobbjának járó címre (ha lenne ilyen) minden bizonnyal az ukrán Sevcsenko lenne a legesélyesebb. A 2004-ben Aranylabdát kapott kijevi csatár túl a 35. életévén hat perc alatt megfordította a svédek elleni meccset, két góljával főszerepet játszott abban, hogy Ukrajna győzelemmel mutatkozott be az Európa-bajnokságon, és így továbbjutási eséllyel folytathatja a tornát.

S hogy mi sem maradjunk ki a statisztikából...A jelenleg pont nélkül álló öt válogatottal a közelmúltban szoros kapcsolatba kerültünk. Portugáliával és Svédországgal  a 2010-es világbajnokság selejtezőjében hozott össze bennünket a sors, Ronaldóék csoportmásodikként play off meccset játszottak a bosnyákokkal, és kijutottak Dél-Afrikába. A legutóbbi Eb-kvalifikációban megkaptuk a hollandokat és ismét a svédeket, az Oranje csoportelsőként, Ibrahimovicék pedig legjobb másodikként vehetnek most részt a kontinenstornán. Robbenékkel az ősszel kezdődő vb-selejtezőkön újra találkozunk, bízzunk benne, hogy szeptember 11-én - ellentétben velünk - nem lesznek még harapós kedvükben.

Bár a csoportmeccsek első köre után nincs sok értelme rangsorolni a csapatokat, az azért szembetűnő, hogy éppen az a két együttes áll a képzeletbeli tabella alján, amelyik a magyar válogatott ellen tartotta a főpróbáját. A cseheket ugye legyőztük, az írekkel ikszeltünk, és úgy fest, egyikük sem tudta még felvenni az Eb ritmusát. Hogy aztán ebben az ütemtévesztésben van-e nekünk szerepünk, s ha igen, mekkora, azt mindenki döntse el maga...