Dibusz Dénes első szezonját töltötte az élvonalban, de máris az NB I legjobb kapusai között emlegetik. A fiatal pécsi hálóőrt a hathárom.hu a PMFC tavaszi visszaeséséről, tapasztalatairól és a jövőjéről is kérdezte.

- Túl vagy az első szezonodon az első osztályban, tényleg hatalmas a szakadék az NB I és az NB II között?
- Mindenképpen nagy a különbség a két osztály között, de úgy gondolom, hogy a csapat elég gyorsan felvette az NB I ritmusát, színvonalát. Nekem személy szerint sokkal nagyobb volt például a különbség az U19-es és az NB II-es bajnokság között.

- Remekül indultatok a Péccsel, amivel magasra tettétek a lécet. Tavasszal nem sikerült az őszi teljesítményt megismételni, ez minek tudható be?
- Nagyon jól sikerült az őszi szezon, mondhatjuk minden várakozást felülmúlóan. Mi is úgy éreztük, hogy az idény végén egy szép helyezés is benne van a pakliban, azonban a tavaszi szezon katasztrofálisra sikeredett. Amennyire én látom, ennek nagyon sok összetevője lehet. Kezdve ott, hogy nagyon kevés pihenője volt a csapatnak tavaly nyáron, és esetlegesen mentálisan elfáradtunk, vagy az a szerencse faktor, ami ősszel megvolt, tavasszal teljes mértékben a visszájára fordult. Ezen kívül én úgy érzem, nem volt olyan kemény munka ebben a csapatban, ami alapján rászolgáltunk volna a győzelmekre, sajnos a téli felkészülésünk nem volt az igazi. Talán egy kicsit el is kényelmesedett a társaság, a kudarcok sorozata pedig csak még mélyebbre taszított minket.

- Megzavarta-e az edzőváltás a csapatot, másfajta munkát végeztetek-e Mink Olivérrel?
- Úgy gondolom, hogy nem zavarta meg a csapatot az edzőváltás, mivel nem lehetett azt érezni, amit egy évvel ezelőtt, Kiss László leváltásakor. Mindenki szeretett volna bizonyítani, a játékunk feljavult, megpróbáltunk mást játszani, mivel az észrevehető volt tavasszal, hogy kiismerték az addigi játékunkat. A fordulópont az a siófoki vereség volt, amikor a hazai csapat a 90. perc után fordította meg a mérkőzést. Így visszagondolva az okozott egy olyan lelki törést mindenkiben, amin nem tudtunk felülemelkedni sajnos. Egyébként Mink Olivérrel véleményem szerint jó munkát végzett a csapat, pörgősebbek, keményebbek lettek az edzések, nagyon sajnálom, hogy ennek az eredményekben semmi nyoma sem mutatkozott.

- Sánta András érkezik a Pécshez, de már kijelentették a vezetők, hogy Te maradsz az első számú kapus. Milyen kapusnak tartod őt, mennyire lehet a riválisod?
- Nem szeretem azokat a helyzeteket, amikor előre le van fektetve, hogy ki az első számú kapus és ki a második. Szerintem ez most sem lesz másként, hiszen Sánta András egy tapasztalt kapus, amikor a tavalyi évben megkapta a bizalmat, akkor véleményem szerint jól helyt is állt. A felkészülési időszak alatt mindketten bebizonyíthatjuk azt, hogy melyikünk a jobb és ennek alapján dönt majd a vezetőedző, hogy ki álljon a kapuban. Nagyon remélem, hogy ugyanúgy, ahogy a korábbi években Sólyom Csabával, Holczer Ádámmal vagy Strublics Józseffel, vele is jó kapcsolatot fogok kialakítani, és egymást segíteni fogjuk mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken.

- Egy év alatt az NB I egyik legjobb kapusa lettél, tudsz-e még fejlődni itthon, vagy már szívesen igazolnál külföldre? Tudsz-e megkeresésekről?
- Konkrétan nem tudok arról, hogy lenne megkeresésem, egy-két érdeklődőről hallottam, de nem tervezem a váltást, ezért nem is foglalkozok ezzel a dologgal. Ha úgy érzem, hogy már nem tudok itthon fejlődni, akkor mindenképpen szeretnék továbblépni, de jelen pillanatban még úgy gondolom, hogy nagyon sok tanulnivalóm van. Nagyon szeretném azt, ha a Matyi Dezső tulajdonos által kitűzött cél elérésében segítségére lehetnék a csapatnak, és nemzetközi mérkőzésen védhetném a PMFC kapuját.