Fővárosi tréfa Bostonban

Délutáni mérkőzéssel folytatódott a címvédő Boston Bruins és a Washington Capitals párharca, ami a fővárosiak győzelmét hozta, miután Alexander Ovecskinéknek sikerült a negyedik meccs lendületét átmenteni az ötödik összecsapásra. Az előző találkozókkal ellentétben ezúttal a Washington felnőtt a Boston mellé, és a lövésmutató sem lett olyan egyhangú, mint azt a párharcban eddig megszokhatták a nézők.

Egy valaki azonban ismét biztos pontot nyújtott a Washington hátsó alakzatában, ez pedig Braden Holtby volt, aki újabb fantasztikus teljesítménnyel vezette sikerre csapatát. A fiatal portás 34 védést mutatott be a rendes játékidő során, és még az sem szegte a kedvét, hogy a Boston 2-0-s, illetve 3-2-es hátrány után is képes volt kiegyenlíteni. Troy Brouwer találata másfél perccel a vége előtt azonban már olyan későn esett, amire nem tudott időben válaszolni a címvédő együttes.

Először a párharc során lépéselőnybe került a fővárosi egylet, azonban még nem dőlhetnek hátra kényelmükben, hiszen a Bruins tavaly a nagydöntőben is képes volt 2-3-as összesítésről fordítani a Vancouver ellen, és megnyernie a Stanley-kupát. Hogy ezt idén is megismételjék, ahhoz Holtby egyre duzzadó önbizalmát is meg kellene csapolniuk a Bocsoknak, amivel egyelőre problémáik akadnak.

Elhúzták a Sharks nótáját

A St. Louis személyében megvan az NHL második továbbjutója is az első körből, miután a Blues az ötödik találkozón is győzedelmeskedett, zsinórban negyedszer a San Jose Sharks felett. Így hiába erősítettek a Cápák a nyár folyamán cserék útján, melyeket követően sokan végső esélyesként kiáltották ki őket a szezon előtt, idén is kudarcot vallottak, és már az első körben kiesett az elmúlt két esztendő nyugati főcsoportdöntőse.

Mezőnyben pedig a Sharks abszolút partiban volt a második helyen kiemelt Blues együttesével, viszont a pályán látott kiegyenlített küzdelem nem mutatkozott meg a találatok számában. Bár Joe Thornton a második harmad utolsó percében megszerezte a vezetést a vendégeknek, a záró periódus közepén egy perc alatt fordítani tudtak a hazaiak, majd Andy McDonald üres kapus találata eldöntötte a találkozó és a párharc sorsát.

Brian Elliott folytatta a Sharks játékosok életének megkeserítést, és ezúttal is magabiztos teljesítménnyel abszolválta a mérkőzést. A Bluesban idén élete szezonját futó portás az ötödik mérkőzést is impozáns mutatókkal zárta: 26 védéssel, és 96.3%-os védési hatékonysággal. A párharc öt találkozója közül négyen lépett pályára Jaroslav Halak sérüléséből kifolyólag, és ezeken a meccseken csupán nyolc gólt kapott, és 95.15%-os eredményességgel hatástalanította a rá zúduló lövéseket.

Anderson-fal, és Spezza-dupla

Jason Spezza, az Ottawa legnevesebb csatára mindeddig adós volt a gólokkal a New York elleni párharc alatt. Első két gólját a lehető legjobb pillanatokra időzítette. A Senators visszatért a Nagy Almába a párharc ötödik mérkőzésére annak reményében, hogy megszerezhetik első vezetésüket a szériában. Spezza és a kanadaiak kapusa, Craig Andersson gondoskodott róla, hogy ez meg is valósuljon.

Andersson már eddig is megmutatta, hogy képes felvenni a versenyt Henrik Lundqvisttal, a kérdés azonban az volt, hogy túl is tud-e nőni rajta. Az ötödik meccs alapján ez is megválaszolódott: igen. A kanadaiak portása mind a 41 lövést hárította, melyet a Rangers játékosok eresztettek kapujára, így csupán egy Senators találatra volt szükség, hogy a továbbjutás kiharcolásának esélyével térhessenek vissza a kanadai fővárosba.

Spezza már az első harmadban megszerezte ezt a gólt, az idei playoffban az elsőt a saját részéről, majd később meg is toldotta azt eggyel a meccs végén, miután betalált az extra csatárért távozó Henrik Lundqvist üres kapujába.

A New York első kiemelt létére ugyanabban a cipőben találja magát, mint nyugaton a Vancouver, azaz már csak egy vereség választja el őket a kieséstől. A Rangers csatároknak alaposan össze kell kapniuk magukat, ha nem akarnak szégyenbe kerülni, de egyelőre Andersson Lundqvistot idéző formájával nem tudnak mit kezdeni. Erre kell megoldást találniuk hétfőig, ha nem akarnak idő előtt távozni a playoff mezőnyéből.

A Sólyom végveszélyben támadt fel

A Chicago Blackhawks alatt nagyon rezgett a léc az ötödik találkozó előtt, de sikerült megmenekülniük, legalábbis egyelőre. A Sólymok a Phoenix otthonába látogattak, hogy mentsék, ami menthető, és ne essenek ki szégyenszemre már öt mérkőzés után.

A találkozó előtt kedvező híreket kaptak, bár igazából nagyon nem befolyásolta a Chicago játékosait az NHL döntése, miszerint Raffi Torrest 25 mérkőzés erejére eltiltották a játéktól, miután durván leütközte Marian Hossát, a Blackhawks klasszis csatárát, akit a harmadik találkozón hordágyon kellett levinni a pályáról. A Sólymok egyetértettek az eltiltás mértékével, de természetesen jobban szerették volna, ha az egészre nem kerül sor, hiszen Marian Hossa nélkülözése nagy érvágást jelentett számukra.

Ennek ellenére a szlovák csatár hiányában is megtették az első apró lépést a nagy örömök felé. A Chicago számára némileg ismerős lehet a terep, hiszen egy évvel korábban a Vancouver ellen 0-3-ról harcolták ki a hetedik mérkőzést, ahol végül elbuktak. Most viszont zsinórban három győzelem továbbjutást érne a részükről, és az elsőt meg is szerezték, a párharc hagyományaihoz igazodva hosszabbításban.

Végig a Chicago dominált az ötödik mérkőzésen, kétszer annyit lőttek kapura, mint a hazaiak, azonban Mike Smith, a hazaiak kapusa sokáig tartotta magát és a csapatát. A hosszabbításban viszont már ő is tehetetlennek bizonyult Jonathan Toews kísérleténél, és ezzel a Chicago 3-2-re módosította a párharc állását. A felek hétfőn ütköznek meg Chicagóban, ahol eddig mindkét meccsüket elvesztették a Sólymok, így hajtani fogja őket annak a tüze is, hogy szépen búcsúzzanak el közönségüktől az első körben.

Theodore-t sem kell félteni

Ami a negyedik mérkőzésen Martin Brodeurról szólt, az a következő összecsapáson Jose Theodore-ról. A hányattatott sorsú francia-kanadai kapus, aki karrierje elején alapszakasz MVP címet is elhódított, hosszú évek sikertelensége után talált új otthonra Floridában, mely csapatot sikerült a rájátszásba vezérelnie.  A harmadik meccs után azonban úgy tűnt, hogy el is játszotta a vezetőedző, Kevin Dineen bizalmát, és a negyediken már Scott Clemmensen kezdett.

Clemmensen legnagyobb pechjére Brodeur legnagyobb dühével nézett szembe, és míg a Devils portása egyszer sem kapott gólt, az egykori Devils játékos hálóját négyszer is bevették az Ördögök. Így hát az ötödikre visszakerült Theodore, aki ugyanúgy égett a bizonyítási vágytól, mint Brodeur pár nappal korábban. Ennek eredményeképp hasonló teljesítménnyel tért vissza a Florida kapujába.

Theodore végül 30 védéssel abszolválta az összecsapást, és karrierje mindössze második shutoutját jegyezte. A többiről gondoskodtak a mezőnyjátékosok, előbb Kris Versteeg talált be a Florida életveszélyes emberelőnyéből, majd Scottie Upshall használta ki, hogy Brodeur elidőzött a kapuja mögött, és könnyedén duplázta meg a hazaiak előnyét. Tomas Kopecky találata már nem osztott, nem szorzott fél perccel a vége előtt, és a Floridának így sikerült nullázással válaszolni a két nappal korábbi nullázásra.

A Florida 3-2-re vezet a párharcban, és már csak egy győzelem választja el őket a franchise történetének második első körös továbbjutásától. A Panthers az 1996-os rájátszásban egészen a nagydöntőig verekedte magát, de azóta mindkét playoff-párharcukat elvesztették, most viszont nagyon közel állnak ahhoz, hogy javítsanak playoff-mérlegükön.