Forma-1

A hétvége legnagyobb menői - szavazás

  • Kele János

Ki volt a hétvége legmenőbb sofőrje? Az alázó Button, a feltörő Vettel, vagy az utolsó körökben előző Kobajasi?

Button győzelmével indult a 2012-es évad, de kár lenne tagadni, az angol pilótán kívül még szép számmal akadt jó teljesítmény a vasárnapi Ausztrál Nagydíjon. Mi most a hétvége öt legnagyobb menőjéről emlékezünk meg kiemelten, de a hozzászólások között várjuk az esetleges kiegészítéseket is: szerintetek ki volt az szezonnyitó legmenőbb versenyzője? Szavazzatok!

Jenson Button (angol, McLaren-Mercedes, 1. hely)
Már a hétvége legelején bizonyította, hogy mind az autója, mind ő remek formában kezdi a szezont, a pénteki első szabadedzésen rögvest a leggyorsabbnak bizonyult. A második és a harmadik gyakorláson ennek megfelelően már a versenybeállításokat keresgélte, de ahhoz, hogy jó esélye nyíljon a győzelemre, létszükséglet volt egy jó eredmény a szombati időmérőn. A csapattárs Lewis Hamiltontól alig lemaradva végül második lett, ez pedig, kiegészülve szemmel is jól látható kiegyensúlyozottságával és magabiztosságával remek alapot szolgáltatott a vasárnapi futamra. Már a rajtnál lehagyta Hamiltont, és később sem nézett vissza, elképesztően sima győzelmet aratott, nyugalmát még az sem zavarta meg, hogy a verseny 38. körében, fölényes vezetésénél a pályára gurult a Safety Car. Legyőzhetetlennek és megközelíthetetlennek tűnt, kétség sem fért ahhoz, hogy négy éven belül a harmadik Ausztrál Nagydíját is megnyeri – nagy kérdés, hogy vajon képes lesz-e egész évben ennyire dominánsan versenyezni.

Sebastian Vettel (német, Red Bull Racing-Renault, 2. hely)
Az előző évaddal ellentétben ezúttal már a szezon első versenyén összehozott néhány hibát, de kár lenne vitatni, ezekkel együtt is a maximumot, vagy talán még többet is hozott ki a hétvégéből. A szombati harmadik szabadedzésen a kavicságyban találta magát, majd az időmérőn sem villogott, nem, hogy a pole pozícióra nem volt esélye, de még a saját csapattársa is kibabrált vele, és csupán hatodikként zárt. Vasárnap azonban rengeteg kritikára rácáfolt, bemutatta, hogy igenis képes a mezőnyben ragadva is jó versenytempót diktálni, sőt, akár a középmezőny elejéről is oda tud érni a dobogóra. A rajtnál a kisebb kalamajkába keveredő Webbert és Grosjean-t is lehagyta, Rosberget röviddel ezután a pályán előzte meg, majd amikor a 10. körben Michael Schumacher is kipottyant előle, már csak a két McLaren volt előtte. Bár hangzatos nyilatkozatai szerint Hamiltont mindenképpen befogta volna, igazság szerint nagyon is kezére játszott a biztonsági autó megjelenése a pályán: nagyban ennek köszönhetően tudta a depózások alatt megelőzni Lewist és a dobogó második fokára keveredni. Button ellen már esélye sem volt, és ha a kvalifikációkon nem hozza a tavalyi formáját, akkor nem biztos, hogy bármikor ebben az évben lesz…

Kamui Kobajasi (japán, Sauber-Ferrari, 6. hely)
Már a pénteki szabadedzéseken is nagyon jó tempót villantott meg a Sauber és Kobajasi, az autón látszott, hogy alapjaiban egy remekül sikerült konstrukció, még akkor is, ha kicsit nehezen kezelhető. A japán viszont éppen az a típusú pilóta, aki képes megbirkózni a nehezebb helyzetekkel is, ezt bizonyította a szombati időmérőn a Q1 megnyerésével, más kérdés, hogy percekkel később jött a kivétel is, ami erősíti a szabályt: a legjobb tíz közé már nem tudta magát beverekedni, holott az autó egyértelműen elég jó lett volna hozzá. A vasárnap már sokkal jobban alakult a számára, igaz, a rajtnál kicsit sérült a hátsó szárnya, nem tudta teljesen elkerülni a Bruno Senna-féle balesetet. Később remekül tört előre, és annak ellenére bejött hatodiknak, hogy a biztonsági autós fázisból nem jött ki a legjobban. Az utolsó körökben ellenállhatatlan volt, Kimi Räikkönent kívülről előzte, a kakaskodó Perez-Rosberg párost pedig néhány kanyarral a cél előtt utasította maga mögé.

Pastor Maldonado (venezuelai, Williams-Renault, kiesett)
Már az időmérőn egyértelműen élete legjobbját futotta a hetedik hellyel, de az igaz show a versenyen mutatott teljesítménye volt: ráadásul mivel a csapattárs Senna fikarcnyit sem mutatott hozzá képest, azt sem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a Williams biztosan jelentőset lépett előre tavalyhoz képest. Már a vasárnapi rajtot is kiválóan kapta el, kimaradt a kisebb koccanásokból, és Romain Grosjean mellett is egy remek manőverrel hajtott el. A versenytempója is kielégítő volt, bizonyos részeiben a futamnak simán tartotta a Ferrarik (illetve egészen pontosan Alonso, hiszen Massánál jóval gyorsabb volt) tempóját. A hatodik helyével már az évad első versenyén több pontot szerezhetett volna, mint tavaly az egész csapat az egész évben, de túlságosan optimista volt Alonso megelőzését illetően, egy pillanatra a fűre hajtott, és pillanatok alatt véget ért a versenye. Nagy hiba volt, tény, de ettől még nem válik semmissé az egész hétvégén mutatott remek formája, kíváncsian várjuk meg tudja-e ezt ismételni a későbbiekben.

Sergio Pérez (mexikói, Sauber-Ferrari, 8. hely)
Pénteken rajta is látszott, hogy nagy reményekkel várhatja a szezont, ám a szombati időmérő meglehetősen odavágta az esélyeit: egy váltóhiba miatt a Q2-ben nem tudott mért kört futni, majd mivel az alkatrészt ki is kellett cserélni, automatikusan öt hellyel hátrébb, a 22. pozícióba csúszott vissza a rajtrácson. A rajtnál ismét nem volt szerencséje, hiába kapta el mesterien a zöld lámpákat, koccant a csapattárs Kobajasival, és megsérült az első szárnya – úgy tűnt számára ezzel elérhetetlen messzeségbe kerül a pontszerzés. Hogy mégsem így lett, arról az egy kiállásos taktikája gondoskodott: csupán a 25. körben depózott, és pedig azt is jelenti, hogy nem kevesebb, mint 34 kört kellett lágy keverékű abroncsokon teljesítenie. Másnak ez valószínűleg megoldhatatlan feladat lett volna, ő azonban simán teljesítette a feladatot, és bár a végén összeakasztotta a bajszát Nico Rosberggel, a nyolcadik helyre így is be tudta menteni az autóját.