A jamaicai Usian Bolt mellett a kenyai David Rudisha volt az elmúlt évek egyik legismertebb és legsikeresebb férfi atlétája. A 800 méteres síkfutás világbajnoka és világcsúcstartója természetesen Londonra időzíti a csúcsformáját, ahol első maszáj származású futóként szeretne olimpiai bajnoki címet szerezni. A 23 éves kenyai atléta édesapja, Daniel indult az 1968-as nyári olimpián, ahol első maszáj olimpikonként tagja volt a 4x400 méteres váltóban ezüstérmet szerző kenyai csapatnak. Édesanyja, Naomi pedig 400 gátas volt annak idején, így a génjeiben örökölte a sportág szeretetét. David ennek az "örökségnek" megfelelően uralja is a 800 méteres táv versenyeit az utóbbi három évben, így természetesen ő lesz majd augusztus 9-én a londoni 800-as döntő fő esélyese is. Még akkor is, ha a táv két korábbi világrekordere, a brit Sebastian Coe és a kenyai születésű, de sikereit már dán színekben elérő Wilson Kipketer sohasem nyert olimpiát 800 méteren.
„Az olimpia egy különleges verseny, amelyet megnyerni hatalmas kiváltság. Nekem világbajnokként és világrekorderként már csak az olimpiai győzelem hiányzik pályafutásomból”, így ez lesz a célom erre az évre" - nyilatkozta a jelenleg még Ausztráliában versenyző Rudisha, aki 2010 augusztusában a legendás előd, Wilson Kipketer 13 éve fennálló világrekordját adta át a múltnak (Berlin - 1:41.09), majd egy héttel később Rietiben tovább javította (1.41.01) saját rekordját is. Ezt követően 34 versenyes győzelmi sorozatot épített fel 800 méteren, melynek során tavaly Teguban a világbajnoki címet is megszerezte. A szenzációs (két világcsúcsot hozó) 2010-es évben az IAAF év atlétája elismerést is elorozta Bolt elől. Eredményességben nem, de személyiségét tekintve nagyban különbözik a háromszoros olimpiai bajnok jamaicai futótól. A sokat pózoló (igaz mindig mosolygós), a középpontba igyekvő Usain Bolttal ellentétben ő ugyanis roppant szerény és mindenféle sztárallűrtől mentes sportoló.
A sikerek óriási ismertséget hoztak számára hazájában is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy világcsúcs futásai után a félnomád népnek számító maszájok azzal a harci dísszel tisztelték őt meg (ld. lenti kép), amely a hagyomány szerint csak azoknak jár, akik képesek egy oroszlán elejtésére is. „Imádom a népemet, a maszájokat, hiszen mindannyian nagyon jó emberek. Az olimpián szeretném őket boldoggá és büszkévé tenni. Tavaly hihetetlen fogadtatásban részesítettek a világbajnokság után, az olimpián értük is küzdeni fogok. Ha sikerül nyernem, az óriási dolog lenne, mert én lehetnék az első maszáj olimpiai győztes” - nyilatkozta a múlt héten Sydneyben 400 méteren versenyző Rudisha, aki az ausztrál városban 45,82-es futással lett második. A verseny azért is lehet fontos kabala a kenyai atléta számára, mert két éve szintén Sydneyben kezdte meg az atlétikai szezon, ami aztán fényes sikereket és elismerést hozott számára.
Rudisha 400 méteres futóként kezdte karrierjét, de az ír Colm O’Connell tanácsára váltott versenyszámot és ment fel a kétkörös távra. A 2006-os pekingi junior világbajnokság megnyerése után az „Afrika büszkesége” becenévvel illették őt, tehetségét és lendületét azonban két évvel később a kínai fővárosban már nem tudta megmutatni, akkor ugyanis sérülés miatt lemaradt az olimpiáról. A következő évben a berlini világbajnokság elődöntőjéből nem jutott tovább, mert a futam közbeni lökdösődésben ritmust vesztett. „A tavalyi világbajnoki sikerem azért is volt fontos, mert a két elszalasztott világverseny után mindenki azt akarta, hogy nyerjek. Nagy volt rajtam a nyomás, amit a világbajnoki cím óta viszont már nem érzek” - mondta Rudisha. Az olimpián nem csak fő számában, 800-on tervez indulni, de adott esetben - édesapja mexikóvárosi szereplése előtti tiszteletből - besegíthet a kenyai 4x400-as váltónak is, amely kis szerencsével akár döntőt is futhat majd Londonban.