Az NHL agyrázkódás-csapata

Múlt héten keseregtünk Sidney Crosby és Claude Giroux távolléte miatt, napokkal később azonban sokkal súlyosabbá vált a helyzet az agyrázkódásokat illetően. Chris Pronger, a Philadelphia Flyers csapatkapitánya, és egyszeres Stanley-kupa győztese, bejelentette, hogy idén sem az alapszakaszban, sem a rájátszásban nem fog pályára lépni. Hogy állapota mennyire súlyos, arról maguk a hozzátartozók tájékoztatták a csapatot: Pronger emlékezetkieséssel és szédüléssel küszködött, és ez már napi rendszerességgel jött elő az all-star védőnél. Ilyenkor már nem is a játékos karrierje, hanem konkrétan az egészsége forog kockán, és megint eltűnődik az ember, hogy mik lehetnek a játékosok tűrőképességeinek határai, hogy ilyen kockázatok ellenére is napról napra jégre szállnak.


Fel sem ocsúdhatott a Pronger kiesése okozta sokkból a Philadelphia, amikor újabb játékos került fel az agyrázkódást szenvedettek listájára: Sean Couturier-vel Giroux-hoz hasonlóan saját csapattársa, Kimmo Timonen „végzett”, miután egy kék vonalról eleresztett lövés fejen találta a kapus kilátását blokkoló újonc csatárt. Couturier az esetet követően azonnal összeesett, és a meccset követően a Flyers általános menedzsere, Paul Holmgren erősítette meg mindenki félelmét, hogy az ifjú csatár szintén agyrázkódást szenvedett.


A Carolina még ennél is rosszabb helyzetben van, hiszen nem elég, hogy keleten a sereghajtók közé tartozik, de kénytelenek mellőzni a tavalyi év rookie-ját, Jeff Skinnert, valamint az egyik top védőjüket, Joni Pitkänent - ki gondolná, hogy őket is agyrázkódások tették el láb alól jó időre.

Az NHL természetesen máris elkezdte vizsgálni az eseteket, de nincs könnyű helyzetben. Legújabb felvetés alapján módosítanák a játékosok könyök és vállvédőjét, hogy ütközésekkor ne érje akkora ütés a játékosokat. Bár a felvetés jó, azt elfelejtik az NHL-nél, hogy a legtöbb agyrázkódásba torkolló ütközés már nem a szabad jégen esik, hanem pont a palánk mellett, azáltal, hogy a palánkra lökik a játékosokat.

Akárhogy is legyen, minél előbb vissza kell szorítaniuk a sérüléseket, mert mint Pronger esetében is látható, itt már nem csak karrierek, hanem egész életek forognak kockán. Az NHL a legkevésbé sem szeretné, ha Halál Liga szinonimájává nőné ki magát.

Mindenesetre szemezgessünk ezzel a névsorral: Sidney Crosby, Ray Giroux, Marc Savard, Jeff Skinner, Joni Pitkänen, Chris Pronger. Jelenleg ők mind agyrázkódás miatt kényszerülnek távol maradni imádott sportjuktól. Remélhetőleg ez a névsor nem fog bővülni már a szezon során, mert így is túl nagy áldozatokat szedett már.

Brodeur a kiöregedés szélén

Martin Brodeurről sokat lehet vitatkozni, de az nem tagadható, hogy az elmúlt két évtized legmeghatározóbb egyénisége a sportágnak. Háromszoros Stanley-kupa győztes, kétszeres olimpiai bajnok, négyszeres Vezina- (legjobb kapus) és ötszörös Jennings-trófea (legkevesebb kapott gól) nyertes, és hogy teljes legyen a lista, tízszer szerepelt all-star gálán. Az NHL legeredményesebb kapusa, 625 győzelemmel és 116 shutouttal, a rájátszásban pedig 99 győzelemnél és 23 shutoutnál jár.

A számok önmagukért beszélnek, mondhatjuk, és bizonyos, hogy ezek a számok még sokáig fenn fogják tartani a francia-kanadai kapust a kapuslisták élén. Halhatatlanok csarnokában is biztos a helye, és minden valószínűséggel a negyedik Devils-játékos lesz, akinek a mezszámát vissza fogják vonultatni, amint szögre akasztja a korcsolyáit.

De mikor fog bekövetkezni ez? Lehet, hogy hamarabb, mint hinnénk. Brodeurnek az idei évre meg élő szerződése van, de a nyár bekövetkeztével lejár. A folytatás sok mindentől függ - egy esetleges lockout bekövetkeztével majdnem biztos, hogy Brodeur nem fog visszatérni, ha ismét egy teljes szezon elmarad. Bár eddig szinte mindenki biztos volt benne, hogy még egy évet marad az NHL-ben, ezek a hangok egyre halkabbak kezdenek lenni.

A számok nem hazudnak, és az elmúlt 2-3 szezon mutatói sem. Brodeurt egyre gyakrabban érik sérülések, ami nem túl ritka az idősödő kapusoknál, azonban Tim Thomasszal ellentétben a teljesítménye is hanyatlani kezdett. Tavaly karrierje első olyan szezonját zárta, amikor kevesebb győzelmet szedett össze, mint vereséget, és idén sem úgy megy az élő legendának, ahogy azt a korábbi években megszokhattuk tőle.

A keddi Devils-Rangers párbaj a tökéletes példája annak, hogy mi a baj Brodeurrel: immáron nem tud egyedül meccset nyerni, mint azt tette éveken keresztül a lockoutot követően. Pedig már nincs is túlhajszolva, tekintettel vannak korára, de egyszerűen hiányoznak Brodeurtól azok a védések, melyekből a csapattársak építkezhetnének. A túloldalt ellenben Henrik Lundqvist bemutatta ezeket a bizonyos védéseket, és hiába lőtte túl a Devils a Rangerst, mégis a New York-i gárda távozhatott a két ponttal a mérkőzésről.

Brodeur idén 19 meccsen kezdett, de nem egy alkalommal kellett lecserélni őt, ami szintén nem megszokott a kapuszsenitől. Ahogy az idei mutatói sem. Nyolc győzelme mellett kilenc vereség virít, de ami még ennél is árulkodóbb, az a 3.08-as kapott gólátlaga, és a 88%-os védési hatékonysága. Kollégája, Johan Hedberg ezzel szemben tíz győzelemmel és csupán hat vereséggel büszkélkedhet, és a kapus mutatói is sokkal jobbak Brodeurénél: 2.41-es kapott gólátlag és 91%-os védési hatékonyság, és mindezek mellett két shutout.

Ami újonc szezonja óta nem történt meg, az most könnyen megeshet, ha folytatódik ez a tendencia, miszerint Brodeur töltheti be a cserekapus pozícióját, ami nagyot lökne a kapuson a visszavonulás gondolata irányában. Bár még mindig sok van hátra, és koránt sem szabad leírni Brodeurt, a számok, mint tudjuk, sosem hazudnak.

A Wild teljesítménye visszaesett, míg a Boston a Philly feletti 6-0-s győzelmével jelezte, hogy még továbbra is ligaverő formában van. A Kings megkapta új, hivatalos vezetőedzőjét Darryl Sutter személyében, akivel talán sikerül visszatalálniuk a rendes vágányra a Királyoknak.