- Tíz éves voltam, amikor Mosonmagyaróváron elkezdtem dzsúdózni, s talán még ma is a tatamin küzdenék, ha nem akadályoz meg ebben a későbbi kapitány. Tizenhat évesen döntés elé kerültem: vagy a cselgáncs vagy a birkózás, én pedig a birkózás mellett döntöttem, bár végleg csak 2003-ban mondtam búcsút az első sportágamnak.

- Az eredményeket látva elmondható, hogy jól döntött, hiszen a 2005-ös, budapesti világbajnokságon, huszonkét évesen már ezüstérmet vehetett át az eredményhirdetéskor.
- Azóta sok minden történt, hiszen nyolc világbajnokságon is megmérethettem magamat. A pekingi fiaskót követően 2009-ben harmadik, egy évvel később ötödik, most pedig második lettem. Mivel az eredeti súlycsoportom, az 59 kiló nem szerepel az olimpiai programban, ezért feljebb kellett mennem. Úgy érzem, mostanra már beleerősödtem a 63 kilósok mezőnyébe. Megszoktam az erő fokozott jelentőségét, s azt is, hogy többnyire nálam magasabbakkal mérkőzöm. Így nekem kell őket mozgatnom, megpróbálni fogást csinálni rajtuk.

- Mik az erényei és melyek a gyenge pontjai?
- Legsikeresebb akcióm a csípődobás, de talán még inkább a belső combdobás. A lábamat viszont még jobban kell védenem. Legnagyobb riválisom, a japán Kaori Icho is a lábramenéseivel tudott legyőzni.

- A Londonra történő sikeres felkészüléshez mi mindenre lenne szüksége?
- Talán egy dolgot említenék. 2006-ban már részt vehettem Japánban egy csaknem egy hónapig tartó, nagyon hasznosnak bizonyult edzőtáborozáson, amire a tavasz folyamán remélhetőleg ismét sor kerülhet. Egyébként pedig mindent el fogok követni azért, hogy aranyérmesként térhessek haza az angol fővárosból.

- Köztudott, hogy férje, Wöller Ákos a női birkózó-válogatott szakágvezetője. Ez mindenképpen előnyt jelenthet számára.
- A hiedelmekkel szemben elmondhatom, hogy otthon a lehető legkevesebbet beszélünk a birkózásról. Igyekszünk a birkózóteremben tartani a szakmázás színterét. Civilben nagyon szeretünk moziba-színházba járni. Leginkább az Operett Színház előadásait kedvelem.

- Szurkolóként mit vár a magyaroktól Londonban?
- Nálam a cselgáncs a legelső - bízom benne, legalább egy érem összejön nekik. Ha így lesz, azt elsősorban Mészáros Anett révén remélem. A vízilabdázók most is nyerhetnek, a férfi kézilabdázók kijutásában pedig nagyon bizakodom.

mob.hu / Jocha(Press) Károly