A Magyar Nagydíjat követő hosszú nyári szünet alatt mindenki úgy kalkulált, hogy a spái és a monzai versenyhétvége alatt dőlhet el, lesz-e még verseny idén a világbajnoki címért. A legtöbb szakértő úgy okoskodott, hogy ezeken a pályákon a McLaren, vagy a jól fejlesztő Ferrari is könnyedén felnőhet a Red Bullok szintjére, a végsebességüket tekintve közel sem világverő salzburgi gépek pedig egy-egy rosszabbul sikerült (értsd: nem pole pozíció) időmérés után kellemetlen helyzetekbe keveredhetnek a futamon is. Néhány egészen elvetemült szurkoló fejében még az is megfordult, hogy Vettel esetleg kiesik az egyik versenyen, így pedig talán újra nyílttá válik a világbajnoki sorozat.

Nem így lett.

Spában pole pozíció-győzelem kombináció, Monzában kvalifikációs elsőség - háromból hármat nyert a szünet óta Sebastian Vettel, nem tűnik tehát úgy, hogy a nagyközönség álma vált volna valóra. Talán most már azt is ideje kimondani: a világbajnoki címért való küzdelem lezárult, hatalmas csoda kellene ahhoz, hogy ne Sebastian Vettel vigye haza a trófeát ismét.

Sorozatban tizenháromszor pole pozíciót szerezni sem akármi, de ez még nem számít rekordnak. Ha viszont a következő hat futamon még legalább hármat szerez a Vörös Bika, semmi sem menti meg attól, hogy a valaha volt legtöbb pole-t szerző istálló legyen évadon belül, ráadásul Sebastian Vettelnek is csak négy kell már ahhoz, hogy a feledés homályába taszítsa Nigel Mansell 1992-es rekord-mérlegét.

A Q1-ben persze még nem ezek a gondolatok foglalkoztatták az egyszeri újságírót, sokkal inkább azon ment a polemizálás, hogy vajon ki hullik ki az első rostán a szokásos hatosfogat mellett. Talán mondani sem kell, a tavalyi évad három újonccsapata ezúttal még a szokásosnál is sansztalanabb volt, KERS híján ezen a pályán felvenni a versenyt a középmezőnnyel szinte lehetetlen. A legjobb „újoncos” pozícióban záró Jarno Truli is több mint egy másodperccel maradt el a még szintén kieső Alguersuarihoz képest – az üdvösséget jelentő 17. hely pedig irtózatosan messze volt. Lassan el kell ismerni, ez a szezon egy újabb hatalmas csalódás a 2010-ben csatlakozóknak, mert bár szűkíteni a különbséget sikerült a középmezőnyhöz képest, a pontszerzés még így is elérhetetlen távolságban van tőlük.

A kvalifikáció második szakasza már jóval nagyobb izgalmakat tartogatott – és vaskosabbnál vaskosabb meglepetéseket. Gondolok itt elsősorban arra, hogy csont nélkül kipottyant a két Force India, valamint a szabadedzéseken igencsak biztató formát mutató Sauberek is. Kobajasi tizenhetedik rajhelye például fölöttébb kínos, kikapni a két Williamstől az időmérőn ugyanis már-már művészet, a grove-iak autói sajnos továbbra is inkább paródiái, mintsem pontos másai korábbi önmaguknak. Némi meglepetésre továbbmasírozott mind a két Renault, holott végsebességben nem a franciák a mai mezőny etalonjai - persze azt is meg kell említenünk, hogy Senna a szerencsével sem állt hadilábon, hat ezredet vert a 11. helyen záró Di Restára.

A Q3-ban aztán jött az igazi csillaghullás, néhány elsőre (és másodikra is) érthetetlen manőverrel megspékelve. Előbb Vettel vette el a gázt egy brutálisan jó körének végén, hogy aztán ne jöjjön be a boxba, hanem használt gumikon száguldjon tovább, majd az edzés végén Button is eljátszotta ugyanezt, egy biztos második rajtkockát eldobva magától. Ki tudja, talán azért tett így, hogy a hatharom.com tippje pontosan találjon az időmérő végeredményét illetően, hiszen így a honlapunk által szombaton reggel megjósolt Vettel-Hamilton-Button sorrend alakult ki az élen. A 2008-as brit világbajnok utolsó körén hibázott, Webber az elsőt rontotta el, ki tudja, talán ezért nem tudta megverni a saját bevallása szerint is elég gyenge Ferrarival küszködő Alonsót. Massa hozta magát, a nagyok mögött és a középmezőny előtt végzett hatodikként, mögötte viszont vaskos meglepetésre nem egy Mercedes, hanem egy Renault zárt: Vitalij Petrov a szombati nap legkellemesebb meglepetését okozta. Schumacher megint igencsak indiszponáltan körözgetett, csak azért verte meg Rosberget, mert a fiatalabbik német közepes gumikkal hajtott az időmérő utolsó szakaszában, egyébként minden egyes kvalifikációs szakaszban lényegesen lassabb volt nála. Így viszont előrébbről rajtolhat csapattársánál, aki nagy kérdés, hogy mihez kezd egy, az első körökben vélhetően lassabb autóval. Spában ragyogó startot fogott, korábban viszont finoman szólva sem éppen a villámrajtjairól híresült el Nico, ráadásul a Belgiumban több versenyzőtársa futamát is taccsra tevő Senna miatt hátrafelé is kell majd nézegetnie.