A köztisztelet övezte, életútjával minden tekintetben követendő példát mutató Körmöczy Zsuzsa 1940. augusztus 26-án, tizenhatodik születésnapján nyerte első alkalommal a női egyes magyar bajnokságát. A vándordíjat így minden esztendőben a legjobb, tizenhatodik évében járó női teniszezőnek ítélik oda a szövetséggel történt konzultáció alapján. A vándordíj korábbi jutalmazottjai Batta Lucia, Jani Réka és a duplázó Babos Tímea voltak.
   
Körmöczy Zsuzsa 1958-ban érte el legnagyobb nemzetközi sikereit: győzött Párizsban a Roland Garroson, harmadik helyen végzett Wimbledonban, a világranglistán pedig a második helyet foglalta el. Visszavonulása után sportvezetőként dolgozott, a női nemzeti együttes kapitánya és a Vasas teniszszakosztályának vezetője volt. Öt éve hunyt el.