Damon Hill – 1993, Williams-Renault

Sokan értetlenül álltak Sir Frank Williams döntése előtt, amikor az 1993-as szezon elején a rutintalan, és meglehetősen későn érőn Damon Hillt ültette be a visszatérő Alain Prost mellé a verhetetlennek tűnő autójába. Tény, hogy az 1992-ben a Brabhamnél pallérozódó Damon csak azért került képbe, mert Prost kerek-perec kijelentette, nem hajlandó Sennával egy csapatban versenyezni, ám az biztos, hogy a korai ítélkezés méltatlan volt a később világbajnoki címig jutó Hillel szemben. Egész évben kiválóan teljesített, s bár Prostra nem volt képes igazi nyomást gyakorolni, az üldözőkkel, Sennával, Schumacherrel, vagy épp a Ferrarisokkal könnyedén tartotta a lépést. A Hungaroringre már úgy érkezett, hogy szerette volna megszerezni élete első F1-es győzelmét – és láss csodát, össze is jött neki!

Persze a világra szóló sikerhez kellett Prost égbekiáltó balszerencséje (a felvezető körben leállt alatta a Williams) is, de nem szabad azért elvitatni a második kockából induló Hill érdemeit sem. A rajttól nagyon jól jött el, megtartotta vezető helyét (Prost ugye kénytelen volt a boxból indulni), s miután Schumacher a harmadik, Senna pedig a tizennyolcadik körben kiesett, akadálytalanul haladt a győzelem felé. Végül hatalmas fölénnyel, több, mint egy perc különbséggel győzött, a veterán Patrese és Berger előtt.

Az üzlet pedig olyannyira beindult, hogy két héttel később, Belgiumban ismét a legjobbnak bizonyult…

Érdekességek:

-Alain Prost karrierje 30., egyben az egyetlen magyar edzéselsősége (Williams Renault)
- Damon Hill élete első futamgyőzelme és első rajt-cél győzelme (Williams Renault)
- Riccardo Patrese utolsó dobogós helyezése (2. Benetton Ford)
- Derek Warwick utolsó pontszerzése (4. Footwork Mugen Honda)

Fernando Alonso – 2003, Renault

Éppen tíz esztendővel az első „debütáns” győztes, Damon Hil sikere után újból történelmet írt a Hungaroring – 2003-ban ráadásul duplán, hiszen az élete első sikerét arató Fernando Alonso a valaha volt legfiatalabb F1-es győztessé avanzsált a forró augusztusi vasárnapon.

A forróság egyébként az egész hétvégét meghatározta, a Nagydíjon valóságos tort ültek a Michelin gumikat használó csapatok; a francia gumigyártó ötletes megoldásának hála ugyanis az ő abroncsaikat kevésbé viselte meg a nagy meleg, sőt, a verseny közben a futófelületük növekedett is, így nem vesztettek annyit a tapadásukból. A McLaren-Williams-Renault hármasból különösen az utóbbi volt elemében, a franciák autójának nagyon feküdt a lassú és trükkös aszfaltcsík, hiszen így kevésbé jött ki a Mercedes és a BMW motor erőfölénye.

A versenyt végül, rajt-cél győzelmet aratva a szemtelenül fiatal Fernando Alonso nyerte, meghökkentően magabiztosan, többek között a világbajnoki címvédő Michael Schumachert, és a csapattárs Jarno Trullit is lekörözve…

Érdekességek:

Fernando Alonso első győzelme (Renault)
- a Renault visszatérése utáni első győzelme, 2003-ban az egyetlen alkalom (Fernando Alonso)
- Baumgartner Zsolt első nagydíja (Jordan Ford)

Jenson Button – 2006, BAR-Honda

A pálya húsz éves történetében először fordult elő, hogy égi áldás fogadta a versenyzőket: méghozzá nem is akármilyen! Már a rajtnál becsülettel szakadt az eső, és ez a verseny kétharmadáig ki is tartott – ráadásul amikor elállt, azzal is összekuszálta kissé a szálakat.

A világbajnoki címért küzdő két matador, Fernando Alonso és Michael Schumacher egyaránt a középmezőnyből indult, hála a versenybíróság szigorú ítéleteinek. Száraz időben egyébként a Ferrari tűnt valamivel gyorsabbnak, Schumacher bődületes, máig is élő pályarekordot futott az időmérő edzés második szakaszában például, s két másodperces időbüntetése dacára majdhogynem tovább is jutott.

A versenyen sokáig a szakadó esőben ellenállhatatlanul vezető Alonsónak állt a zászló, ám a spanyol a célegyenes végén, egy boxkiállása után elhagyta az egyik kerékanyáját (kísért a múlt, Mansell 1987-ben ugyanígy járt az azóta róla elnevezett kanyarban), és elbúcsúzott a versenytől. A sokáig vezető Kimi Räikkönen Liuzzoba szaladt bele hátulról, teljesen érthetetlenül, Schumacher pedig a borzalmasan gyenge Bridgestone esőgumiknak köszönhetően sokáig csak botladozott. Így keveredhetett az élre a csak a tizennegyedik helyről induló Jenson Button, aki magabiztosan versenyezve, türelmesen, mégis gyorsan vezetve előbb versenyben maradt, majd nem is volt rest megnyerni a nagydíjat! Másodikként Pedro de la Rosát, harmadikként pedig Nick Heidfeldet intették le mögötte.

Kijárt már a derék angolnak a siker. Előtte 113 futamot ment végig nélküle…

Érdekességek:

-az egyetlen esős futam a Ring történetében
- Kimi Räikkönen 10. pole pozíciója (McLaren Mercedes)
- Pedro de la Rosa élete legjobb rajthelye (4.) és egyetlen dobogós helyezése (2. McLaren Mercedes)
- Jenson Button első és sokáig egyetlen futamgyőzelme (Honda)
- a Honda utolsó, 3. futamgyőzelme, ez az egyetlen a csapat visszatérése óta (előtte 1967.09.10.-én John Surtees, Olaszországban)
- a BMW első dobogós helyezése (3. Nick Heidfeld)
- a Midland legjobb helyezése (9. Tiago Monteiro, 10. Christijan Albers)
- Robert Kubica első nagydíja, egyetlen kizárása (BMW)

4. Heikki Kovalainen – 2008, McLaren-Mercedes

Utolsó”regényhősünk” kissé kilóg a sorból, ésnem csak azért mert hihetetlen nagy mázlival tudott csak diadalmaskodni hazánk nagydíján, hanem azért is mert akkori első sikerét azóta sem követte több. Sőt, továbbmegyek, ha megnézzük az előző három debütáns győztest, szembeötlő, hogy hungaroringi sikerük után előbb-utóbb mindannyian világbajnokok lettek – Kovalainen egyelőre ebben is el van maradva. Nem hinném, hogy a Lotusszal fogja beteljesíteni a jóslatot…

No, de néhány mondatot írjunk magáról a versenyről is, hiszen korántsem volt mindennapi, ahogy Kovalainen győzni tudott. Kezdődött minden a startnál, amikor is a harmadik helyről kilövő Felipe Massa faképnél hagyta a két McLarent, és eltűnt a messzeségbe, jelezve ezáltal, hogy le kívánja zárni a Ferrarit hazánkban 2004 óta sújtó pechszériát. Úgy tűnt, sikerül is neki, hiszen Hamilton egy defekt miatt visszaesett, Kovalainen pedig nem volt képes tartani vele a lépést.

Három körrel a vége előtt azonban beütött a krach, Massa szép fehér füstöt eregetve kiszállt a versenyből. Kovalainen átvette a vezetést, s köszönte szépen, meg is nyerte a versenyt Glock, valamint Kimi Räikkönen előtt.

Érdekességek:

- Lewis Hamilton 10. pole pozíciója (McLaren Mercedes)
- Heikki Kovalainen egyetlen győzelme (McLaren Mercedes)
- a Forma-1 100. nagydíj győztese (Heikki Kovalainen, McLaren Mercedes)
- a Toyota motor 10. dobogós helyezése (2. Timo Glock) 
- már 7 éve minden alkalommal más versenyző nyeri a Nagydíjat

(Az érdekességek kigyűjtése Gönczi László munkája)