Forma-1

Amikor a csapat közbeszól - a leghírhedtebb istállón belüli balhék

  • Kele János

Sokan elfelejtik, a csapatoknak szinte az idők kezdete óta megvolt a joguk, hogy kiugrassák a kedvenceiket, előre leosszák a lapokat csapaton belül, és a saját javuknak megfelelően módosítsák a végeredmény. Megtette ezt a Ron Dennis vezette McLaren, a Jean Todt irányítása alatt álló Ferrari, de Eddie Jordan, Flavio Briatore, vagy éppen Frank Williams sem volt szívbajos, ha valamelyik versenyzőjére rá kellett szólnia…

A Ferrari 2010-ben a hockenheimi dobogón

Elöljáróban még annyit, hogy kimaradt a talán legnagyobb visszhangot kiváltó eset, a 2002-es ausztriai Schumacher-Barrichello affér - a listát inkább a kevesebbszer hangoztatott, és a friss élményeknek rendeltem alá.

3. Német Nagydíj 2010

Ki ne emlékezne a tavaly hatalmas botrányt kiváltó Ferrari-esetre? Felipe Massa csodálatosan versenyezve átvette a vezetést a Sebastian Vettel, Fernando Alonso kettőstől, már-már úgy tűnt, megnyeri a versenyt, és ezzel végérvényesen törli emlékezetéből a hungaroringi balesetét - ám ekkor beütött a krach. „Fernando gyorsabb nálad. Jelezd, ha megértetted az üzenetet!" - szólt a csapat a brazil fülére rádión.

Felipe pedig jelzett, lassított, lehúzódott, Alonso elhajtott mellette, és a két Ferrari kéz a kézben megnyerte a versenyt. Rob Smedley, Massa versenymérnöke igyekezett hangot adni csalódottságának, elhadart egy halk sorryt a rádióba, és rászólt versenyzőjére, hogy kövesse a társát olyan szorosan, amennyire csak tudja. 

Igazi büntetés végül nem lett a dologból, a Ferrari kapott egy százezer dolláros csekket befizetésre, de pontjait, és győzelmét megtarthatta. Jean Todt pedig rövid úton megszüntette a csapatutasítás tiltását.

2.  Francia Nagydíj, 1982

Mielőtt belemerülnénk a majd’ harminc évvel ezelőtt történtekbe, hadd tegyek fel egy kérdést: vezeted a hazai versenyedet, ráadásul a csapat is ezen a futamon érzi igazán otthon magát. Ugye, hogy meg akarnád nyerni a Nagydíjat, kerül, amibe kerül? Nos, René Arnoux pontosan ebbe a helyzetbe került - vezette a hazai nagydíját, ráadásul akkoriban immáron két esztendeje szerénykedett futamgyőzelem nélkül. A győzelem a kezében volt, de a Renault vezetőségének más elképzelése akadt…

A gyártó ugyanis azt szerette volna, ha az első francia világbajnoki címet francia autóban szerzi meg - Alain Prost. A Professzor (ekkoriban még senki nem hívta így) ugyan fiatalabb volt Arnoux-nál, ám a Renault tejes bizalmát élvezte, és a vezetőség őt kívánta kiugratni a világbajnoki címért folytatott küzdelemben. Prost a verseny közepe táján 20 másodperccel haladt a második helyen Arnoux mögött: a csapat nem is volt rest, kiadta a parancsot az idősebbik franciának, hogy lassítson, majd a kellő pillanatban húzódjon is félre.

Arnoux azonban nem különösebben foglalkozott a csapat folyamatos rádió-utasításaival, nem vett vissza a tempóból, és csak azért is megnyerte a futamot Prost előtt. Mondanom sem kell, a csapat vezetői majd' felrobbantak idegességükben.

Végkifejlet: Prost nem lett világbajnok (Renault-val soha), Arnoux pedig a szezon végén távozott a csapattól. Meglepő?

1.  San Marino Nagydíja, 1989

Alain Prost néhány évvel később a McLarennél is kapott egy bosszantó csapattársat a nyakába: Ayrton Sennával való viszonyukat azóta már sokszor, sok helyütt megénekelték a legnagyobb szakértők is. Visszanézve úgy tűnik, folytonosan egymás torkát szorongatták, holott igazi tetőpontja csak néhány volt a harcuknak - az egyik éppen San Marinóban, 1989-ben.

Pedig nem indult különleges versenynek, Senna simán megszerezte a pole-t Prost előtt, majd a rajtnál el is húzott a messzeségbe, a szokott forgatókönyvnek megfelelően. Igen ám, de miközben Prost Mansellel küzdött, a másik ferraris, Berger ripityára törte magát a Tamburello kanyarban (igen, kísért a múlt), és örülhetett, hogy megúszta az élve az esetet. A negyedik körben tehát jött a piros zászló, a versenyzők készülhettek az új rajtra.

Ennél az új startnál pedig besült Senna jól bevált taktikája - Prost az első kanyarban elhajtott mellette, és átvette a vezetést. Igen ám, de Senna sem volt rest, szinte azonnal visszavágott és a Tosa hajtűben már ő fordult el elsőként, innen pedig nevetve nyerte meg a versenyt a csapattárs előtt.

Prost közben tajtékzott, első blikkre szinte érthetetlenül. Másodikra aztán már világossá vált minden: a McLaren csapatvezetése a verseny előtt kihirdette, ne legyen harc, a győzelem legyen azé, aki az első kanyarban vezető helyen fordul el. A piros zászló miatt ezt a két nyakas kakas eltérőképpen érzékelte, ezért lehetett sértődés a dologból: Prost szerint Senna egyszerűen megszegte az egyezséget.

Szószegés ide, vagy oda, az évad végén mégis ő lett a világbajnok - harmadszor.