1942. április 18. Toronto Maple Leafs - Detroit Red Wings 3-1

Minden idők talán legnagyobb feltámadását produkálta a Toronto az 1942-es nagydöntőben, ugyanis a Detroit az első három mérkőzést megnyerte, ráadásul kettőt Kanadában. Ezt követően a Toronto zsinórban három összecsapáson is diadalmaskodott, és kiharcolta a hetedik mérkőzést. A találkozót óriási érdeklődés övezte, Torontóban több mint 16 000 néző láthatta, amikor a Maple Leafs, David „Sweneey” Schriner két, és Pete Langelle egy góljával, 3-1-re legyőzte a Detroitot, és 1942-ben az NHL bajnoka lett.

1945. április 22. Detroit Red Wings - Toronto Maple Leafs 1-2

Három évvel később ismét találkoztak a nagy ellenfelek, és ismét nem döntött hat mérkőzés a fináléban. Azonban 1945-ben a Toronto kezdte úgy a sorozatot, ahogy a Detroit három évvel azelőtt. Már 3 győzelem állt a Maple Leafs neve mellett, amikor belehúzott a Red Wings, és ők is három meccset hoztak. A hetedik mérkőzés záró harmadában 1-1 szerepelt az eredményjelzőn, azonban érkezett a megmentő, Babe Prett, aki közel 8 perccel a lefújás előtt megszerezte a győztes találatot, így a Maple Leafs 1942 után ismét a végsőkig feszítetve a húrt, bajnoki címet ünnepelhetett, Detroitban.

1950. április 23.  Detroit Red Wings - New York Rangers 4-3 /kétszeri hosszabbítás után/

Ismét a Detroit, és ismét hetedikezés. Az ellenfél nem a Maple Leafs, hanem a New York Rangers volt. Azonban, hogy kísértse a sors a Detroitot, a finálé második, és harmadik mérkőzését Torontóban rendezték. Hogy még emlékezetesebbé tegyék a csapatok a nagydöntőt, a negyedik és az ötödik találkozójuk csak a hosszabbításban dőlt el, mind kétszer a New York javára. A mindent eldöntő utolsó összecsapáson 3-3 volt a mérkőzés végeredménye, így a hirtelen halál döntötte el a kupa sorsát. Egy hosszabbítás azonban nem volt elég erre, és még egyet ráhúztak a csapatok. A második ráadásban 8 perc után Pete Babando nem kegyelmezett. 4-3-as győzelmével a párharcot is megnyerte a Red Wings.

1954. április 16. Detroit Red Wings - Montreal Canadiens 2-1 /hosszabbítás után/

Tartogat még meglepetéseket a Detroit. 12 év alatt négy olyan nagydöntőt játszottak ahol nem volt elég hat mérkőzés, még többet akartak. Az ellenfél ismét változott, nem a Maple Leafs, nem is a Rangers, 1954-ben a Montreal Canadiens volt a párharc másik résztvevője. Az utolsó mérkőzésre Detroitban került sor, és a három harmad mindössze két gólt hozott, azt is elosztva. 1-1 után következhetett a hosszabbítás. Ismét. 4 perc 29 másodperc után villant Tony Leswick, és a pakk a kapuban pihent. A Red Wings ezzel hatodik bajnoki címét szerezte meg.

1955. április 14. Detroit Red Wings - Montreal Canadiens 3-1

A párharc érdekessége, hogy mind a hét találkozót a hazai együttes nyerte meg, és ezt a rekord csak 1965-ben, és 2003-ben ismétlődött meg. Idén is esély van erre, eddig a Boston Bruins – Vancouver Canucks párharc hat mérkőzésén is az otthon játszó csapat tudott győzni. 1955-ben, a hetediken 2-1-es Detroit vezetésnél, Gordie Howe jegyezhette a mindent eldöntő harmadik gólt. Ezzel a Red Wings hét bajnoki címnél tartott, amiből immár az ötödik született az utolsó mérkőzésen.

1964. április 25. Toronto Maple Leafs - Detroit Red Wings 4-0

A már jól megszokott párosítás ’64-ben is visszaköszön. Ez a találkozó azonban minden eddiginél simábban alakult, a 4 gólos kanadai siker kulcsembere Andy Bathgate volt, aki megtörte a Toronto védekezését, és utána könnyű volt még hármat lőni.

1965. Montreal Canadiens - Chicago Blackhawks 4-0

Az említett 1965-ös volt az a finálé, ahol megismétlődött az 1955-ös rekord, mégpedig, hogy csak a hazai csapatok tudtak győzedelmeskedni. A hetedik mérkőzés az egy évvel korábbi 4-0-ás eredményt ismételte meg, a nagydöntő legértékesebb játékosának (MVP) pedig Jean Beliveau-t választották, aki a kezdés után 14 másodperccel bevette a Blackhwaks kapuját.

1971. május 18. Chicago Blackhawks - Montreal Canadiens 2-3

Újból egy ismétlődő párosítással találkozunk a hetedik mérkőzések terén. A’65-ös utolsó mérkőzéssel ellentétben, ’71-ben nem volt olyan sima a győzelem, mindössze egy gól volt a különbség a két csapat között.  Henri Richard mutatta meg képességeit a záró játékrészben, amikor a harmadik Montreal találatot szerezte, és mint később kiderült, ezzel meg is nyerte a mindent eldöntő találkozót a kanadai csapat. Másodszor fordult elő a hetedik mérkőzések történetében, hogy a vendég együttes nyerte meg a találkozót.

1987. május 31. Edmonton Oilers - Philadelphia Flyers 3-1

A hat találkozó során már 3-1-re is vezetett az Edmonton Oilers, de sikerült egyenlítenie a Philadelphiának. A hetedik összecsapáson a Gretzkyvel és Messier-vel felálló edmontoniak hátrányba kerültek ugyan, de az egyenlítést követően Jari Kurri és Glenn Anderson is betalált, így az Oilers nyerte a bajnoki gyűrűt.

1994. június 14. New York Rangers - Vancouver Canucks 3-2

3-1-es vesztett állásról sikerült kiegyenlítenie a Vancouvernek a párharcot, azonban a hetedik mérkőzésen nem lehettek boldogok. A Rangers a második harmadban már 3-1-re is vezetett, és az utolsó játékrészben csak szépítenie sikerült a Canucksnak. A New York harmadik, és egyben győztes gólját az a Mark Messier szerezte, aki tagja volt az 1987-es bajnok Edmonton Oilersnek.

2001. június 9. Colorado Avalanche - New Jersey Devils 3-1

Az új évszázad nagydöntői furcsa módon szeretnek hét mérkőzés alatt véget érni. Nem volt kivétel ez alól a 2001-es finálé sem, amikor a Colorado 3-1-re legyőzte a New Jersey együttesét. A győztes gól Alex Tanguay nevéhez kapcsolódik, és külön érdekesség, hogy ez volt zsinórban a második év, amikor a korábbi bajnok vereséget szenvedett a nagydöntőben. 1999 bajnoka, a Dallas Stars vereséget szenvedett 2000-ben a New Jersey Devils-től, majd 2001-ben a regnáló bajnokot győzte le a Colorado.

2003. június 9. New Jersey Devils - Mighty Ducks of Anaheim 3-0

A párharc utolsó mérkőzése könnyed hazai játékot, és győzelmet hozott. Jeff Friesen és Michael Rupp találataival alakult ki a végeredmény. Rupp gólja nem mellesleg történelmi találat, a Stanley kupát eldöntő gólja, az első playoff-gólja is volt egyben. Mindemellett ez volt a harmadik nagydöntő, amikor minden mérkőzés a hazai csapat sikerével végződött.

2004. június 7. Tampa Bay Lightning - Calgary Flames 2-1

Ruslan Fedotenko volt a mindent eldöntő mérkőzés hőse, két góljával 2-0-ra ment el a Tampa, Craig Conroy csak szépíteni tudott. Az utolsó másodpercekben még adódott egy lehetőség a Calgary egyenlítésére, de Marcus Nilson nem tudott élni a lehetőséggel. Ezzel megszerezte a Tampa Bay Lightning eddigi egyetlen Stanley kupáját.

2006. június 19. Carolina Hurricanes - Edmonton Oilers 3-1

Aaron Ward és Frantisek Kaberle találataival kétgólos előnyre tett szert a Carolina. Az Oilers szépítő góljával csökkent a különbség, és a harmadik harmad vége előtt egy perccel, az Edmonton levitte kapusát. Az elvesztett pakkot a Carolina szedte össze, és Justin Williams üres kapus találatával 3-1-re nyert a Hurricanes.

2009. június 12. Detroit Red Wings - Pittsburgh Penguins 1-2

A legutolsó finálébeli hetedik mérkőzés a 2009-es volt. A Penguins nem bízott semmit a véletlenre, a második harmadban két gólt is szereztek, ezt követően a Detroit csak hajszolni tudta az eredményt. Mindkét Pittsburgh gólt Max Talbot szerezte, Jonathan Ericsonnak pedig csak a szépítés jutott. 1966 után a Penguins a második csapat, aki Detroitban tudott bajnoki címet ünnepelni.