Forma-1

Mi lesz veled, Williams?

  • Kele János

Gödörben a legendás Williams csapat: személyi változások, pocsék idénykezdet, problémák a tőzsdén. Vajon megállnak a lejtőn? Erre keressük a választ.

Pastor Maldonado Williams-Cosworthét emelik ki a pályamunkások a Malajziai Nagydíj edzésén.
Már a szezonnyitó versenyt megelőzően is húzott egy érdekeset a grove-i csapat, hiszen bejelentették, hogy az istálló részvényei megjelennek a frankfurti értéktőzsdén - sokan már akkor úgy vélték, hogy a lépés nem valami világmegváltó új trend kialakításának kísérlete, pusztán egy mentőakció a legendás együttes fenntartására. A történések pedig azóta egytől-egyig ezt az elméletet látszottak igazolni.
A Williams felett bizony könyörtelenül eljárt az idő. Persze ez nem újkeletű probléma, a legtöbb nagy istálló átesik rajta időnként - a ’90-es évek nagy hármasa közül például a McLaren és Ferrari is az utóbbi néhány évben húzta meg a fiatalítást, természetesen nem ugyanolyan eredménnyel. Mégis, olyan válságba egyikük sem sodorta magát, mint a történelem második legsikeresebb F1-es csapata, a Williams.

Persze a grove-iaknak nem volt olyan könnyű dolguk, mint akár a Ferrarinak, akár a McLarennek: a Williams korántsem rendelkezik olyan stabil anyagi háttérrel, mint a két korábbi nagy rivális. Látható, hogy az itáliai vörösök hatalmas (és nem túlzottan előre mutató) személyi változások árán is az élmezőnyben tudtak maradni - no, ennek mondjuk ára volt, hiszen irreálisan sok pénzt költöttek a csapatra, és ezzel tudták ellensúlyozni a szellemi tőkében meglévő nyilvánvaló hátrányukat. A Williamsnek ezzel szemben nem volt erre lehetősége, hiszen egész egyszerűen nem állt mögöttük akkora tőke, mint a vörösök mögött.

A McLarennél is hasonló volt a helyzet, hiszen ott is távozott a kirobbanthatatlannak látszó Ron Dennis - ám ő közben kinevelt magának egy méltó utódot, Martin Whitmarshot, aki szépen lassan az F1 legkarizmatikusabb egyéniségei közé kezd tartozni. Ne is legyen kétségünk afelől, hogy olyan megkerülhetetlen szereplője lesz ő most a Cirkusznak, mint Dennis volt 1980 és 2006 között.

A Williamsnél eközben olyannak látszott a helyzet, mintha nem tudnának dönteni fiatalság és rutin között. Már 2004-ben megérkezett ugyan az akkor mindössze 32 éves Adam Parr a csapathoz, mint technikai vezető (kimondva-kimondatlanul Patrick Head helyére), de közben azért még az alapító Frank Williams irányította az istállót, és tulajdonosként Patrick Headet sem lehetett csak úgy félretolni. Nem volt felhőtlen a BMW-vel való együttműködés sem: a bajor motorgyártó meg volt győződve róla, hogy a mezőny legjobb, leggyorsabb motorját gyártja, így az elmaradó sikereket a Williams technikai részlegén kérte számon. Nem is mondhatni, hogy minden ok nélkül, hiszen tudvalévő, a grove-iak sosem mindenki másénál hatékonyabb aerodinamikájukkal kerekedtek a mezőny fölé. No, egy-két kivétel talán volt, Adrian Newey regnálása alatt kifejezetten erősnek számított ebben a tekintetben is a csapat - a brit tervezőzseni távozása ugyanakkor törvényszerű volt, hiszen Patrick Head nem nézte jó szemmel a szerinte túlzott aerodinamika-központúságot.

Furcsa egyébként, hogy a Williams, amely évekig szinte az utolsó igazi privát csapatként tartotta magát a mezőnyben, éppen akkor omlik össze végképp, amikor újból beköszönt a nem gyári csapatok fénykora. Persze ez utóbbi kitétel is sántít kissé, a rekordokat döntögető Brawn GP tulajdonképpen a Honda maradványain épült fel (a költségvetést is ők biztosították nagyrészt), míg a Red Bull a legtöbb pénzt herdálta el az elmúlt két szezonban az autójára. Olyan gyári csapatokat megverve, mint a Ferrari, Mercedes, Toyota….

Hogy aztán mi lesz ennek a régivágású, legendás csapatnak a további sorsa, az egyelőre megmondhatatlan, kitalálhatatlan. Talán fennmaradnak valahogy a vízen, mint eddig mindig - bár az is lehet, hogy most végleg elfogyott a szerencséjük. Nem is kell mondanom, micsoda érvágás lenne, ha az F1 újfent elvesztene egy ilyen hatalmas múltú csapatot… Szurkoljunk nekik!