Heti 6:3

Magyar hoki, Nadal, Messi - az elmúlt hét hősei

  • Vásárhelyi Tamás

Ismét eltelt egy hét, így újra jelentkezünk a Heti 6:3 című rovatunkkal, amiben hat örömteli és érdekes sportesemény mellett három kevésbé vidám, de annál inkább elgondolkodtató történést elevenítünk fel az elmúlt napokból.

Heti Hatos

1. Jégkorongláz volt – a csoda elmaradt
Egy héten keresztül magyar hoki mezbe öltözött fanatikusok lepték el a Papp László Sportaréna környékét, Budapest rendezte ugyanis a divízió I-es világbajnokságot. A nagy álom, az „A”-csoportba kerülés ugyan elmaradt, és a mindent eldöntő magyar-olasz találkozó hosszabbítása (3-4) sok magyar szívben marad meg kellemetlen emlékként, a világbajnokság hangulata azonban példa nélküli volt. Az Aréna 8500 fős nézőtere együtt ugrált a magyar gólok után, nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi időszak egyik legjobb hangulatú világversenyét rendeztük meg.

Magyar szurkolók a 2011-es divízió 1-es jégkorong-világbajnokságon a Papp László Budapest Sportarénában

Egy dolgot sajnálhatunk csak, a katarzis végül elmaradt, így a 2008-as szapporói csodát ezúttal nem követte egy újabb fantasztikus feljutás. A vb legsportszerűbb csapata címet itthon tartottuk, emellett a gólkirály (Sofron István - 6 gól) és a kanadai táblázat első helyezettje (Ladányi Balázs 2+10) is a magyar csapatból került ki. Palkovics Krisztián az olaszok elleni vereség utáni nyilatkozatában ugyan jelezte, hogy pályafutása 19. világbajnoksága egyben az utolsó is volt számára, de tán „Palkó” is meggondolja magát, és kér még egy lapot jövőre a mostani 19-re.

2. Nadal még mindig a salak királya
Továbbra is verhetetlen a salakos borításon Rafael Nadal, aki ezúttal Barcelonában győzött. Ellenfele az egy héttel ezelőtti Monte-carlói tornához hasonlóan ismét honfitársa, David Ferrer volt a döntőben, akit ezúttal is két játszmában győzött le. A világelső spanyol ezúttal 6-2, 6-4 arányban múlta felül Ferrert, így most már 34 mérkőzés óta, közel két éve veretlen ezen a borításon. Nadal tavaly sérülése miatt nem indult Barcelonában, de az utóbbi hét évben így is hatodszor nyerte meg a tornát. Pályafutása során ez már összességében a 31. salakos tornagyőzelme volt, amivel a vonatkozó rangsor harmadik helyére jött fel. Nála több trófeát ezen a borításon csak Guillermo Villas (45) és az osztrák Thomas Muster (40) tudott gyűjteni. A spanyol játékos az első teniszező lett az open-érában, aki két tornát is legalább hat alkalommal meg tudott nyerni (Barcelona-6, Monte Carlo-7). Salakon pedig úgy tűnik, hogy idén is ő lesz a mérce a mezőny számára.

3. Lionel Messi már 50 gólnál jár
Szombaton az Osasuna ellen győzött 2-0-ra a spanyol bajnokságot nyolc pont különbséggel vezető Barcelona. A sikerből ezúttal is góllal vette ki a részét az argentinok kétszeres Aranylabdása, Lionel Messi, aki ezzel egyedülálló rekordot döntött meg. A Barca zsenije ugyanis szezonbeli 50. gólját érte el, amivel a legendás Puskás Ferenc 1959/60-as szezonban felállított 49 gólos idényrekordját adta át a múltnak. Lionel Messi ráadásul mindössze 48 meccsen érte el a csúcsot: a bajnokikon (30 meccs/31 gól), a spanyol kupában (6/7), a szuperkupában (2/3) és a Bajnokok Ligájában (10/9) is szinte meccsenkénti átlagban termeli a gólokat. Messinek emellett még 23 gólpassza is van a szezonban, így nem mondható róla, hogy önző lenne, ha helyzetbe kerül. Aki nem emlékezne Messi valamennyi idei góljára, annak ajánljuk figyelmébe az alábbi közel hatperces összeállítást, amely mind az 50 gólt megmutatja:

4. Remek EB-t zártak cselgáncsozóink
Az elmúlt hétvégén Isztambul felé fordult az európai dzsúdótársadalom figyelme, hiszen itt rendezték meg a 22. cselgáncs Európa-bajnokságot. A verseny magyar szempontból is kifejezetten jól sikerült, hiszen Ungvári Miklós (66 kg) révén egy aranyéremmel, valamint Csernoviczki Éva (48 kg) és Bor Barna (+100 kg) döntős szereplése után két további ezüstéremmel tértek haza legjobbjaink az olimpiai kvalifikációba is beszámító versenyről. Ungvári Miklós 2002 (Maribor) és 2009 (Tbiliszi) után harmadszor lett Európa legjobbja, ezzel ő lett a magyar cselgáncssport első háromszoros Európa-bajnoka. A kvalifikációs időszak elején ez a remek szereplés önbizalmat adhat legjobbjainknak, akik sajnos csak az elég furán alakuló Ungvári Attila-féle doppingügy kapcsán kerültek az utóbbi időben a hírek középpontjába. Fontos volt ez az Európa-bajnokság a 70 kg-os kategória kétszeres világbajnoki ezüstérmese, Mészáros Anett számára is, aki sérüléséből felépülve ezúttal az ötödik helyen zárt, így optimistán készülhet az augusztus végén sorra kerülő párizsi világbajnokságra, amely az olimpiai kvótákat tekintve a legfontosabb versenynek tekinthető.

5. Megvan Mourinho első trófeája a Reallal
Négy nappal az 1-1-re végződött bajnoki párharcuk után múlt héten szerdán Valenciában a spanyol Király Kupa döntőjében is megmérkőzött egymással a Real Madrid és a Barcelona. A fővárosi csapat remekül kezdett, amely a 43. percben közel járt a gólhoz is, ekkor Pepe fejese után a kapufán csattant a labda. A 0-0-val véget ért rendes játékidő után a találkozó hosszabbítással zárult, ahol a 102. percben Di María bal oldali beadása után Cristiano Ronaldo fejelt gólt, ennek köszönhetően pedig a Real Madrid 1-0-ra legyőzte a Barcelonát. Jose Mourinho irányításával a csapat első trófeáját szerezte, és ezzel 2008 májusa óta először tudta legyőzni az ősi riválisnak számító katalán klubot. A Real Madrid 1993 után nyerte meg ismét spanyol kupát, amely most kerül 18. alkalommal a királyi csapat vitrinjébe. Ezzel még nincsen vége az El Clásico néven ismert párosításoknak, hiszen a két csapat a Bajnokok Ligája elődöntőjében ismét találkozik egymással, így Josep Guardiola is reagálhat a csapatát most megbénító Mourinho-taktikára.

6. Nulla-kettőről fordított a Sopron
Drámai csatát hozott a női kosárlabda bajnokság döntője, ahol a mindent eldöntő ötödik mérkőzés hosszabbítása döntött csak a bajnoki címről. A két ősi rivális, a Sopron és a Pécs 11. alkalommal játszotta egymás ellen a bajnoki finálét, amely idén is hatalmas csatát hozott. Az első két találkozó után a soproniak edzője, Székely Norbert egyenesen a kézilabdához hasonlította a játékot (annak keménységére és fizikai mivoltára utalva), a döntő végjátéka azonban már nem csak erről szólt. A párharcot 0-2-vel kezdő, majd a pécsi harmadik meccset behúzó MKB-Euroleasing Sopron ugyanis hatalmas bravúrt bemutatva végül 1993, 1999, 2002, 2007, 2008 és 2009 után történelme hetedik bajnoki címét ünnepelhette. A menetelés során a Sopron kétszer is győzött Pécsett, az ötödik mérkőzésen ráadásul hosszabbítás után 83-79-re, így a csapat játékosai joggal buliztak hajnalig az újabb kivívott siker után. A női kosárlabda bajnokság történetében eddig egyszer fordult elő Magyarországon, hogy egy csapat 0-2-ről fordítson a fináléban, 2007-ben szintén a Sopron vitte véghez ezt a bravúrt.

Heti hármas

1. A Fradi-csarnok nem jó a KEK-döntőre
Bár a sporteredményt tekintve a fentebbi lista élére kívánkozna a Fradi női kézilabdázóinak szereplése, mégis kénytelenek vagyunk a negatívumok között felsorolni a zöld-fehérek KEK-menetelését. Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) ugyanis nem járult hozzá ahhoz, hogy a ferencvárosi csapat az igencsak szűkös (mindössze 900 ülő- és 300 állóhellyel rendelkező) népligeti csarnokba vigye a sorozat döntő mérkőzését. Bár a kézilabda szakosztály vezetése a Budapesten szóba jöhető alternatív helyszíneket (Körcsarnok, Syma-csarnok) is sorba vette, de a május 8-ai mérkőzés közelsége (és egyéb rendezvények) miatt nem sikerült a kétmilliós fővárosban tartani a mérkőzést. Nincs kétségem afelől, hogy az 1400 ülő- és 900 állóhellyel rendelkező dabasi sportcsarnok tágasabb és nemzetközi színtéren is elfogadott helyszíne lesz a spanyol Mar Alicante elleni döntőnek, de az újabb közjáték sajnos ismét rávilágít a sanyarú sorsú fővárosi létesítményhelyzetre.  

2. Hoffmann Nóráék nem indulnak a vb-n
A sérülés és a betegség mindig veszélyforrás egy sportoló életében, ami különösen a szezonális sportokat űzők számára jön rosszkor. A műkorcsolyázók versenyidőszakának legfontosabb heteiben - hétfőn elkezdődött moszkvai világbajnokság előtt - éppen utóbbi érte el a magyar jégtáncost, Hoffmann Nórát, aki párjával Maxim Zavozinnal így nem tud elindulni a Tokió helyett a sportág világeseményének otthont adó orosz város versenyén. A jégtáncos pár hölgy tagját közel három héttel ezelőtt vitték kórházba vesemedence gyulladással, és bár azóta felépült a betegségből, a kiesett edzéseket már nem sikerült pótolni. Pontozásos sportágról lévén szó, félkész állapotban nem célszerű megjelenni egy világversenyen, így a Hoffmann-Zavozin pár végül visszalépett a küzdelmektől, helyüket az utóbbi napokban tartalék szerepben várakozó Turóczi Dóra - Major Balázs jégtáncos pár veszi majd át a világbajnokság mezőnyében.

3. Nádori professzor és Grete Waitz halála
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Nádori László professzor, a magyar sportélet egyik kiemelkedő személyisége, a biológiai tudományok doktora. A második világháború hadifogságából hazatért testnevelő tanár az állami sportvezetés módszertani munkatársként már az 1952-es olimpiai előtt is meghatározó szerepet játszott a 16 olimpiai bajnokságot nyert magyar sportolók sikeres felkészítésében. Melbourne-ben négy évvel később már a magyar csapat helyettes vezetője volt. A Magyar Olimpiai Bizottság függetlenségének visszanyerése után négy cikluson át tagja volt a testület elnökségének, vezette a tudományos szakmai bizottságot. A rendszerváltás utáni szabad választások során előbb 1990-ben, majd 1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjévé választották, több bizottságban tevékenykedett, a sport albizottság vezetője volt. Életének utolsó éveit Tapolcán töltötte.

Szintén távozott az élők sorából a norvégok egykori kitűnő hossztávfutója, Grete Waitz, akit a női maratoni futás első klasszisai között tartanak számon. A most 57 éves korában rákbetegségben elhunyt sportember 1978-ban nyerte meg első alkalommal a New York Maratonit, amelyen később még nyolc alkalommal tudott győzni. A női maratoni futás első olimpiai versenyén, az 1984-es Los Angeles-i olimpián ezüstérmet szerzett. Pályafutása legkomolyabb sikere az 1983-as Helsinkiben rendezett szabadtéri világbajnoksághoz köthető, ahol elsőként ért célba a 42 195 méteres távon. Waitz elismertségére jellemző Norvégiában, hogy halála után bejelentették, hogy állami vezetőknek kijáró tisztelet mellett helyezik végső nyugalomra.