Az első rajtkockát ellentmondás nélkül behúzó Vettel mögött ezúttal nem a második, hanem a negyedik helyért volt nagy a küzdelem - végül ezt a Mercedes gyengesége ellenére is remek formát mutató Nico Rosberg szerezte meg. A két McLaren ezúttal dobogós rajthelyre kvalifikálta magát, Alonso ötödik lett, miközben Webber, Heidfeld, és Michael Schumacher egyaránt leégett.
Persze leégés és leégés között is van különbség: miközben Webber legnagyobb részben csapata esztelenségének, és túlzott önbizalmának lett az áldozata, addig Heidfeld és Schumacher a csapatán kívül (hiszen azért ők is benne voltak a buliban) saját magukat is okolhatják a blamázsért. Egyszerűen érthetetlen, hogy a Red Bull hogyan gondolhatta azt, hogy az ausztrál versenyző KERS nélkül és kemény keverékű abroncsokkal is bemehet a Q2-be - miközben a hétvége eddigi történései parádésan bizonyították, hogy egy körön belül hatalmas a különbség a két gumikeverék között, ráadásul a hosszú egyenes miatt a KERS is kulcsfontosságú tényező. A Red Bull tehát voltaképpen önnön túlzott magabiztosságának és kivagyiságának lett az áldozata: egyszerűen nem voltak képesek változtatni az előre megírt forgatókönyvön és taktikán, holott minden külső tényező ezt indokolta volna. Az eredmény egy 18. rajthely…
Michael Schumacher 14. rajtpozícióját már kissé elcsépelt lenne szégyennek nevezni, hiszen voltaképpen nem történt semmi különös: a hétszeres bajnok ugyanis pontosan azt a formát hozta, amit várni lehetett volna. Köztudomású, hogy a német legenda enyhén szólva sem kedveli a kínai aszfaltcsíkot, rendre nagyon gyenge teljesítménnyel rukkol elő rajta. 2004-ben és 2005-ben is szinte önmaga paródiája volt már Sanghajban - hogy aztán 2006-ban nyerjen, és visszahozza világbajnoki reményeit (bár ebben az időjárásnak is nagy szerepe volt). Nem volt tehát különösebben meglepő, hogy Nico Rosberg az egész hétvége során simán verte a csapattársát, mint ahogyan igazából már az sem tekinthető különösnek, hogy a legnagyobb különbség éppen a legfontosabb pillanatban, az időmérő második szakaszának utolsó mért körén alakult ki. Nem, ez már nem lehet véletlen. Most persze megint van mentség, a Schumacher-szurkolók váltig meg vannak győződve arról, hogy kedvencük bejut a Q3-ba, ha Vitalij Petrov váltója nem mondja fel a szolgálatot két perccel a szakasz leintése előtt. De a váltó bedöglött, a forgalom összeterelődött, Schumacher pedig kiesett, s az évkönyvekbe már csak ez kerül be - no meg az, hogy három verseny után az időmérő csata 3-0-ra áll, s miközben Rosberg eddig mindannyiszor az első tízből rajtolt, addig Schumacher képtelen volt tovább jutni a Q2-nél.
Nick Heidfeld kiesése szintén a csapattárs Petrov technikai hibájához köthető - e nélkül ugyanis alighanem simán a Q3-ba jutott volna a német veterán. Így azonban maradt számára a 16. rajthely, ami, tekintve a Renault-k kissé szerényebb kilátásait megspékelve Petrov 10. rajthelyével már nem fest túlzottan rózsás képet az enstone-iak számára a holnapi versenyre. Lehetnek viszont vérmes reményei a Ferrariknak, hiszen a versenytempójuk az eddigiek alapján parádés, Alonso hozta az eddig a szezonban alapvető ötödik rajthelyet (ha nem ront az utolsó gyors körén, akár még negyedik is lehetett volna), mögüle pedig Felipe Massa vághat majd neki az 56 körös versenytávnak. Ez mondjuk kissé idegesítően is hathat a kétszeres bajnokra, hiszen az eddigi két futamon rendre a brazil mögött találta magát az első kör végére…
Kicsivel hátrébb a Toro Ross kettőse és a Force Indiás Paul Di Resta következik - aligha kell mondani, hogy mindhármuk számára ritka alkalom ilyen előkelő helyről rajtolni. Az újonc skót esetében ez persze aligha meglepő, hiszen mindössze harmadik versenyét futja Sanghajban. Ennek ellenére már most kezdi elhomályosítani a nagy tehetségnek kikiáltott Adrian Sutilt - eleddig mindháromszor megverte a nagyobb nevű csapattársát…
Végül pedig foglalkozzunk kicsit a rajtrács legelejével is, mert annak ellenére érdekes lehet a helyzet, hogy gyakorlatilag már látjuk magunk előtt a bebetonozott vasárnapi dobogót. Vettel valami iszonyatos űridővel szerezte meg pályafutása 18.(!) pole pozícióját (továbbra is tartom, az időmérőkön már-már Sennát idézi a címvédő világbajnok), mögötte némi meglepetésre Button következett, miután minimális különbséggel le tudta győzni Hamiltont. A papírforma szerint tehát újabb sima Vettel győzelemnek kell születnie, míg mögötte a két McLaren dobogós helyét csakis Rosberg és Alonso veszélyeztetheti. Az erőviszonyok tehát tiszták és világosak - és korántsem túlzottan rózsásak egy semleges szurkoló szemszögéből nézve. Ha ugyanis minden így megy tovább, a világbajnokság egyszerűen unalomba fullad! Ha ugyan eddig izgalmas volt egyáltalán….
Kínai Nagydíj, az időmérő edzés végeredménye:
1. Sebastian Vettel (Red Bull-Infiniti) 1:33.706s
2. Jenson Button (McLaren-Mercedes) 1:34.421s + 0.715
3. Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes) 1:34.463s + 0.757
4. Nico Rosberg (Mercedes) 1:34.670s + 0.964
5. Fernando Alonso (Ferrari) 1:35.119s + 1.413
6. Felipe Massa (Ferrari) 1:35.145s + 1.439
7. Jaime Alguersuari (Toro Rosso-Ferrari) 1:36.158s + 2.452
8. Paul di Resta (Force India-Mercedes) 1:36.190s + 2.484
9. Sebastien Buemi (Toro Rosso-Ferrari) 1:36.203s + 2.497
10. Vitalij Petrov (Lotus Renault, idő nélkül)
11. Adrian Sutil (Force India-Mercedes) 1:35.874s + 1.388
12. Sergio Perez (Sauber-Ferrari) 1:36.053s + 1.567
13. Kobajasi Kamui (Sauber-Ferrari) 1:36.236s + 1.750
14. Michael Schumacher (Mercedes) 1:36.457s + 1.971
15. Rubens Barrichello (Williams-Cosworth) 1:36.465s + 1.979
16. Nick Heidfeld (Lotus Renault) 1:36.611s + 2.125
17. Pastor Maldonado (Williams-Cosworth) 1:36.956s + 2.470
18. Mark Webber (Red Bull-Infiniti) 1:36.468s + 1.196
19. Heikki Kovalainen (Team Lotus) 1:37.894s + 2.622
20. Jarno Trulli (Team Lotus) 1:38.318s + 3.046
21. Jerome D'Ambrosio (Virgin-Cosworth) 1:39.119s + 3.847
22. Timo Glock (Virgin-Cosworth) 1:39.708s + 4.436
23. Vitantonio Liuzzi (HRT-Cosworth) 1:40.212s + 4.940
24. Narain Karthikeyan (HRT-Cosworth) 1:40.445s + 5.173