Még hogy prioritás! Ugyan már!

Így kell ezt csinálni, egyetlen félmondat, egyetlen szó sem utalhat arra, hogy bármelyik fél fontossági sorrendet állítana fel a négy menetes ütközet előtt. Itt ugyanis már réges-rég nem csak futballról, annál sokkal többről van szó. Az El Clásico túlnő a sporton, társadalmi, politikai vetülete az első, 1929-es összecsapás óta behálózza a két csapat találkozóit. A Katalónia függetlenségéért vívott harcban a futball stratégiai szerepet nem is, de taktikait mindenképpen betölt, ezért aztán szó nem lehet arról, hogy éppen a főszereplők ne vegyék komolyan a csúcsrangadót. Nem beszélve az üzletről, hiszen egy-egy Real-Barca randevú közvetve milliárdokat mozgat meg ember és pénz vonatkozásában egyaránt. Aki tehát elszólja magát, az azon túl, hogy megsérti híveit, és ellenfeleit, a fél világgal kerül konfliktusba.


Alapesetben persze nem ennyire bonyolult a helyzet, sőt, ennyire bonyolult soha nem volt. Most fordul elő ugyanis először, hogy összetorlódnak a derbik, három héten belül négy dózisban kapjuk a futball-vitamint, és fennállhat a veszélye, hogy megfekszi a gyomrunkat. Ezt próbálják megelőzni azok a nyilatkozatok, amelyeket az első, a szombati El Clasicó előtt eregettek el az érdekeltek, kínosan ügyelve persze arra, hogy a megfelelő hőfokon tartsák a túlfűtött várakozást.

Lehetne most itt taglalni a szerkezetet, a taktikát, elemezni a csapatrészek mozgását, összehasonlítani a rendszereket, a sztárokat, belemenni a két csapat játékfilozófiájába, ám úgy gondolom, a kialakult helyzetben ez teljesen felesleges. Azt ugyanis csakis az érdekeltek, közülük is elsősorban a két főrendező, Mourinho és Guardiola tud(hat)ja igazán, hogy milyen értékrendet állít fel a meccsek között. Merthogy súlyozni kell több szempontból is. Három héten belül négyszer csúcsteljesítményt kihozni a világ legjobbjaiból sem lehet, szakmailag tehát vannak határai a felkészítésnek. Nem kétséges, hogy szükség esetén megoldható lenne ez a bizonyos határátlépés, a sorozatterhelésre ezen a szinten is alkalmas mindkét csapat kerete, ám most felesleges kockáztatni, az első csatában felvonultatni a teljes fegyverarzenált. Ebben az esetben ugyanis megtörténhet, hogy a végső ütközetre egyik vagy a másik (esetleg mindét) félnek csak vaktölténye marad, márpedig a háborúban általában az utolsó csata a legfontosabb. Most is így lesz.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a legkisebb tétje a bajnoki mérkőzésnek van, hiszen a Real a győzelemmel ugyan közelebb kerülne a Barcához, ám még mindig öt pontos hátrányt kellene ledolgoznia hat forduló alatt, ami a két gigász és a mezőny többi tagja közötti erőviszonyok és a sorsolás tükrében szinte lehetetlen (a Barcelona otthon játszik az Osasunával, az Espanyollal és a Deportivóval, utazik a Real Sociedadhoz, a Levantéhez és a Málagához, míg a Real Madrid fogadja a Zaragozát, a Getafét és az Almeríát, vendégként lép fel viszont a Valencia, a Sevilla és a Villareal pályáján).

Egy fokkal érdekesebbnek ígérkezik a szerdai kupadöntő, amelynek presztízs szempontjából vitathatatlan a jelentősége, de a feszített tempó közepette másodlagos, hogy a Barcelonáé lesz huszonhatodszor, vagy a Real Madridé tizennyolcadszor a királyi trófea.


A végkifejlet, s ezzel együtt a tömény izgalom a Bajnokok Ligája két elődöntőjére marad. Amiből természetesen nem következik, hogy e két összecsapás lesz egyben a négymeccses előadás-sorozat két legkifinomultabb, legművészibb darabja, de hogy a szereplőknek ezeken kell kihozni magukból a maximumot, az biztos. Itt aztán lehet majd improvizálni, a játékosok a pályán, az edzők pedig a kispadon élhetik ki győztes taktikai hajlamaikat, a nagy kérdés az, milyen állapotban jutnak el odáig. A legideálisabb az lenne (nekünk), ha a spanyolok és a katalánok egy-egy sikerélménnyel érkeznének el a BL-meccsekig, ahol aztán megfejelhetik addigi produkciójukat.

A két kulcsfigura - éppen a sűrített program miatt - a két edző. A Real talán ebben a szegmensben bízhat a leginkább, mert bár Guardiola három év alatt tökélyre fejlesztette a Barcelona játékát, Mourinho ezt megtette annak idején a Portóval, tavaly az Interrel és korábban (majdnem) a Chelsea-vel is. Ha most sikerülne neki ugyanez Madridban, elmondhatná magáról, hogy egyedüliként a világon három ország három csapatát vezette el a klubfutball csúcsára. A ,,Special One” nem hazudtolja meg magát, mindent bedob annak érdekében, hogy elérje célját. Ha nyilatkozik, akkor odaszúr egyet (,,gyakoroltatnom kell csapatommal a tíz emberrel való játékot, mivel a Barcelona ellen mindig kiállítanak valakit az együttesemből”), ha nem nyilatkozik, akkor azzal kavar botrányt. Pénteken például némán ülte végig azt a sajtótájékoztatót, amelyen száztizenöt újságíró és harmincnyolc kamera vonult fel, hogy aztán a fele bojkottálja az eseményt a portugál kukasága miatt. A kínos szituációt Mourinho segítője, Aitor Karanka tompította azzal, hogy beugrott a főnök helyett, és próbált válaszolgatni a kérdésekre. Így is lehet…

Meg úgy is, ahogyan Guardiola csinálja, sztárallűrök nélkül, szerényen.

A közelmúlt bizonyítja, hogy mindkét módszer célravezető és eredményes.

Az pedig, hogy kinek, mi a szimpatikus, a legkevésbé Mourinhót érdekli. Szerintem az összes szereplő közül ő az egyetlen, aki tudja, mit tartalmaz a négymeccses El Clásico spanyol forgatókönyve. A kérdés az, Guardiola képes lesz-e átírni azt, és lefordítani katalánra. 

KLASSZIKUS NYILATKOZATOK

José Mourinho, a Real Madrid vezetőedzője: "Gyakoroltatnom kell csapatommal a tíz emberrel való játékot, mivel a Barcelona ellen mindig kiállítanak valakit az együttesemből. A Chelsea-vel és az Interrel is ez történt ellenük, és most is előfordulhat. Megemelem a kalapom a Barcelona előtt, a legnagyobb csapatok között van. Amikor jól játszanak, nyernek, és amikor nem játszanak jól, akkor is nyernek… Minden meccset külön fogunk kezelni, nem gondolom, hogy ami a bajnoki mérkőzésen történik, meghatározza a következőket."

Jorge Valdano, a Real Madrid általános igazgatója: "Kivételes mérkőzések várnak ránk, amelyek hatalmas felhajtással járnak majd. Az egész világ tisztában van vele, hogy a közelgő négy meccs nagy hatással van a közvéleményre és a médiára, de mindent a maga idejében és helyén kell kezelni."

Iker Casillas, a Real Madrid kapusa és csapatkapitánya: "Egyelőre csak a bajnoki mérkőzésre fókuszálunk, hiszen időben ez van a legközelebb. Teljesen más találkozó lesz, mint a Bajnokok Ligája két elődöntője. Én vagyok a Real Madrid csapatkapitánya, és tiszteletlen lennék a madridistákkal szemben, ha azt mondanám, nincs jelentősége a szombati El Clásicónak! Le akarjuk győzni a Barcelonát, hogy fontos pontokat gyűjtsünk. A bajnoki cím még elérhető közelségben van."

Cristiano Ronaldo, a Real Madrid csatára: "Külön kell választani a szombati és a szerdai meccset. A Barcelona játékosai sem földönkívüliek, hanem olyanok, mint mi: a világ legjobbjai. Aki kevesebbet hibázik, az nyer. A lényeg, hogy az nevet a legjobban, aki utoljára nevet. A Real Madrid a világ egyik legnagyobb klubja, nem hiszem, hogy két-három szezon is eltelhet anélkül, hogy nyerne valamilyen trófeát. Egyáltalán nem aggódom, hogy rövid időn belül négyszer találkozunk a Barcelonával, inkább elszánt és rendkívül lelkes vagyok. A szezon olyan időszaka következik, amikor mindent elveszíthetsz, de mindent meg is nyerhetsz..."

Josep Guardiola, a Barcelona vezetőedzője: "Nem számít, hogy hányszor találkozunk, a Real Madrid minden tekintetben a legerősebb és legnagyobb ellenfelünk lesz. Egyike a legjobb formában lévő csapatoknak a világon, megállíthatatlannak tűnő együttes vár ránk. Ez a Madrid a szombat esti El Clásico esélyese, ez tény. Mindig is azt mondtam, hogy a bajnokság megnyeréséhez el kell menned Madridba, és győznöd kell. Nagy kihívás előtt állunk, most mindenkinek bizonyíthatunk! A körülmények nem számítanak, a mentalitás és a győzelem iránti vágy dönti el a mérkőzést. Nyugodtan várjuk a meccset, nem rémiszt bennünket a hatalmas nyomás. Futballistáim a lehető legjobban szeretnék elvégezni a feladatukat, ennél jobban nem készülhetnénk a találkozóra. Belső békénk abból fakad, hogy leírhatatlanul sokat tettünk ebben a szezonban a klubért. Most csak ki kell élveznünk ezeket a szép pillanatokat, örömmel veszünk részt az El Clásicón."

Andoni Zubizarreta, a Barcelona technikai igazgatója: "Látjuk a célt, mindent bele kell adnunk, a lelkünket és a focinkat is otthagyjuk majd a pályán. Végeredményben csak futballról van szó, az lenne a jó, ha az emberek jól éreznék magukat. A Madrid egy óriási csapat, rendkívüli képességekkel. Nincs prioritás a négy meccs között, meg kell szilárdítani az előnyünket a Ligában, és megtenni a végső lépést a győzelem felé. Túl hosszú ideje küzdünk ahhoz, hogy azt mondjuk: egy Real elleni meccs nem fontos."

Gerard Piqué, a Barcelona védője: "Lépésről-lépésre, meccsről-meccsre kell készülnünk. Bízunk benne, hogy a triplázás is sikerülhet, tudjuk, nagyon nehéz lesz, amit bizonyít az is, hogy eddig csak egyszer sikerült ezt elérnünk a történelemben. De most itt a lehetőség, hogy ismét megtegyük, úgyhogy meg kell próbálnunk. A Clásicók nagyon nehezek, de mi mindig, így most is nyerni akarunk."

Roberto Carlos, a Real Madrid korábbi brazil védője: "Imádom Messi játékstílusát! De úgy vélem, Ronaldo többet tehet a Real Madridért, mint Messi a Barcelonáért. A Real teljesítménye nagyban függ Ronaldo produkciójának minőségétől, míg a Barcelonáé messze nem csak Messiből áll. Ezért gondolom úgy, hogy Ronaldo szombati játéka döntő jelentőségű lesz. A Barcelona különleges stílusban futballozik, ilyet nem sűrűn láthat az ember. Olyan látszatot kelt, mintha minden könnyű lenne a pályán, a játékosokon látszik, hogy nagyon élvezik azt, amit csinálnak. Ezen a téren a Madrid is sokat fejlődött. Korábban rengetegen kritizálták a Realt, de mégis eljutott a legjobb négy közé a Bajnokok Ligájában és a döntőig menetelt a Király Kupában."

Hriszto Sztoicskov, a Barcelona korábbi bolgár csatára: "A szombati mérkőzés jó alkalmat kínál a Barcának a lazításra, hiszen bármilyen eredményt hoz a rangadó, már megnyerte a bajnokságot. Ennek megállapításához nem kell matekzseninek lenni. Igen jó barátságot ápolok Mourinhóval, nem érdekel, hogy most éppen a Madrid edzője. Sokat tanultam tőle, amikor még Barcelonában dolgozott. A találkozó kapcsán megjegyezném, a katalánoknak senkit sem kellene vennie a mostani Realból, a világ legjobbjai ugyanis pillanatnyilag a Barcával állnak szerződésben."

Vicente del Bosque, spanyol szövetségi kapitány, a Real Madrid korábbi vezetőedzője: "Elképzelhetetlennek tartom, hogy ismét 5-0 legyen a végeredmény. A Barcelona a türelemre építhet, míg a Madrid nagyon lendületes futballt játszik, villámgyorsan képes megváltoztatni a mérkőzés menetét. Ez a négy összecsapás a futball ünnepe, fesztiválja lesz Spanyolországban.”

A novemberi 5-0-ás Barca-győzelemmel záruló El Clásico megzenésítve

ŐK KÉSZÜLNEK A BAJNOKIRA

A Real Madrid kerete: Casillas, Adán, Dudek, Garay, Albiol, Ramos, Carvalho, Pepe, Marcelo, Arbeloa, Xabi Alonso, Özil, Di María, Khedira, Kaká, Cristiano Ronaldo, Adebayor, Higuaín, Benzema.
Eltiltva: Granero
Sérült: Lass, Gago

A Barcelona kerete: Valdés, Pinto, Fontas, Puyol, Maxwell, Adriano, Piqué, Alves, Milito, Busquets, Xavi, Keita, Iniesta, Thiago, Dos Santos, Afellay, Pedro, Jeffren, Messi, Villa.
Eltiltva: Mascherano
Sérült: Bojan, Abidal

REAL MADRID-BARCELONA - szombat, 22 óra
Madrid, Bernabéu-stadion, vezeti: Muniz Fernández.

VÁRHATÓ KEZDŐCSAPATOK:

REAL MADRID: Casillas - Ramos, Pepe, Carvalho, Marcelo - Khedira, Alonso - Ronaldo, Özil, Di María - Adebayor.
BARCELONA: Valdés - Alves, Piqué, Busquets, Adriano - Xavi, Mascherano, Iniesta - Villa, Messi, Pedro.

Priméra División