Nemzetközi labdarúgás

Argentína és Uruguay közösen pályázik vb rendezésre

  • VNA

Csütörtökön bejelentették, hogy Uruguay és Argentína hivatalosan is megpályázza a 2030-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát.

Argentína - Hollandia világbajnoki döntő 1978-ban Buenos Airesben.
Korábban többször is lehetett hallani arról az elképzelésről, amely szerint a 2030-as centenáriumi labdarúgó-világbajnokság megrendezésére Uruguay és Argentína közösen pályázna. Csütörtökön azonban a két ország kormánya hivatalosan is a kandidáció mögé állt, amely egy esetleges siker esetén azt jelenthetné, hogy a foci-vb hatodszor jut el a dél-amerikai kontinensre. Az 1930-as (egyébként uruguayi-argentin döntővel záruló) torna után Brazília (1950), Chile (1962) és Argentína (1978) rendezhetett még vb-t, három év múlva pedig ismét Brazília lesz a házigazda.

„Fontosnak tartjuk, hogy már most jelezzük rendezési szándékunkat, hiszen a közelmúltban a FIFA 2022-ig kijelölte a rendező országokat. Azért alakítottuk meg már most a közös pályázati bizottságot, mert ezzel is szeretnénk kifejezni azt, hogy távlatokban gondolkozunk, és együtt akarunk dolgozni az argentinokkal” - nyilatkozta a hivatalos bejelentés kapcsán Lilian Kechichian uruguayi turisztikai miniszter.

A 2030-as rendezés azért is lehet fontos, mert pontosan száz évvel azelőtt, az első labdarúgó világbajnokságot éppen Uruguay rendezte meg. Uruguay és Argentína is igazi nagyhatalma, kétszeres világbajnoka a sportágnak, ráadásul a dél-amerikai futballkultúra miatt sokak szerint remek hangulatú eseményt rendezhetnének. Bár egyelőre a tizenkilenc év múlva esedékes torna még meglehetősen távolinak tűnik, az szinte biztos, hogy ha a két ország megkapja a rendezési jogot, akkor (a brazil Maracana-stadion jelenleg is zajló átépítéséhez hasonlóan) náluk is szükség lesz a sportág legendás stadionjainak fazonigazítására.

Az uruguayi-argentin közös rendezés ötlete egy Izraelben élő uruguayi úriember (Abel Fialko) fejéből pattant ki, aki még 1997-ben indította el a mostanra mindkét érintett országban kormányzati szintre emelkedő gondolatát. Fialko attól félt, hogy Uruguay is az athéniak sorsára jut (annak idején a görög főváros ugyanis nem kapta meg 1996-ra a centenáriumi olimpia rendezési jogát, amely sokak szerint járt volna nekik), ezért gondolta úgy, hogy az argentinok támogatására is szükség lehet ahhoz, hogy Uruguay ismét házigazdája lehessen egy ilyen kaliberű eseménynek.