Korolovszky Gábor a Haladás egyik legjobbja volt a Kaposvár ellen. A középső védőnek jót tett, hogy még ősszel Csertői Aurélt Aczél Zoltán váltotta a kispadon.
- Kellett egy kis idő, mire beilleszkedtem a csapatba, ám ez nem a társak vagy az én hibám - nyilatkozta Korolovszky Gábor a vasnepe.hu-nak. - Minden azon múlik, hogy egy edző mennyire bízik az adott játékosban, számít-e rá. Csertői Aurél nem számolt velem, míg Aczél Zoltán bízik bennem - szerencsém volt tehát, hogy az ősszel edzőt váltottunk. A pályán hallgatnak rám a társak habitusomnál fogva képes vagyok hangosan irányítani őket - persze nincs túl nehéz dolgom, hiszen valamennyien NB I-es, jó futballisták.
A Ciprusról visszatért játékos maga is úgy érzi, most játszott a legjobban a Haladás színeiben.
- Ami a szombati produkciómat illeti: nem szeretném a saját teljesítményemet értékelni, de ha muszáj minősíttenem, akkor szerénytelenség nélkül állíthatom: én is úgy éreztem, hogy jól ment a foci a Kaposvár ellen. Sőt, talán azt is mondhatom, hogy bár korábban is akadtak jó meccseim a Haladásban, a Kaposvár elleni volt eddig a csúcs. Nem mondhatnám, hogy a körülmények megkönnyítették a dolgomat - borzasztó mély és sáros volt a pálya talaja - ennek ellenére megoldottam a feladatomat. Szerintem valamennyi focista számára fontos, hogy az adott meccsen hogy sikerül az első labdaérintése, ráadásul a középpályásokkal és a csatárokkal ellentétben ha egy védő hibázik, abból majdnem biztos, hogy gólt kap csapata. A szombati találkozón meglepően sok dolgom akadt - gyakorlatilag már az első perctől kezdve résen kellett lennem. Nehéz összecsapás volt, ne felejtsük el: jó csapat ellen játszottunk, amely lényegesen előbbre áll a tabellán, ráadásul felszabadultan, lazán futballozhat, hiszen messze van a kiesőzónától. Ellentétben velünk. Mi ugyanis teher alatt játszottunk - hiszen egyrészt hazai pályán jónéhány ezer ember kíváncsi ránk, akik persze elvárják a sikert, másrészt minden pontra égető szükségünk van.