A futballakadémiák és játékosügynökök témakör első előadását Gellei Imre, a Felcsúton működő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója tartotta. Az egykori szövetségi kapitány ismertette az akadémiájuk felépítését, struktúráját, valamint arról beszélt, hogy kevés gyerek vesz részt Magyarországon az utánpótlásban, így kicsi a merítési lehetőség.
Szalai László a Magyar Labdarúgó Akadémia vezetője szerint a fő probléma az, hogy a fiatalokat körülvevő menedzserek nem a csapatok 12. vagy 20. játékosait segítik, hanem azokat a tehetségeket, akiknek eleve nem lenne szükségük támogatásra, mert utat törnek maguknak. A szakember nemrég Mattersburgban járt, az ottani akadémián, ahol megállapította: a körülmények össze sem hasonlíthatók a mieinkkel, pedig egy kistelepülésről van szó.
Halmai Gábor az Illés Béla Akadémia egyik tulajdonosa elmondta, játékosszemmel nézi a fiatalok helyzetét, és küldetésnek tekinti a labdarúgás támogatását. Az egykori válogatott középpályás szerint a Galatasaray akadémiáján nem jobbak a feltételek mint itthon, de a játékosok az egymás közötti játékban vérszemet kapnak, és egészen más szemlélettel állnak a játékhoz, mint itthoni társaik. Tamás Krisztiánért például 50.000 eurót ajánlott az AC Milan, ami jól jelzi a magyar labdarúgás nemzetközi tekintélyének hiányát. Így szerinte nem várható el, hogy egy akadémia szimplán gazdasági alapon működjön, mert játékoseladásból nem tudja fennntartani a több százmilliós működési költségét.
Klement Tibor a nézők soraiból tett fel kérdést, miszerint hogyan lehetne azt elérni, hogy aki itthon egy egyeneset tud a labdába rúgni, az ne menjen ki egyből külföldre. A válasz az volt, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az UEFA és a FIFA nem ismeri el az amatőr szerződéseket, ezért a külföldi együttesek gyakran ingyen szerzik meg a magyar fiatalokat. De ez nem csak nálunk jelent problémát, mert a holland klubok emiatt fújnak például az angol csapatokra. Pataky Tibor menedzser is vendége volt a rendezvények, aki a játékosügynökök szemszögéből közelítette meg a fiatal futballisták problémáját.
"Bogdán Ádámnak például amatőr szerződése volt a Vasassal, de mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a Bolton vételárat fizessen érte akkor is, ha ez nem lett volna kötelező. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy más az esélye egy fiatal csatárnak, akit az edzők könnyebben tesznek be a felnőtt csapatba 5-10 percre, mint egy középső védőt, akit sokkal rizikósabb becserélni, így ezt nem is teszik meg. Az is problémát jelent, hogy az U-19-es korosztályban feltorlódnak a labdarúgok az akadémiákon, de erre már van szakmai koncepció" - fűzte hozzá a menedzser.
A résztvevők megegyeztek abban, hogy az újra elinduló Bozsik-program segítséget jelenthet a magyar utánpótlás tömegbázisának kiterjesztéséhez, és ez abban is segíthet, hogy nem acsarkodnak a jövőben az akadémiák egy-egy tehetségnek kikiáltott játékoson.