Exkluzív interjú

André Schembri, egy kis ország nagy légiósa

  • Börzsei János

André Schembri, a Ferencváros harmincszoros máltai válogatott csatára a profi karrierjét a máltai Hibernians játékosaként kezdte. Azóta idegenlégiósként több európai országban is megfordult, de elmondása szerint eddigi pályafutása csúcsát jelenti, hogy a Ferencváros játékosa lehet. A klubvezetésnek már jelezte szerződéshosszabbítási szándékát.

- A máltai újságírók szavazata alapján 2010 legjobb férfi sportolója André Schembri, a Ferencváros labdarúgója. Mit jelent neked ez a díj?
- Nagyon büszke vagyok rá, hatalmas elismerés mindig, amikor az ember valami díjat kap. Fantasztikus érzés, hiszen nem egyszerű nap mint nap egyedül, a máltaitól teljesen eltérő életstílusban élni, dolgozni. Az, hogy elismerik a munkámat, felemelő, értelmet kap az a sok áldozat, amit kénytelen voltam meghozni. A díj miatt egy kicsit közelebb érzem magam az otthonomhoz.

- A díjat édesapád vette át, aki háromszoros válogatott labdarúgó volt, mint ahogyan a nagypapád is. A Schembri név egyet jelent a sporttal?
- Nem a sporttal, hanem a labdarúgással. Nagypapám volt a máltai csapat kapitánya a csapat első hivatalos mérkőzésén Ausztria ellen, nagyon népszerű Máltán, igazán kiváló játékos volt. Édesapám szintén, játszott UEFA-kupa meccsen a Nou Camp-ban a Barcelona ellen, a Sporting Lisszabon ellen, gyakorlatilag bejárta fél Európát, sajnos azonban korán megsérült, így edző lett. Azóta az utánpótlásban dolgozik, volt az én edzőm is. A családban mindenkinek van valami köze a focihoz, úgy tűnik "focivér" folyik az ereinkben, s remélem ez a tradíció a későbbiekben is folytatódni fog.

André Schrembri

- Számodra mikor vált világossá, hogy profi labdarúgó akarsz lenni, és ennek milyen visszhangja volt a családodban?
- Édesapám már 3 éves koromban teniszlabdákat dobált nekem, s azokat kellett visszarúgdosnom neki, 5 évesen pedig már egy máltai fociakadémián tanultam. Azt mindig is tudtam, hogy imádom a focit, s ez a családom számára is hamar egyértelművé vált, hiszen a tanáraim rendszeresen hívták szüleimet azon aggódva, hogy nagyobb figyelmet fordítok az órák közti szünetben a focira, mint a tananyagra, így számukra sem volt meglepő, hogy ezt az utat választottam. Amikor édesapám az UEFA-kupában szerepelt, tudtam, hogy én is focizni akarok, s ha lehetséges külföldön.

- A máltai bajnokságban, ahol 16 évesen debütáltál, többnyire félprofi játékosok szerepelnek. Milyen karrierről álmodik egy máltai fiatal?
- A máltai fiatalok nagyrésze külföldi szerződésről álmodik, ami érthető: a máltai labdarúgásnak van egy problémája - nem profi játékosok játszanak a bajnokságban. A játékosok többsége félprofi, tehát munka mellett edzenek, járnak meccsre. A nézők és a mentalitás sem hasonlítható például a magyarhoz, ahol hatalmas az érdeklődés egy Ferencváros - Újpest meccs kapcsán. Tudom, hogy régebben még többen voltak a meccseken, de hidd el, számunkra (mármint Justin Habernek, a Fradi szintén máltai válogatott kapusa számára is - a szerk. megjegyezése) óriási élmény egy olyan klubhoz tartozni, mint a Ferencváros. Profi labdarúgók lehetünk, csak a focira kell összpontosítanunk, s ez egy valóra vált álom.

Justin Haber és André Schembri
- És miről, milyen csapatról álmodoztál Te, van-e példaképed?
- Gyerekkorom óta imádom Francesco Totti játékát, így neki és a Romának szurkoltam mindig, de egyelőre még távoli számomra egy ekkora klubban szerepelni. Az, hogy a Ferencvárosban játszhatok, óriási megtiszteltetés. Máltán mindenki ismeri a Ferencvárost, a Bajnokok Ligája szereplésre még sokan emlékeznek, és figyelik az eredményeit.

- 2006. október 11. - Bozsik Péternek és a magyar labdarúgás szerelmeseinek a rémálmaiban jön elő ez a dátum. Hogyan emlékszel arra az őszi meccsre?
- Tudom, hogy a magyarok számára rémálom az a meccs, de számomra és Málta számára egy megvalósult álom, hiszen egy 13 éves kudarcsorozat végére tett pontot, azóta nem nyert Málta tétmérkőzést. 

- Hogyan változott meg a mérkőzés után az életed?
- Máltának sikert, számomra pedig rengeteg új lehetőséget hozott a meccs, sok ajánlatot kaptam, és lehetővé vált, hogy külföldre igazoljak, valóra váltva ezzel gyermekkorom legnagyobb álmát. Egyértelműen életem eddigi legfontosabb meccse volt.

- 2007 - Eintracht Braunschweig - 29 meccs, 9 gól. Milyen volt életed első szezonja, távol az otthonodtól, családodtól?
- Az első pár hónap szörnyű volt, két okból is. Egyfelől kiütköztek a máltai és a német foci különbségei, hamar kiderült, hogy fizikálisan utol kell érnem a társakat, így az első két hónapban gyakorlatilag nem is játszottam, ezt pedig azért éltem meg nehezen, mert teljesen egyedül voltam, nagyon hiányzott a családom, a barátaim. De fokozotosan egyre többet szerepeltem a csapatban, így a kezdeti nehézségeket leküzdve sikeresnek mondhatom a szezont.

- 2008 - Carl Zeiss Jena - 32 meccs, 4 gól. A számok alapján ez a szezonod nem volt annyira eredményes, mi ennek az oka - nem csatárként szerepeltél?
- Tényleg nem volt az. A szezon nagy részében 10-15 perceket játszatott az edző, azt is szélső középpályásként, ami annyira nem feküdt, nem sok lehetőségem volt a kapuba találni. Ebben az időszakban két jó meccsem volt a Német Kupában, a Kaiserslautern és a Schalke ellen is sikerült gól szereznem. Így én lettem az első máltai játékos, aki gólt szerzett a sorozatban, ez korábban még Michael Mifsudnak sem sikerült, a 'Lauternt ráadásul mi búcsúztattuk az első fordulóban. Ezzel együtt sem nevezhetem sikeresnek a szezont, leszámítva az utolsó két hónapot, mikor új edző érkezett, és újra csatárként játszhattam.

- Egy évvel később pedig már az osztrák első liga következett, és az Austria Kärnten. Miért csak fél évet töltöttél ki a két éves szerződésből?
- Anyagi okok miatt alakult így. Az Austria Kärnten katasztrófális helyzetben volt, s mindent elkövettek, hogy csökkentsék a kiadásokat, így amikor megkerestem az elnököt, hogy bontsuk fel a szerződésemet, nem tiltakozott.

- Ausztria után hogyan került képbe Magyarország és a Ferencváros? Justinnak volt szerepe az ide történő szerződésedben? A válogatottunk elleni meccs segített-e a szerződés létrejöttében?
- Az igazság az, hogy nem a Ferencváros keresett meg engem, hanem én szerettem volna idejönni. Justin sokat mesélt a klubról, az országról, ráadásul nagyon tetszik a Fradi zöld-fehér színkombinációja, így nagyon örültem, amikor Justin és a menedzserem közbenjárásával megkaptam a lehetőséget a próbajátékra.

- Az osztrák vagy a magyar bajnokságot tartod erősebbnek?
- Szerintem nagyjából azonos szintű a két bajnokság. Persze vannak eltérések, Ausztriában csak 10 csapat játszik az élvonalban, több a szurkoló és modernebbek a stadionok. De játékban nem látok sok különbséget, az Austria Kärnten után számomra mindenképpen előrelépés a Ferencváros.

- Justinnal beszélgettem erről, s akkor megdöbbentett azon válaszával, miszerint számára sokkal nagyobb rang a Ferencvárosban védeni, mint a Sheffield Unitedben. Mit tudtál a Ferencvárosról, mielőtt ide igazoltál volna?
- A Fradi Bajnokok Ligája szereplése miatt sokat tudtam a klubról, a történelméről, a szurkolókról. Számomra sokkal nagyobb rangot és lehetőséget jelent az, hogy nemzetközi kupában játsszak, mint a lehetőség, hogy a Championshipben szerepeljek.

- Bár tavasszal is akadtak szép megmozdulásaid, viszonylag kevés játéklehetőséget kaptál, ellenben ősszel a csapat alapembere lettél. Mi változott?
- Sok minden változott. A nyáron új szakvezetés érkezett, és míg Craig Short többnyire középpályásként számított rám, Prukner László - úgy gondolom - megtalálta a helyem a csapatban, csatárként szerepeltett, de nem középen, hanem a szélen, ami nekem jobban fekszik. Nagyon fontos, hogy éreztem a bizalmat, a szezon eleji sérülés után azonnal visszakerültem a kezdőcsapatba. Sokat számított az is, hogy a nyáron a megengedett 3 hétből csak egy hetet töltöttem pihenéssel, a többi időben edzettem, és így jobb erőben voltam, mint valaha. Azt hiszem ez a két ok a legfontosabb: Prukner László és a nyáron elvégzett plusz munka.

- Mennyit tudnak rólatok és Magyarországról Máltán, s hogy érzed mennyit változott azóta, mióta itt játszol/játszotok?
- Mindent tudnak rólunk, ma már ez nem nagy dolog. Követik a karrierünket, rendszeres szereplői vagyunk a sporthíreknek, újságoknak. A máltai újságíróknak megvannak a kapcsolataik, figyelik a Ferencváros honlapját, így a máltai emberek mindent tudnak rólunk és természetesen a klubról is. Az országról is sokat tudnak az emberek, köszönhetően például azon magyar vízilabdázóknak is, akik nyaranta Máltán játszanak. Úgy gondolom, jó a kapcsolat a két ország között, több máltai diák tanul Budapesten, de említhetnék egy máltai tulajdonú szállodaláncot is, mely szintén jelen van a magyar fővárosban, ráadásul átszállás nélkül lehet eljutni repülővel egyik országból a másikba, ami szintén örömteli.

- Hogy érzed magad Magyarországon, mi az, ami a leginkább tetszik nálunk, és mi az - bár a jelenlegi -10 fok miatt sejtem a választ -, ami a legjobban hiányzik Máltáról?
- Máltáról az időjárás mellett legfőképp az életmód hiányzik, a családom és a barátaim. Magyarországon leginkább a desszerteket szeretem, a mákosgubát, a palacsintát. Szerintem a magyar desszertek nem csak Európában, de a világon is a legjobbak. A budapesti éjszakai élet is rendkívüli, remek klubok, bulik vannak.

André Schrembri

- Mivel foglalkozol szívesen szabadidődben?
- Leginkább alvással. Délután mediterrán és máltai hagyományok szerint sziesztázok, legalább egy órát alszok. Szeretek moziba járni, playstation-ön játszani, beülni valahová egy kávéra, vásárolni, és persze sok időt töltök az interneten, így tartom a kapcsolatot az otthoniakkal.

- A Ferencváros tulajdonosa árulja a klubot, ti játékosok mit éreztek ebből? Téma-e ez az öltözőben?
- Az igazat megvallva az én edzésmunkámra, játékomra ez nincs hatással. Engem azért fizetnek, hogy jól teljesítsek a pályán, szerencsére másra nincsen gondom, nem kell pályán kívüli dolgokkal foglalkoznom. Az öltözőben sem Kevin McCabe a téma, sokkal inkább a Kecskemét elleni mérkőzés.

- Hogyan alakul a felkészülésből hátralévő időszak?
- Hétvégén játszunk Nagyváradon (az interjú két nappal a nagyváradi meccs előtt készült - a szerk. megjegyzése), utána pedig Pulában edzőtáborozik a csapat február 16-ig, ahol négy edzőmeccsünk is lesz - bár mi csak később csatlakozunk a csapathoz, mert Justinnal vasárnap hazautazunk, hogy együtt készüljünk a máltai válogatottal a Svájc elleni meccsre. A pulai edzőtábor után kapunk pár szabadnapot, majd a Kecskemét elleni meccs előtti utolsó héten már a normál menetrend szerint készülünk a meccsre.

- Melyik bajnokságban próbálnád ki magad szívesen?
- Olaszország nagyon közel áll hozzám, de tetszik a görög, a holland bajnokság is és persze az angol valamint a spanyol bajnokság is, de mindegy nekem, csak focizhassak. Most nem is nagyon gondolkodom ezen, hiszen nagyon jól érzem magam a Ferencvárosnál, most csak erre koncentrálok. Majd ráérek akkor gondolkodni a dolgon, ha valahonnét konkrét ajánlat érkezik, addig csak a Fradi számít, amit olyannyira komolyan gondolok, hogy jeleztem a klubvezetésnek szerződéshosszabbítási szándékomat, náluk tehát a labda.

André, köszönöm a beszélgetést, sok sikert Svájc ellen és a tavaszi szezonra is!